Vásárlói tájékoztató

 


   

A szerződés tárgya

A rendelés leadásával az MP Dekoráció Kft. (Üzemeltető) vásárlója lesz. A vásárlási szerződés tárgyát a rendelésben levő termékek képezik. A rendelés ellenértékének kiegyenlítéséig a termékek az MP Dekoráció Kft. tulajdonát képezik.

Adatvédelem

A rendelés leadása során felvett adatokat (név, cím, email, stb.) az Üzemeltető tárolja, és bizalmasan kezeli; semmilyen formában nem adja azt tovább, és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései szerint jár el.

Arra az esetre, ha a rendelés teljesítéséhez az Üzemeltető harmadik személyt vesz igénybe, ÖN (a felhasználó) felhatalmazza az Üzemeltetőt, hogy ezen harmadik személy részére az általa ellátandó feladat elvégzéséhez szükséges adatokat kiadja (pl. a futárnak a cím).

Rendelések visszadobása

Az Üzemeltető követi a megrendelések státuszának alakulását, és a felhasználók rendelési történetét. Amennyiben egy felhasználó számos alkalommal nem vette át a rendelését, vagy más okból gyaníthatóan rosszhiszeműen jár el a Webbolt használatában, az Üzemeltető fenntartja a jogot arra, hogy e felhasználók rendeléseit ne, vagy csak korlátozottan teljesítse. Az Üzemeltető ilyen esetben értesítést küld döntéséről.

Vásárlási garancia

A vásárló által rendelt kiadványokra az Üzemeltető minőségi garanciát vállal. A garancia általában 1 ÉV, ettől eltérő garancia időket a termék leírásában tüntetjük fel! Ez azt jelenti, hogy ha a megrendelt termék nyomdailag hibás, esetleg a szállítás során megsérült, díjmentesen kicseréljük. Ehhez elég a hibás/sérült kiadványt visszaküldened a címünkre. Kérjük, hogy a blokkot, vagy annak másolatát tegye be a postázott csomagba.

Amennyiben a termékből már nem található a készletünkben hibátlan példány, lehetősége van másikat választani a hibás helyett. Ha nem talál olyat, ami megfelel, visszafizetjük a hibás termék vételárát.

Amennyiben a terméket nem rendeltetés szerüen használta a garancia érvényét veszti. PL.: hordozóról levett matrica, sérült, szakadt, karcolt vagy gyűrött (használat közben) termékek visszaküldése.

Elállás a vásárlási szándéktól

A szerződéstől (ami a rendelés feladásakor jön létre) az áru átvételét követő 14 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat. Hanghordozók (CD/MC) és filmek esetében (DVD/VHS) azonban csak akkor jogosult elállási jogot gyakorolni, ha azok gyártási hibából eredően nem élvezhetőek, nem használhatók rendeltetésszerűen. Elállás esetén az Ön által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az áru visszaszolgáltatását követő harminc napon belül visszatérítjük.

Az elállásról részletesen itt olvashat:  www.nfh.hu/magyar/hasznos/vasarlas/internetes/elallasijog.html

http://europa.eu/youreurope/citizens/shopping/shopping-abroad/returning-unwanted-goods/index_hu.htm

http://www.magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/internetes-vasarlas/elallasi-jog.html

Egyedi személyre szabott megrendelések esetében nem élhet az elállási jogával! Tájékozódni ez ügyben a következő helyen lehet:  www.nfh.hu/magyar/hasznos/vasarlas/internetes/elallasi_hianya.html

Fontos!

Elállás esetén Önnek kell viselni az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket, tehát az oda- és visszaszállítás díját. Ezenkívül az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő károk megtérítése is Önre hárul.

Az MP Dekoráció Kft. vállalja, hogy az általa forgalmazott termékek rejtett költségeket nem tartalmaznak.A webáruházban feltüntetett árak kizárólag a termék árára értendőek, a szállítási költségeket nem tartalmazza.

A szállítás a megrendelő által kért módon (futár, posta, vagy személyes átvétel) történik meg!

Az árváltozás jogát minden esetben fenntartjuk, erről tájékoztatást küldünk ki. A már megvásárolt (de nem kifizetett), továbbá a kifizetett termékekre árat nem áll jogunkban változtatni!

Termékekkel kapcsolatban

A termékek színe néhány esetben eltérhet árnyalatában a képernyőn látottaktól, mert minden monitor másképpen mutatja a színeket. Egyedi megrendelésre is gyártunk, bármilyen általunk gyártott termékből, akár más méretben, színben, vagy darabszámban. Hozott grafikából, anyagból is legyártjuk a kért terméket.

Fizetés

Jelen pillanatban az áruk ellenértékét kizárólag Magyar Forintban áll módunkban elfogadni.

Webáruházunkban három módon lehet vásárolni:
1. Előre utalással.
2. Utánvéttel ( minimum 5 vásárlás után!!)
3. Készpénzért (kizárólag személyes átvétel esetén) boltunkban 1152 Budapest, Rákos út 88.

Szállítási díjak MAGYARORSZÁG területére vonatkoznak:

- ELŐRE UTALÁS FUTÁRSZOLGÁLAT 0-5 KG-ig BRUTTÓ 1020 FT. (BANKI BEFIZETÉS ESETÉBEN +400 FT) KISZÁLLÍTÁS: 2-3 MUNKANAP

- ELŐRE UTALÁS FUTÁRSZOLGÁLAT 5-50 KG-ig BRUTTÓ 1780 FT. (BANKI BEFIZETÉS ESETÉBEN +400 FT) KISZÁLLÍTÁS 2-3 MUNKANAP.

- UTÁNVÉTELLEL FUTÁRSZOLGÁLAT 0-5 KG-ig BRUTTÓ 1200 FT.  KISZÁLLÍTÁS: 2-3 MUNKANAP

- UTÁNVÉTELLEL FUTÁRSZOLGÁLAT 5-50 KG-ig BRUTTÓ 2000 FT.  KISZÁLLÍTÁS: 2-3 MUNKANAP

- BUDAPESTEN 20 000 Ft+ÁFA FELETT A KISZÁLLÍTÁS INGYENES.

- POSTAI SZÁLLÍTÁS POSTA-KÉSZ BORÍTÉKBAN ( MAXIMÁLIS MÉRET: 20X15X2 cm !!!!) 750 FT. KISZÁLLÍTÁS 2 MUNKANAP

- ETTŐL ELTÉRŐ MÉRETBEN POSTAI CSOMAGBAN 2 KG-IG 1800 FT, KISZÁLLÍTÁS 2-5 MUNKANAP.

- SZEMÉLYESEN ÁTVEHETŐ BOLTUNKBAN, 1152 BUDAPEST, RÁKOS ÚT 88. SZÁM ALATT,  Hétfő-Péntek 9-17, SZOMBAT 9-13 óra között!!!!!!!

 

 

 

Fontosabb jogszabályok elérhetősége:

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV

2/1998.(I.16.) MÜM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800002.MUM

28/2011.(IX.6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100028.BM

Szabványok:

MSZ ISO 16069:2009 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek.

MSZ ISO 3864-1 Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek.

23/2011. (III.8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tételéről

116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról

(GHS) CLP változások

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE - amely hatályba lépett 2008.12.16-án – szabályozza a veszélyes anyagokra és készítményekre vonatkozó új EU-s szimbólumokat, piktogramokat és a H és a P mondatok változásait.

Korábban a 44/2000 EÜM rendelet szabályozta a veszélyjeleket és szimbólumokat, amely a továbbiakban 2015-ig szintén alkalmazhatóak, DE csak a veszélyes oldatok és keverékek jelöléseire. A veszélyes anyagok esetében 2010.12.01-el a fent leírt EU-s rendelet értelmében a táblázatunkban megadott veszélyes piktogramok valamint a H és a P mondatok kerülnek alkalmazásra.
2015.07.01.-TŐL MÁR CSAK AZ ÚJ PIKTOGRAMMOK ÉRVÉNYESEK!

Megjelent az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat!

http://www.ujotsz.hu/hirek/megjelent-az-uj-orszagos-tuzvedelmi-szabalyzat/

Általános előírások

Az OTSZ értelmében a biztonsági jel meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, melynek a következő változatai ismertek:

Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi.
Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja.
Elsősegély jel: olyan biztonsági jel, amely az elsősegélynyújtó helyre vezető utat, vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi.
Világító jel: átlátszó, vagy áttetsző anyagból készült, belülről vagy kívülről megvilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz.

A fentieken túl a 2/1998. (I. 16.) MüM rendeletben a következő kapcsolódó fogalmak meghatározását találhatjuk meg:

Jelzőtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetőségét kellő megvilágítás biztosítja.
Tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt.
Figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet.
Rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő.
Biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából.
Képjel (piktogram): jelzőtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra.

A biztonsági jelek alap- és az azokon alkalmazott jelek színét, alakját, valamint jelentését az alábbi táblázat tartalmazza:

Alapszín Alkalmazott jelek színe Alak Jelentés
Piros Fehér Tűzvédelmi eszköz biztonsági jele Tűzvédelmi eszköz
Piros Fekete Tiltó biztonsági jel Tiltás
Sárga Fekete Figyelmeztető biztonsági jel Figyelmeztetés
Kék Fehér Információs biztonsági jel Információs jelek
Kék Fehér Rendelkező biztonsági jel Rendelkező jelek
Zöld Fehér Menekülési útirányt, elsősegély vagy veszélyhelyzeti eszközt, felszerelést jelző biztonsági jel Menekülési útirány,
elsősegély,
veszélyhelyzeti eszköz, felszerelés

 

A vonatkozó szabályozások értelmében minden esetben világító (elektromos, vagy ún. utánvilágító) biztonsági jelekkel kell megjelölni

  • a menekülési útvonalakat;
  • a tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tűzvédelmi eszközöket, kiemelten
    • a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket;
    • a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrényeket;
    • a kézi tűzjelzésadókat;
    • tűzjelző telefonokat;
  • az építmény kiürítése során szükséges, vagy esetlegesen szükségessé váló elsősegély- vagy veszélyhelyzeti eszközöket, felszereléseket, különösen
    • az elsősegély felszereléseket;
    • az orvosi szobát (elsősegélyhelyet);
    • a hordágyakat;
    • az önmentő eszközöket;
    • a légzésvédelmi eszközöket, készülékeket.
  • a kiürítés, valamint tűzoltói beavatkozás során fontos biztonsági eszközöket, kiemelten
    • a kézi indítású tűzoltó és tűzvédelmi eszközök kezelő szerkezeteit (hő- és füstelvezető, gázzal oltó, stb.);
    • a sprinkler központok bejáratait, illetve a központon belüli kezelő szerkezeteket és azok környezetét;
    • a tűzkulcsokat, tűzszéfeket és azok környezetét.

A világító (elektromos, vagy ún. utánvilágító) biztonsági jeleknek a vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. (Figyelem: A biztonsági világítás lámpatesteire tilos biztonsági – pl. menekülési útirányjeleket – felhelyezni!)

Azokat a világító biztonsági jeleket, amelyek hálózati energiaforrásról működnek, tartalék energiaforrással kell ellátni annak érdekében, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozhassa a jelzések működésképtelenségét.

 

A biztonsági jelek elhelyezésének különböző változatait a következő táblázat tartalmazza:

Sorszám Ábra Leírás
1. Sík jel fallal párhuzamos felszerelése Sík jel fallal párhuzamos felszerelése.
2. Falra merőlegesen szerelt kétoldalas jel Falra merőlegesen szerelt kétoldalas jel.
3. Mennyezetre függesztett, kétoldalas jel Mennyezetre függesztett, kétoldalas jel.
P. Panoráma jel Panoráma jel, ez biztosítja a legjobb láthatóságot.

 

Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie.

Menekülési útvonaljelzések szempontjából kiemelten kezelendő:

  • Minden kijárati és vészkijárati ajtó.
    • Az ajtókat az ajtó fölé, vagy amennyiben arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és baloldalán az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni.
    • A biztonsági jelet az ajtóra szerelni tilos, mert annak nyitott állapotában az információ elvész.
    • A pánikzárral ellátott ajtókon meg kell jelölni a nyitási mechanizmusukat a kezelésükre utaló biztonsági jellel.
  • A lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőfordulója és környezete.
    • Legalább a lépcsők menekülés irányában lévő első lépcsőfokát meg kell jelölni a menekülési irányát mutató biztonsági jellel.
    • A lépcsőházakban valamennyi szinten utánvilágító, vagy világító biztonsági jellel fel kell tüntetni az adott szint számát.
  • Az épületben elhelyezett felvonók (liftek).
    • A biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, a hagyományos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a Tűz esetén a liftet használni TILOS! jelzést kell valamennyi szinten elhelyezni. (A közösségi épületekben e biztonsági jeleket angol és német nyelven is fel kell tüntetni.)
  • A füstmentes lépcsőház.
    • A füstmentes lépcsőházat minden esetben biztonsági jellel kell megjelölni.
    • A füstmentes lépcsőház felé vezető útvonalakat iránymutató előjelzésekkel kell megjelölni.
  • A folyosók.
    • A folyosók minden kereszteződését minden irányból biztonsági jellel kell megjelölni.
  • A szükséges irányváltoztatások helyei.
    • A kiürítési útvonalak minden olyan helyét, ahol irányváltoztatás történik, biztonsági jellel kell megjelölni.
  • A szükséges szintváltoztatások helyei.
    • A kiürítési útvonalak minden olyan helyét, ahol szintváltoztatásra van szükség, biztonsági jellel kell megjelölni.
  • A vészkijáratok.
    • A kötelezően előírt vészkijáratokat biztonsági jellel kell megjelölni.
  • A menekülésre használható ablakok.
    • A menekülésre használható ablakokat biztonsági jellel kell megjelölni.
  • A szabadba vezető utolsó kijáratok.
    • A szabadba vezető utolsó kijáratokat biztonsági jellel kell megjelölni, a mentésben közreműködők számára kívülről is. (A külső jelölés az épületek főbejáratánál elhagyható.)

A menekülési útvonaljelzések telepítési magassága:

Magas: Ebben az esetben a jeleket legalább 1,8 méteres magasságában rögzítjük.
A magasan telepített biztonsági jeleknek közepes (10 méter) és nagy (30 méter) távolságból is felismerhetőnek kell lenniük.
Az ilyen magasságban rögzített menekülési útvonaljelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni.
A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a kijárati út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.
Alacsony: Ebben az esetben a biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószinttől kis magasságban telepítjük.
Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek legalább 30 méter hosszúságban kell az útirányt mutatniuk és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük.
Alacsonyan telepített (LLL) biztonsági jeleket a közlekedési utakon a magasan telepített jelzések kiegészítéseként, vagy az olyan helyiségekben kell alkalmazni, ahol az ott tárolt anyagok, eszközök, valamint az ott található berendezési tárgyak miatt egy esetleges tűzben nagyon erős füstfejlődéssel kell számolni.
Középmagas: Ebben az esetben a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített jelek közé telepítjük.
Az ezen a módon telepített jelek telepítési magassága általában szemmagasság (maximum 1,8 méter), vagy ahogy azt a veszélyforrás igényli.
A középmagasan telepített biztonsági jeleket elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem, vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagok, berendezési tárgyak alapján.

A biztonsági jelzések telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztő képességét.

Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján alacsonyan, vagy középmagasan telepítendő a menekülési útvonal rendszer kell, hogy kialakításra kerüljön, a kijárati ajtók két oldalán, a padló szint közelében, legfeljebb azonban 2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megjelölni.

A kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet elsősorban az ajtók fölé 2-2,5 m magasságban kell felszerelni, a közlekedési folyosókon elhelyezendő biztonsági jelek ajánlott szerelési magassága 1,7-2,0 méter. (Lásd az alábbi ábrát!)

Közlekedési folyosón elhelyezendő biztonsági jelek szerelési magassága

A leggyakrabban használt menekülési útvonalakkal kapcsolatos biztonsági jeleket a következő táblázat mutatja:

A kijárati ajtók megjelölésére szolgáló biztonsági jelek
Ajtó feletti biztonsági jel Ajtó feletti biztonsági jel
Kijárat irányát jelző biztonsági jel Kijárat irányát jelző biztonsági jel
Kijárat biztonsági jele Kijárat biztonsági jele
Vészkijárat biztonsági jele Vészkijárat biztonsági jele
Ajtónyitás irányát jelző biztonsági jel Pánikzárral ellátott ajtó biztonsági jele Ajtónyitás irányát jelző biztonsági jel
Vésznyitó biztonsági jele Vésznyitó biztonsági jele

 

Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér csíkozással kell jelezni.

A jelzés méreteinek az akadály vagy a veszélyes hely kiterjedéséhez kell igazodnia.

A sárga-fekete vagy vörös-fehér csíkoknak 45°-os szögben kell elhelyezkedniük és körülbelül azonos szélességűnek kell lenniük.

 

2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat.
A jogszabály a megjelenéstől számított  90. napon fog hatályba lépni, azaz 2015. március 5.-én.

A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete
az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról


A tűz elleni védekezésről, a  műszaki mentésről és a  tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47.  § (2)  bekezdés 1. és
24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 287.  §, valamint a  19. és 20.  melléklet tekintetében a  tűz elleni védekezésről, a  műszaki mentésről és a  tűzoltóságról szóló
1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 12. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21.  § 10.  pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendeletben előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani
a) a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása,
felújítása, használata, a rendeltetés módosítása,
b) a  jogszabályban, hatósági határozatban előírt beépített tűzvédelmi berendezés létesítése, fennmaradása,
átalakítása, megszüntetése, használata,
c) gép, berendezés, eszköz használata, tárolása,
d) anyagok előállítása, használata, tárolása,
e) egyéb, az építmény tűzvédelmét biztosító eszközök használata,
f) a szabadtéri rendezvények tartása, valamint
g) egyéb, tűzvédelmet érintő használat, tevékenység
során.
(2) Ha e rendelet nem tartalmaz az (1) bekezdés szerinti esetekre előírást, akkor a vonatkozó műszaki követelmények
tűzvédelmi rendelkezései, vagy azzal egyenértékű megoldások, kialakítások alkalmazása megfelel az e rendeletben
meghatározott biztonsági szintnek.
(3) Az  e  rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az  olyan termékeknek,
amelyeket az  Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba,
vagy az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az  ott
irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az  irányadó előírások az  emberi egészség és élet védelme,
valamint a közbiztonság tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
2. § (1) A  rendelet hatálya nem terjed ki a  robbanó- és robbantóanyagokkal, valamint a  pirotechnikai termékekkel
kapcsolatos tűzvédelmi előírásokra.
(2) E rendelet rendelkezéseit
a) a bányák föld feletti területére,
b) a  bányák földalatti térségeire, azaz az  ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati
technológiával kialakított föld alatti bányatérségre, valamint a felhagyott bányák nyitva maradó térségeire,
c) a bánya b) pontban meghatározott területével egy tekintet alá eső alábbi külszíni részeire:
ca) a  föld alatti bányatérséghez a  föld felszínén közvetlenül csatlakozó építményekre
és berendezésekre, különösen az  aknatoronyra, az  aknaszállító berendezésre,
a szellőztetőberendezésre, a föld alatti szállítóberendezés külszínen lévő gépházára,
cb) a  folyékony és gáznemű ásványi nyersanyag kutatására, termelésére irányuló mélyfúrásra,
valamint a  fúrási tevékenységhez szükséges, a  biztonsági övezeten, a  fúrási telepen belül lévő
berendezésekre,
cc) a  folyékony vagy gáznemű ásványi nyersanyagok kitermelésére szolgáló kutakra, valamint
a  biztonsági övezeten belül a  termelőtevékenységgel kapcsolatban lévő berendezésekre,
tartozékokra, különösen a  kútszeparátorra, a  kútfejszerelvényre, a  glikolozó berendezésre,
a mélyszivattyús himbára,
cd) a  föld alatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezetre, természetes vagy mesterséges üregekhez
tartozó kútrendszerre és a kutak kútfejszerelvényeire,
ce) a mezőbeli kőolaj- és földgázvezetékekre és tartozékaira, így a hozzájuk kapcsolódó szeparátorokra,
gázsűrítőkre, szivattyúkra és csapadékleválasztókra és

cf) a  széntelepek föld alatti elgázosításához szükséges termelő- és besajtoló kútrendszerre és a  kutak
kútfejszerelvényeire
csak akkor kell alkalmazni, ha az  a)–c)  pontban meghatározottak tekintetében jogszabály eltérő szabályokat nem
állapít meg.
(3) E rendelet előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos építmények esetében akkor kell alkalmazni, ha
azok tekintetében az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabály eltérő követelményeket nem állapít meg.
(4) Meglévő építmény, építményrész átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, rendeltetésének
módosítása esetén az  átalakítás mértékének, körének és az  építmény, építményrész tűzvédelmi helyzetét
befolyásoló hatásainak figyelembevételével kell e rendeletet alkalmazni.
3. § (1) A  tűzvédelmi hatóság a  4.  § (1)  bekezdésben szereplő létesítési, használati és a  tűzoltóságok beavatkozásával
kapcsolatos előírásoktól – más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében – kérelemre
eltérést engedélyezhet, az  alábbi rendelkezések kivételével: 1–15.  §, 19.  § (3)  bekezdése, 79.  § (3)–(5)  bekezdése,
80.  § (1) és (4)  bekezdése, 81.  §, 100.  §, 109.  §, 123.  § (2)  bekezdése, 135.  § (3) és (4)  bekezdése, 139.  §, 140.  §
(1) bekezdése, 145. §, 154. § (1) bekezdés b) pontja, 154. § (2) bekezdése, 165. §, 166. § (2) és (3) bekezdése, 172. §
(8) bekezdése, 175. § (1) bekezdése, 176. §, 177. § (2) és (3) bekezdése, 184. § (1) bekezdése, 185. § (1) bekezdése,
186. §, 187. § (1) bekezdése, 190. § (2) bekezdése, 191. § (6)–(8) bekezdése, 194. § (2), (3) és (5) bekezdése, 195. §
(1)  bekezdése, 196.  § (3)  bekezdése, 197. § (2)  bekezdése, 198.  § (1)  bekezdése, 199.  §, 200.  § (1)  bekezdése,
201.  §, 202.  § (5)–(7)  bekezdése, 203.  § (1)  bekezdése, 205.  § (1)  bekezdése, 207.  § (1)  bekezdése, 219.  §, 237.  §
(1)  bekezdése, 253.  § (2)–(4)  bekezdése, 262.  § (1)  bekezdése, 263.  §, 264.  § (2)  bekezdése, 266.  §, 267.  § (1) és
(2) bekezdése, 269. § (1) bekezdése, 270. § (2) és (5) bekezdése, 272. §, 273. §.
(2) Az  e  rendeletben foglalt előírásoktól való eltérés abban az  esetben engedélyezhető, ha a  kérelmező igazolja
az e rendeletben meghatározott védelmi célok teljesülését és a legalább azonos biztonsági szintet.
(3) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő
megoldást kérelemre jóváhagyhatja, ha a legalább azonos biztonsági szintet a kérelmező igazolja.
(4) Az eltérési engedély és a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás iránti kérelem tartalmazza
a) az eltéréssel érintett előírás, követelmény megnevezését,
b) az eltérés indokát,
c) az eltéréssel érintett építmény, építményrész, szabadtér megnevezését,
d) eltérési engedélyezés esetén a védelmi célok teljesülésének igazolását,
e) a (3) bekezdés szerinti jóváhagyás esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági szint teljesülését,
f) a d) és az e) pontban foglaltakat alátámasztó, megfelelően részletes műszaki dokumentációt.
(5) A  tűzvédelmi szakhatóság kérelemre – jogszabályban meghatározott esetben és módon – lehetőséget biztosít
a tűzvédelmi követelményekkel kapcsolatos egyeztetés megtartására.

II. FEJEZET
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
4. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeknek számítanak a IX. fejezetben foglaltak,
b) az építmények tűzvédelmi használati előírásainak számítanak a XVIII–XX. fejezetben foglaltak és
c) az  a) és b)  pontban nem szereplő követelmények az  építmények tűzvédelmi létesítési előírásainak
számítanak.
(2) E rendelet alkalmazásában
1. alagút hossza: az alagút teljesen lefedett részén mért leghosszabb forgalmi sáv hossza,
2. alaprendeltetés: a  kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az  ettől függő tűzvédelmi
követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló
rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet
a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési
egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati
egység alaprendeltetése,
c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó
rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,

d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati
egység alaprendeltetése,
e) vegyes alaprendeltetés: eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati
egység alaprendeltetése,
3. alapterület: a  gépek és a  berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott
terület; szabadtéri tárolóknál a  raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy
építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület,
4. állvány jellegű építmény: olyan építmény, melynek tartószerkezete a használati célnak megfelelő állékonysági
teljesítményre méretezett, külső térelhatároló falszerkezettel nem rendelkezik, az  építményen bizonyos
magasságban rendeltetést és emberi tartózkodásra szolgáló járófelületet alakítanak ki,
5. álmennyezet: nem teherhordó, vízszintes térelzáró szerkezet, amelyet födémre, tető- vagy tetőtér alatti
födémre, fedélszerkezetekre erősítenek alkalmas függesztő szerkezet segítségével esztétikai, akusztikai,
hőszigetelési, és tűzvédelmi igények kielégítése érdekében; emberi tartózkodásra alkalmas teret csak az alsó
felületével határol: az  általa kettéosztott légtér mindkét része ugyanabba a  működésbeli egységbe vagy
tűzszakaszba tartozik,
6. álpadló: a  teherhordó födémre támaszkodó, önálló tűzállósági határértékkel rendelkező vízszintes
térelhatároló szerkezet, amely épületgépészeti és elektromos installáció fogadására szolgálhat:
a) emelt vagy kettős padló: gyárilag készült padlórendszer, amely magában foglalja a  padlólapot,
a  födémen levő teherhordó alátámasztást, valamint tartógerendát vagy más összetevőt, amelyek
az épületbe szerelhető, megfelelő teherhordó szerkezetet biztosítanak,
b) üreges padló: teherhordó réteg, amely egy speciális alsó szerkezettel – amely tartalmazhat
tartólábakat – van alátámasztva azzal a  céllal, hogy egy teret hozzon létre a  teherhordó réteg és
a födémszerkezet között pl. a távközlési, áramellátási, fűtési vagy szellőzővezetékek számára,
7. átfolyási tényező (cv
-tényező): a hő- és füstelvezető szerkezet és a légpótló szerkezet hatásfokát jellemző szám,
a hatásos nyílásfelület és a geometriai nyílásfelület hányadosa,
8. átmeneti védett tér: a  tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított helyiség, helyiségcsoport vagy
tér, amely kialakításával tűz esetén az  oda menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg,
a mentés végrehajtásáig biztosítja,
9. átrium alapterülete: az egybefüggő légtér legnagyobb alapterületű függőleges vetülete,
10. beépített tűzjelző berendezés: az  építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a  tűz
kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést önműködően végző
berendezés,
11. beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés telepítője: a telepítési folyamat minden egyes részéért felelős személy
vagy szervezet,
12. beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezése: olyan eljárás, amelynek során az  üzembe helyező
mérnök meggyőződik arról, hogy a  telepített berendezés megfelel-e a  vonatkozó jogszabályban, nemzeti
szabványban, a  tűzvédelmi hatóság által előírt, továbbá a  gyártó által megadott követelményeknek és
az engedélyezett, elfogadott tervdokumentációnak,
13. beépített tűzjelző berendezés részegysége: a  vonatkozó műszaki követelményben I. típusú vagy II. típusú
komponensnek definiált eszköz,
14. beépített tűzoltó berendezés: az  építményben vagy szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a  tűz oltására,
a  beavatkozás könnyítésére, a  tűz terjedésének megakadályozására, a  tűzkár csökkentésére alkalmazott,
tűzoltó vízforrásnak nem minősülő, önműködő vagy kézi indítású vagy mindkét módon indítható
berendezés,
15. beépített tűzterjedésgátló berendezés: tűzgátló építményszerkezet helyett, tűzterjedés elleni védelem céljából
alkalmazott beépített automatikus tűzvédelmi berendezés, amely a tűz átterjedését a helyettesített tűzgátló
építményszerkezettel védendő térrészbe meghatározott ideig meggátolja,
16. beépített tűzvédelmi berendezés: a  tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a  tűzterjedés gátlására, valamint
a  tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az  elvezetésére kialakított, helyhez kötött
berendezés,
17. berendezésvédelem: a berendezésekben keletkező tüzek korai észlelése és jelzése érdekében a berendezésen
belül felszerelt, automatikus érzékelővel biztosított védelem,
18. biztonsági felvonó: az épület füstmentes lépcsőházához, tűzgátló előteréhez vagy a szabadtérhez kapcsolódó,
az épülettűz alatt is működtethető felvonó, mely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó,

19. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített
elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint
a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli,
20. biztonsági tápellátás: a biztonsági tápforrásról történő villamosenergia-ellátás,
21. biztonsági tápforrás: a normál tápforrás kiesése esetén a tűzeseti fogyasztókat előírt ideig ellátó tápforrás,
22. biztonságos tér: az  építményen kívüli külső tér, ahonnan a  menekülő személyek az  építménybe való
visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton vagy kültéri útvonalon keresztül
a terepcsatlakozás szintjére,
24. ciklusidő: két egymást követő ellenőrzés, felülvizsgálat vagy karbantartás között eltelt idő megengedett
maximuma,
25. családi ház: egy vagy két lakást és a lakáshoz tartozó gépkocsitárolót, egyéb helyiséget tartalmazó lakóépület,
26. csúcsnyomás: hasadó, hasadó-nyíló felületek nélküli térben, laboratóriumi körülmények között létrejövő
legnagyobb robbanási nyomás,
27. elérési távolság: a  tartózkodási hely és az  elérni kívánt hely közötti közlekedési út úttengelyen mért
hosszúsága,
28. életvédelmi jellegű védelem: az  építményben, tűzszakaszban tartózkodók biztonsága érdekében, a  tűz korai
jelzésével, a  kiürítés megfelelő feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző berendezés által
nyújtott védelem,
29. elfogadás: az a folyamat, melynek során a tervező, a telepítő bizonyítja a megrendelőnek, hogy a tervezett,
telepített beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés megfelel a megadott követelményeknek,
30. elhelyezési magasság: a biztonsági jelek és a menekülési útirányt jelző elemek számára szolgáló telepítési hely,
amely lehet
a) alacsony elhelyezési magasság: a  padlószinten vagy a  jelek, elemek alsó éle a  padlószint felett
legfeljebb 0,4 méter magasságban van,
b) középmagas elhelyezési magasság: az  alacsony és a  magas elhelyezési magasság között,
a padlósíktól mérve a jelek, elemek alsó éle 1,5–1,8 méter magasságban van,
c) magas elhelyezési magasság: a jelek, elemek alsó éle a padló felett legalább 1,8 m, de legfeljebb 3 m
magasságban van,
31. előkészítés nélkül menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése előkészítés nélkül
végrehajtható,
32. előkészítéssel menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése kizárólag előkészítés
(szállítható állapot megteremtése és fenntartása) után hajtható végre,
33. előkészítéssel sem menthető személy: olyan mozgásképtelen személy, akinek mentése nem hajtható végre,
34. előtétfal (függőleges membrán): önhordó, függőleges térelhatároló szerkezet, amely egyéb szerkezetektől
függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik,
35. elsődleges építményszerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület egészének vagy egyes szintjeinek
állékonyságát tűz esetén biztosítják, valamint a tűzterjedést gátló szerkezetek,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a  tervezett rendeltetésből adódóan
legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással
lehet számolni, amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
37. emeletközi födém: építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó,
térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is,
38. égéskésleltető szer: védőszer, amely a  vele hatékonyan kezelt – bevont átitatott, telített – éghető anyag
kedvezőbb tűzvédelmi osztályba sorolását meghatározott időtartamig, újrakezelési időig biztosítja,
39. építőanyag: építési tevékenységhez használt, építési termék, építményszerkezet alkotóelemét képező anyag,
40. érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer,
készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer,
41. értékvédelmi jellegű védelem: az építmény, tűzszakasz, szabadtér területén elhelyezett anyagi javak védelme
érdekében, a tűz korai jelzésével, a hatékony tűzoltás feltételeinek biztosítására létesített beépített tűzjelző,
tűzoltó berendezés által nyújtott védelem,
42. fedélszerkezet: a tetőszerkezet teherhordó része, amely tartja és amelyhez rögzítik a tetőfedést,

43. felülvizsgálat: a  jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek
célja az  érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az  üzemeltetői ellenőrzés,
a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása,
44. figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet,
45. függönyfal: olyan nem teherhordó, térelhatároló falszerkezet, amelyet az  épület teherhordó szerkezeteire,
általában födémeire rögzítenek és azok síkja előtt helyezkedik el,
46. füstcsappantyú: szellőzővezetékbe építhető, automatikusan működésbe hozható zárószerkezet, amely a füst
vagy a forró égésgázok továbbterjedését nyitott helyzetben előírt ideig biztosítja, zárt állapotban előírt ideig
megakadályozza,
47. füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus
gázoknak az  általa elválasztott térrész egyik oldaláról a  másik oldalára való átterjedését meghatározott
mértékben és ideig korlátozza,
48. füstgyűjtő tér: a  füstszakasz légterének felső, a  füstszegény levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival
meggátolja a füst szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő biztosítása céljából,
49. füstkötény: a  szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó építményszerkezet vagy berendezés, ami
a füst oldalirányú terjedését korlátozza,
50. füstmentes lépcsőház: az  olyan lépcsőház, amelybe az  épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező
égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a  lépcsőház az  épület biztonságos
kiürítésére és a mentésre meghatározott ideig alkalmas marad,
51. füstmentesítés: a védett helyiségbe a füst veszélyes mértékű bejutását meggátló megoldások összessége,
52. füstszakasz: a  helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása korlátozza a  füst átterjedését a  szomszédos
füstszakaszba,
53. füstszegény levegőréteg: a helyiség légterének alsó része, amelyben tűz esetén a tűzből felszálló füstoszlopon
kívül veszélyes mértékű füst kismértékben van jelen,
54. hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek az építmények vagy az építményrészek
határoló szerkezeteiben a  káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy megnyílnak,
ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést,
55. hasadó felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a  belső tér
megnyitását a túlnyomás levezetése céljából,
56. hasadó-nyíló felületek: olyan építményszerkezetek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé
teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható,
57. hatékony szellőztetés: ahol az  adott térben a  szellőzés biztosítja, hogy az  éghető gázok, gőzök, porok
koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át,
58. helyi (részleges) védelem: a beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz, szabadtér
egyes tűzvédelmi szempontból kockázatos részeinek automatikus érzékelővel való lefedettsége,
59. homlokzati tűzterjedési határérték: a  vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálat kezdetétől
számított, a  tűznek a  homlokzati építményszerkezeteken történő terjedésére jellemző határállapot
bekövetkezéséig eltelt idő,
60. hosszirányú hő- és füstelvezetés: az  alagút bejárata, kijárata felé történő füstterelés; az  alagút egyik végén
a füstelvezetés, másik végén a friss levegő utánpótlása történik,
61. hő és füst elleni védelem eszközeinek kézi működtetése: a  természetes hő- és füstelvezető, valamint
légpótló szerkezetek nyitása, a  túlnyomásos füstmentesítés be- és kikapcsolása, a  gépi füstelvezetés
és a  gépi légpótlás rendszerének tűzeseti és normál üzemi állapotba kapcsolása, ami kézzel vagy kézi
távműködtetéssel valósul meg,
62. hő és füst elleni védelem: a  tűz esetén fejlődő hő és füst terjedését korlátozó, az  elvezetését és
a füstmentesítést biztosító megoldások összessége,
63. hő- és füstelvezetés: a  védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító
megoldások összessége,
64. hő- és füstelvezetés tűzoltósági vezérlőtablója: a hő és füst elleni védelem valamennyi eszközének egy központi
helyről való, a tűzoltóság általi távműködtetését biztosító kezelőfelület,
65. hő- és füstelvezető berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és füst szabadba áramlását gépi úton,
kényszeráramoltatással biztosítja,
66. hő- és füstelvezető rendszer: hő- és füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését
biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével,

67. hő- és füstelvezető szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a hő és füst
természetes úton történő kiáramlását a szabadba,
68. jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel
és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos
felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást,
69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az  érintett műszaki
megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint
ezek dokumentálása,
70. keresztirányú hő- és füstelvezetés: olyan tevékenység, melynek során külön erre a  célra kialakított
nyíláson keresztül történik a  hő és füst elszívása, valamint a  friss levegő bejuttatása; az  elszívás az  alagút
keresztmetszetének a felső 1/3 részén, a befúvás az alsó 1/3 részén történik,
71. kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla,
72. kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvény: a 10 000 főt, vagy a 20 000 m2
-nél nagyobb területet meghaladó,
épületen kívüli területen megtartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről
szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény,
73. kijárati szint: az  az építményszint, amelyen a  benntartózkodó személyek a  menekülés során elhagyják
az épületet, speciális építményt és a csatlakozó terepszintre távoznak,
74. konvejor lezáró szerkezet: olyan tűzgátló lezárás, amely lezárt állapotában az anyagot vagy terméket szállító
technológiai szállítópálya építményszerkezeten átvezető nyílásán a  tűz átterjedését meghatározott ideig
meggátolja,
75. kiürítés első szakasza: a  menekülés azon része, amely a  tartózkodási helytől a  menekülési útvonal eléréséig
vagy – ha az  menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az  átmeneti védett térbe vagy
a biztonságos térbe jutásig tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési útvonal elérésétől a biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az  épületben, speciális építményben tartózkodó személyek eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami
magába foglalja a menekülést és a mentést,
78. kockázati egység: az  építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen
belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik
figyelembe,
79. kockázati osztály: a  tűz esetén a  veszélyeztetettséget, a  bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a  tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás,
80. kombinált hő- és füstelvezetés: a  hosszirányú és keresztirányú hő- és füstelvezetés alkalmazásával kialakított
rendszer,
81. kombinált jellegű védelem: az  életvédelem és értékvédelem együttes alkalmazása beépített tűzvédelmi
berendezésnél,
82. közösségi rendeltetés: lakónak, iparinak, mezőgazdaságinak, tárolásinak nem minősülő rendeltetés,
83. külső térelhatároló fal: a homlokzatnak a külső tér, a belső udvarnak, átriumnak, légudvarnak és légaknának
az általa határolt nyitott udvar felé néző térelhatároló fala,
84. lefúvatás: robbanási túlnyomás levezetése olyan térbe, ahol a  túlnyomás kiterjedhet és ezáltal a  belső tér
mentesül a túlnyomás károsító hatásaitól,
85. lefúvatási befogadótér: olyan zárt tér, amely szabad térrel nem kapcsolódó helyiségek nyomásmentesítése
során annak túlnyomását befogadja és a szabad térbe továbbítja,
86. légpótlás: a hő- és füstelvezetéshez szükséges levegőpótló megoldások összessége,
87. légpótló berendezés: olyan berendezés, amely tűz esetén a  hő- és füstelvezetéshez szükséges légpótlás
helyiségbe juttatását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja,
88. légpótló szerkezet: olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott állapotában lehetővé teszi a  légpótláshoz
szükséges levegő természetes úton történő beáramlását a füstelvezetéssel ellátott helyiségbe,
89. lépcsőház: szintkülönbség áthidalására szolgáló, építményszerkezettel minden irányból körbevett, lépcsőt
tartalmazó közlekedő helyiség,
90. lépcsők tartóelemei: a  teljes lépcsőszerkezet a  kiegészítő szerkezetek – mellvéd, lábazat, korlát, fogódzó,
járófelületi bevonat, burkolat – nélkül,
91. létesítés: tervezés, telepítés, használatbavétel és elfogadás folyamatsora,
92. létesítmény: az egy telken álló építmények és szabadterek összessége,

93. létfontosságú rendszerelem: a vonatkozó jogszabály alapján kijelölt létesítmény, építmény, építményrész,
94. magasépület: épületnek minősülő magas építmény,
95. másodlagos robbanás: olyan robbanás, amelyet egy már kifejlődött robbanás indít meg,
96. megnyílási nyomás: az a nyomás, amelynél a hasadó-nyíló felület megnyílása megindul,
97. mélyállomás: az az állomás, melynek a peronszintje a terepszinttől mérve mélyebben van 20 méternél,
98. menekülésben korlátozott személy: olyan személy, aki életkora – 0–10 éves vagy 65 év feletti –, értelmi vagy
fizikai-egészségi állapota alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képes,
99. menekülésben korlátozott személyek speciális intézménye: olyan, menekülésben korlátozott személyek
elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló intézmény, amelyben
az  elhelyezett, ellátott, kezelt, nevelt, oktatott, gondozott személyek menekülési képességét az  életkoron
kívül egyéb tényező is kedvezőtlenül befolyásolja,
100. menekülési felvonó: tűz esetén a benntartózkodók által is használható biztonsági felvonó,
101. menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a  menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és
az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja,
102. menekülésiútirány-jelző rendszer: olyan rendszer, amely szembetűnő és félreérthetetlen információt és
megfelelő vizuális utasítást biztosít a  bent tartózkodók számára a  terület elhagyásához vészhelyzet esetén
a  kijelölt menekülési útvonalon azáltal, hogy egyértelműen elrendezett vizuális eszközöket, jeleket és
megjelöléseket alkalmaz,
103. menekülési útvonal: a  menekülő személyek által igénybe vett közlekedési útvonal, amely kialakításával tűz
esetén a kiürítés második szakaszában – tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére
szolgáló nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a  menekülő személyek biztonságát a  meneküléshez
szükséges időtartamig,
104. menekülésiútvonal-védelem: a  beépített tűzjelző berendezés által védett építmény, épület, tűzszakasz
menekülési útvonalainak és a közvetlenül csatlakozó helyiségek automatikus érzékelővel való lefedettsége,
kivéve a védelemből kihagyható tereket,
105. mértékadó kockázati osztály: az  építmény, az  önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal,
106. mértékadó tűzszakasz: a létesítmény legnagyobb oltóvízigényű tűzszakasza,
107. mozgásképtelen személy: olyan személy, aki menekülésre nem képes, mentése pedig személyzetet, szükség
szerint segédeszközt igényel,
108. nem éghető anyag: szervetlen vagy alacsony szervesanyag-tartalmú anyag, amelynek gyulladási
hőmérséklete a  vonatkozó műszaki eljárásban a  meghatározási hőmérséklethatárig nem állapítható meg,
valamint az A1 és A2 tűzvédelmi osztályba sorolt építőanyag,
109. nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán): olyan önhordó vízszintes térelhatároló
építményszerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel rendelkezik,
110. norma szerinti villámvédelem: az MSZ EN 62305 szabvány szerint kialakított villámvédelmi rendszer,
111. normál tápellátás: a normál tápforrásról történő villamosenergia-ellátás,
112. normál tápforrás: villamos energiával működő fogyasztókat ellátó tápforrás,
113. nyomás-idő állapotgörbe: a nyomás-idő koordináta-rendszerben a robbanás folyamatát leíró görbe,
114. önálló épületrész: a  szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott
épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított,
115. önállóan menekülésre képes személy: olyan menekülő személy, aki életkora, értelmi és fizikai-egészségi
állapota alapján önállóan, esetleg kiegészítő irányítás mellett képes a  menekülésre és menekülését nem
gátolja kényszertartózkodás miatt külső korlátozás,
116. ponyvaszerkezetű építmény: olyan építmény, amelynek az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat
anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesítő egyéb technológiával
készült, felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott
teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja,
117. redukált túlnyomás: az  a  nyomás, amely a  hatásos nyomáslevezetés ellenére a  belső térben rövid ideig
kialakul,
118. robbanás: nagy sebességű égési folyamat, ahol a  mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy afelett van, de
100 m/s-nál kisebb,

119. robbanásveszélyes állapot: a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte,
valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az  égés, robbanás feltételei közül legalább még
az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott,
120. segítséggel menekülő személy: olyan menekülésben korlátozott személy, aki fizikai segítség vagy irányítás
mellett vagy a külső korlátozás ellenőrzött feloldása és irányítás mellett képes a menekülésre,
121. speciális építmény: tűzvédelmi szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín
alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény,
122. szabadba vezető kijárat: az  építmény külső térelhatároló szerkezetén elhelyezett kijárat, amelyen keresztül
a menekülő személyek az építményt elhagyják a biztonságos térbe menekülés során,
123. szabadtéri rendezvény területe: természetes vagy mesterséges módon a  mozgást korlátozva körülhatárolt
rendezvény esetén a  körülhatárolással közrezárt terület, a  nem körülhatárolt terület esetén a  rendezvény
szervezője által felelősen kijelölt terület,
124. szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m2
területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott
szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket,
125. szabadtéri tárolóterület: anyagok, termékek, tárgyak tárolására és igény szerint azok időjárás elleni védelmére
szolgáló, épületen kívüli terület; nem minősül szabadtéri tárolóterületnek a  gépjárműparkoló, a  gépjármű
telken való elhelyezése és az épület tetőfödémén kialakított tárolóterület,
126. számítás: egy vagy több állapotjelző vagy jellemző konkrét vagy közelítő értékének meghatározása
matematikai, fizikai, kémiai törvényszerűségek alkalmazásával,
127. számított belmagasság: a füstszakasz légtérfogatának és alapterületének hányadosa, méterben megadva,
128. szerkezeti állékonyság: a  tűzszakasz, önálló építményrész, építmény elsődleges építményszerkezetének
azon képessége, hogy a  várható tűzhatás időtartama alatt a  tűzzel egyidejű terhelésnek előírt ideig
ellenáll, ideértve a  csatlakozó tűzvédelmi építményszerkezetek és a  beépített tűzvédelmi berendezések
tartószerkezeteinek funkció-megőrzését is; a  tartószerkezet a  szerkezeti elemeket és azok kapcsolatait is
magában foglalja,
129. szilárd éghető anyag: szobahőmérsékleten szilárd állapotú szerves- vagy alacsony szervetlenanyag-tartalmú
anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete a  vonatkozó műszaki eljárással meghatározható, valamint a  B-F
tűzvédelmi osztályba sorolt szilárd építőanyagok,
130. szintosztó födém: a helyiség légterének részleges – a helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án
és csak vízszintes szerkezettel történő – megosztásával és a  mennyezet alatti kiszellőztetésével kialakított
belső szint, amelyen helyiség és 1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül,
131. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán
az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény,
132. technológiai szállítópálya: futószalag, konvejor vagy ezekhez hasonló anyag- vagy terméktovábbító szerkezet,
berendezés,
133. teljes körű védelem: olyan védelem, amelynek során a  beépített tűzjelző berendezés által védett építmény,
épület, tűzszakasz, szabadtér valamennyi részének automatikus érzékelővel való lefedettsége biztosított,
kivéve a védelemből kihagyható tereket; a lefedett területek határait a tűzszakaszok határai képezik,
134. terelőfal: a lefúvatás irányának befolyásolására alkalmas falszerkezet,
135. terelőhatású hasadó-nyíló felület: olyan hasadó-nyíló felület, amelynek megnyílási szélső helyzetét úgy
határozzák meg, hogy a lefúvatást veszélytelen irányba terelje,
136. tetőfedés: a tetőszerkezet külső térrel határos, csapadékzáró része,
137. tető-felülvilágító: a  helyiséget felülről lezáró szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló építési
termék,
138. tetőfödém: az épület legfelső szintjét felülről határoló födém,
139. tetőfödém tartószerkezetei: a tetőfödém mindazon szerkezeti részei, amelyek tönkremenetele általános vagy
nagy területre kiterjedő épületomlást vagy a tetőfödém jelentős szakaszának beomlását idézik elő, valamint
a  nagytömegű – általában nem könnyűszerkezetes – teherhordó térlefedő szerkezetek, melyek omlása
egyéb szerkezeti károkat, az alattuk lévő födémek átszakítását okozhatja; az állandó terhelésbe valamennyi
tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni,
140. tetőfödém térelhatároló szerkezete: a  tetőfödém tartószerkezeteire támaszkodó könnyűszerkezetes,
réteges felépítésű, legfeljebb 60 kg/m2
felülettömegű szerkezetek (önhordó) rétegei; az  állandó terhelésbe
valamennyi tetőréteget, valamint a ráfüggesztett és rátett dolgok terhét is bele kell számolni,

141. tetőszerkezet: az  épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből
áll,
142. tetőtűz terjedés mértéke: a  tetőszigetelési rendszer vagy tetőfedés felületén és rétegeiben az  önálló égés
– lánggal égés, szenesedés, izzás – terjedésének mértéke,
143. tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit
megszakító gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését,
144. tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt, valamint az adott helyen veszélyes tevékenység
végzésének tilalmára utal,
145. tovaterjedő (progresszív) összeomlás: az  építmény olyan tönkremenetele, amely azáltal jön létre, hogy
egy építményszerkezet teherviselő képességének elvesztése további elsődleges építményszerkezet,
építményszerkezetek tönkremenetelét okozza,
146. tömegtartózkodásra szolgáló épület: épületnek minősülő, tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
147. tűzálló kábelrendszer: villamosenergia- vagy adatátviteli vezetékek, kábelek, tokozott sínek, a hozzájuk tartozó
csatornák, bevonatok és burkolatok, hordozó- és tartószerkezetek, valamint elosztók és kötődobozok olyan
együttese, amely meghatározott időtartamig tűzterhelésnek kitéve is képes működőképességét megtartani
anélkül, hogy benne zárlat keletkezne vagy megszakadna a villamos áram,
148. tűzállósági határérték: a  vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől
számított, a  vizsgált építményszerkezet valamely tűzállósági határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő
órában vagy percben,
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie kell
vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az  építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról,
152. tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma,
153. tűzgátló előtér: tűzgátló építményszerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik,
ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a  gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő
csukószerkezettel ellátottak,
154. tűzgátló építményszerkezet: tűzterjedés elleni védelem céljából alkalmazott építményszerkezet, amely
a  tűz átterjedését az  általa elválasztott térrészek között meghatározott ideig meggátolja; a  tűzgátló
építményszerkezetek körébe tartoznak a tűzgátló alapszerkezetek, a tűzgátló lezárások és a tűzterjedés elleni
gátak,
155. tűzgátló fal: falszerkezet, amely az  általa elválasztott tűzszakaszok, önálló rendeltetési egységek vagy
helyiségek között a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
156. tűzgátló födém: födémszerkezet, amely az  általa elválasztott tűzszakaszok vagy helyiségek között a  tűz
átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
157. tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a  tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a  vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a  körbe tartoznak
a tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
158. tűzgátló lineáris hézagtömítés: tűzgátló lezárás, amely építményszerkezetek csatlakozásánál a csatlakozási rés,
hézag kitöltésével a tűz résen, hézagon való átterjedését meghatározott ideig meggátolja,
159. tűzgátló nyílászáró: a  tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a  technológiai
szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a  tűz átterjedését
meghatározott ideig meggátolja,
160. tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszer: térelhatároló építményszerkezeteken átvezetett légtechnikai és egyéb
technológiai vezetékek, kábelek, vezetékrendszerek áttörési hézagainak tűzgátló lezárását meghatározott
ideig biztosító szerkezetek, műszaki megoldások, termékek,
161. tűzgátló válaszfal: tűzgátló lezárások nélkül kialakított, nem teherhordó falszerkezet, amely – a  tömör
falfelületen vizsgálva – az  általa elválasztott helyiségek között a  tűz átterjedését meghatározott, a  tűzgátló
falra előírt időtartamnál rövidebb ideig meggátolja,
162. tűzgátló záróelem: aktív vagy reaktív elven működő tűzgátló lezárás, ami egy tűzgátló építményszerkezeten
átvezetett gépészeti vezetéken belül a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja,

163. tűzoltási felvonulási terület: e  rendeletben meghatározott, az  építmények tűzoltására, mentésre szolgáló,
a  homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú terület, amely a  beavatkozáshoz
szükséges tűzoltás technikai eszközök és a  tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit
biztosítja,
164. tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló, megfelelő teherbírású, szilárd
burkolatú, a tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas út,
165. tűzoltó felvonó: tűz esetén kizárólag a tűzoltóság által használható biztonsági felvonó,
166. tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző,
karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás,
167. tűzoltó készülék készenlétben tartó: az  a  személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék
készenlétben tartására kötelezett,
168. tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a  karbantartó szervezet
műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a  karbantartó
szervezetek a  Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól
vásárolhatnak meg,
169. tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző
vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet
biztosítja,
170. tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelyből a  tűzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt
elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tűzvédelmi
berendezések üzemállapota figyelemmel kísérhető,
171. tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezés részegysége, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás
során az épületbe és annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást,
172. tűzszakasz: az  épület, a  speciális építmény, a  szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet
a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki,
173. tűzszakaszterület: az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének összessége m2
-ben,
174. tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek,
szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért
távolság,
175. tűzterjedés elleni gát: födémhez, falhoz csatlakozó vagy tetőn kialakított, a  tűznek az  építményszintek,
a  tűzszakaszok, a  tetőmezők, továbbá a  szomszédos épületek közötti átterjedését alakjával, méreteivel,
tűzállósági teljesítményével és tűzterjedés elleni adottságaival korlátozó, megakadályozó tűzgátló
építményszerkezet,
176. tűzterjedés elleni védelem: olyan megoldások összessége, amelyek folytonos alkalmazásával a tűz átterjedése
a  védett építményre, építményrészre, szabadtéri tárolási egységre meggátolható; módszerei: tűztávolság,
tűzgátló építményszerkezet, beépített tűzterjedésgátló berendezés, egyéb, a  tűzterjedési vagy tűzállósági
határértéket biztosító kialakítás,
177. tűzterjedési határérték: a  vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzterjedési vizsgálat kezdésétől
számított, a vizsgált építményszerkezet valamely tűzterjedési határállapotba kerülésének eléréséig eltelt idő
órában vagy percben,
178. tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék
elhelyezésének helyét jelzi,
179. tűzvédelmi műszaki megfelelőségi kézikönyv: olyan tűzvédelmi dokumentáció, amely az  építmény építését,
átalakítását, bővítését követően a  megvalósult tűzvédelmi adatokat, továbbá a  használati feltételeket
tartalmazza, amelyekkel az építmény tűzvédelmi szempontból biztonságosan üzemeltethető,
180. tűzvédelmi osztály: az  építőanyagok és építményszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző
kategória, amit a vonatkozó műszaki követelmények szerinti vizsgálat alapján állapítanak meg,
181. tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának,
karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum,
182. tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely
tűzvédő tulajdonságánál fogva a  felette lévő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt az  előírt tűzállósági
határértéket biztosítja,

183. tűzvédő burkolat, tűzvédő bevonat: alkalmas műszaki eljárással a  függőleges, vízszintes vagy ferde
építményszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, a  belső réteget a  tűzhatás okozta kárral
szemben védő legkülső vagy legalsó anyagréteg,
184. tűzvédő képesség: egy fal- vagy mennyezetburkolat azon képessége, hogy a burkolat mögötti anyagnak egy
bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más károsodással szemben,
185. tűzveszélyességi osztály: az  anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az  anyag, keverék fizikai, kémiai
tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi,
186. tűzveszélyes tevékenység: az  a  tevékenység, amely a  környezetében lévő éghető anyag gyulladási
hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként
számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár,
187. üzembe helyező mérnök: a  megrendelő által megbízott, a  beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe
helyezésének végrehajtásáért és az  üzembe helyezéssel kapcsolatos szemrevételezés, ellenőrzés, üzemi
próba elvégzéséért és a berendezés megfelelőségének értékeléséért felelős, jogszabályban meghatározottak
szerint a tűzjelző berendezés, a tűzoltó berendezés tervezésére képesített személy,
188. üzemeltető: a  létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az  üzemeltetés során a  tűz elleni
védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott
követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet,
189. üzemeltetői ellenőrzés: az  üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az  üzemeltető által írásban
megbízott jogi személy által végzett, az  érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően
szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása,
190. üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az  üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja
az üzemeltetői ellenőrzést,
191. vakolt hőszigetelő rendszer: külső térelhatároló falon rögzített, hőszigetelő maggal rendelkező, a  külső tér
felől időjárásálló, mechanikai hatások ellen védő bevonattal vagy burkolattal ellátott többrétegű összetett
rendszer, elemkészlet,
192. válaszfal: a helyiséget lehatároló, födémtől födémig tartó nem teherhordó falszerkezet,
193. vázkitöltő fal: olyan nem teherhordó falszerkezet, amelynek merevségét, rögzítését vázszerkezet biztosítja,
194. védelmi szerkezetek: azok a szerkezeti elemek, amelyek az épület állékonysága mellett tűz esetén biztosítják
a bent tartózkodók védelmét,
195. védelmi szint: a  beépített tűzjelző, valamint a  beépített tűzoltó berendezés kiépítettségétől, a  tűzjelző
berendezés által felügyelt, valamint az  oltóberendezés által oltással érintett térrészek kiterjedésétől függő
kategória,
196. védőfal: a hasadó és a hasadó-nyíló felületen kiáramló robbanási túlnyomás felfogására alkalmas falszerkezet,
197. vészkijárat: üzemszerűen nem használt, de a kiürítés során figyelembe vett kijárat,
198. villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálata: a  jogosult személy által végzett, a  villamos berendezés
tűzvédelmi megfelelőségének, hibáinak megállapítására és minősítésére irányuló felülvizsgálat,
199. vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége,
200. zárt közlekedő helyiség: minden oldalról elsődleges építményszerkezettel határolt közlekedő helyiség.

III. FEJEZET
VÉDELMI CÉLOK ÉS TERVEZÉSI ALAPELVEK
5. § (1) E  rendeletben meghatározott tűzvédelmi követelményeket életvédelmi, közösségi értékvédelmi és tulajdonosi
értékvédelmi célok teljesülése érdekében kell megvalósítani.
(2) Az életvédelmi célokhoz tartozik különösen
a) a veszélyeztetett személyek menekülésének, mentésének biztosítása,
b) a menekülés és a mentés során az életfeltételek biztosítása,
c) a tűzoltói beavatkozás résztvevőinek védelme és
d) a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása.
(3) A közösségi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen
a) a lakáscélú ingatlanállomány védelme,
b) a létfontosságú rendszerek egyes elemeinek védelme,
c) a társadalom alapvető ellátását biztosító intézmények védelme,
d) a kulturális örökség megóvása, védelme és

e) a  környezet – talaj, élővilág, levegő, víz – megóvása, védelme, a  visszafordíthatatlan vagy az  aránytalanul
nagy ráfordítással megszüntethető károsodás elkerülése.
(4) A tulajdonosi értékvédelmi célokhoz tartozik különösen
a) a működés, üzemelés folyamatosságának fenntartása,
b) a tulajdon, raktárkészlet, állatállomány védelme,
c) az eszközök, berendezések védelme, működőképességük fenntartása,
d) a piacvesztés elkerülése és
e) a tulajdonosi, biztosítási, üzemeltetési költségek optimalizálása.
(5) Az  értékvédelmi célok teljesülése érdekében tett tulajdonosi intézkedések nem befolyásolhatják kedvezőtlenül
az életvédelmi és a közösségi értékvédelmi célok teljesülését.
6. § (1) Az építési termékeket és az építményszerkezeteket a tervezés során úgy kell megválasztani, hogy
a) a  kockázat függvényében a  tartószerkezetek teherhordó képességüket, a  térelhatároló szerkezetek
integritásukat és hőszigetelő képességüket – a  várható tűzhatást figyelembe véve – e  rendelet szerinti
időtartamig őrizzék meg,
b) a  tűzvédelmi célú építményszerkezetek, építési termékek tűz esetén szerepüket e  rendelet szerinti
időtartamig töltsék be, funkciójukat megtartsák, a tűz jelenlétére hatékonyan reagáljanak,
c) a tűz és kísérőjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelően gátolják, nehezítsék vagy irányítsák, valamint
d) a belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen.
(2) Korlátozni kell a tűz és kísérőjelenségei átterjedését
a) a szomszédos építményekre,
b) a menekülési útvonalakra,
c) a szomszédos tűzszakaszokra,
d) a szomszédos önálló rendeltetési egységekre,
e) a tűz keletkezési helyétől eltérő építményszintekre,
f) a tűzgátló szerkezetekkel határolt terekre és
g) az átmeneti védett terekre.
(3) Az építményben tartózkodók részére biztosítani kell
a) a  menekülési útvonal elérhetőségét az  építmény bármely pontjáról azon időtartam alatt, ameddig
a menekülési útvonalhoz vezető úton az életfeltételek biztosítottak,
b) a menekülési útvonal késedelem nélküli használatát, felismerhetőséget, megvilágítását, akadályok feloldását,
az átbocsátóképességet,
c) a menekülési útvonal védelmét a tűz és kísérőjelenségei ellen,
d) a  menekülési képességtől függően meghatározott időn vagy távolságon belül a  biztonságos térbe vagy
az átmeneti védett térbe jutást vagy a tartózkodási hely védelmét és
e) a kockázattól függően
ea) a megfelelő tartalmú, késedelem nélküli, a kiürítés szakaszaihoz igazított tájékoztatást a tűzről,
eb) az alternatív menekülési lehetőséget, a többirányú kiürítést,
ec) a pánik kialakulásának valószínűségét csökkentő műszaki megoldásokat és
ed) az építmény környezetében a kijutáshoz, az építmény elhagyásához szükséges és alkalmas területet.
(4) A tűz során fejlődő hő és füst káros hatásai miatt hő és füst elleni védelemmel biztosítani kell
a) a menekülő személyek védelmét,
b) a tartószerkezetekre ható hőterhelés csökkentését,
c) a tűzfészek észlelhetőségét és legalább egy irányból való megközelíthetőségét és
d) a tulajdonos döntése, kockázatvállalása függvényében az értéktárgyak védelmét.
(5) A tűzoltói beavatkozás hatékonysága céljából biztosítani kell
a) az építmény akadálytalan megközelítését tűzoltó gépjárművel,
b) az építmény környezetében és az építményen belül a rendeltetésnek megfelelő oltóanyag-ellátást,
c) a veszélyforrások felismerésének lehetőségét,
d) a tűzoltói beavatkozást segítő berendezéseket, eszközöket és azok tűzoltóság általi kezelhetőségét és
e) a kockázattól függően
ea) a tűzoltóság késedelem nélküli riasztását, a megfelelően részletes tájékoztatást a tűz helyszínéről és
a beavatkozást befolyásoló körülményekről,

eb) az  építmény környezetében a  tűzoltó gépjárművek, technikai eszközök működéséhez,
működtetéséhez szükséges és igénybe vehető területet és
ec) a károkozás nélküli bejutást az építménybe.
7. § (1) A tűzvédelmi tervezés kiindulási feltételei:
a) az  építmény tűzvédelmi megoldásait egyidejűleg egyetlen, az  építmény tetszőleges pontján keletkező tűz
károsító hatásainak figyelembevételével kell tervezni és méretezni,
b) az építményt a tűz keletkezésekor rendeltetésszerűen használják,
c) a veszélyeztetett személyek létszáma, menekülési képessége a rendeltetésnek megfelelő,
d) a tűz egyetlen, a keletkezés helyét magába foglaló tűzszakaszra terjed ki és
e) a  tűzzel egyidejűleg más veszélyt, kárt, a  tűzvédelmi megoldások működésképtelenségét okozó esemény
nem következik be.
(2) A  tűzvédelmi biztonsági berendezések, műszaki megoldások közötti összefüggések, kapcsolatok, kapcsolódások
tervezése során figyelembe kell venni a működésképtelenséget előidéző hibák hatását.

IV. FEJEZET
TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS
8. § A tűzvédelmi követelményeket az  anyagok tűzveszélyességi osztálya, a  kockázati egység kockázati osztálya,
az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya
9. § (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik
a) a  kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben
tűzveszélyes anyag és keverék,
b) az  a  folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja
legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a  nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett
értéke,
c) az éghető gáz, gőz, köd,
d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és
e) az e rendelet hatálybalépése előtt „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
(2) Tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba,
b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum,
c) az  a  folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete
a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb,
d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével,
e) a  vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 °C-nál magasabb gyulladási
hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag,
f) az  a  vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és
éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és
g) az e rendelet hatálybalépése előtt „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
(3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik
a) a nem éghető anyag,
b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és
c) az e rendelet hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.
2. A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni
a) az  épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően
az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát.

(2) A kockázati egység lehet
a) önálló rendeltetési egység,
b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. §-ban foglaltak szerint,
c) speciális építmény vagy
d) az  épületnek, az  önálló épületrésznek, a  speciális építménynek a  tűzvédelmi dokumentáció készítéséért
felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része.
(3) A  tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a  kockázati egység kiterjedésének meghatározása során
figyelembe veszi
a) a rendeltetést,
b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat,
c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest,
d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét,
e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát,
f) az  előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát,
olthatóságát,
g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit,
h) a  tárolt, kiállított, bemutatott, a  rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat
közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát,
i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait,
j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit,
k) a  tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az  adott technológiából adódó állapotokat és azok
jellemzőit,
l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot.
(4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakon kívül
a) közlekedő helyiség,
b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség,
c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség,
d) villamos, valamint gépészeti helyiség,
e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a  rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és
az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség.
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek
a) a lakások egymással,
b) a  lakások és a  közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a  közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
ba) 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK,
bb) 1. mellékletben foglalt 2–4. táblázat szerinti kockázata NAK és
bc) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége
a kockázati egység teljes területén azonos,
c) a lakások a közösségi és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységekkel, ha
ca) a lakások 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK vagy AK,
cb) a  közösségi rendeltetésű és az  ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységek 1.  mellékletben
foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK,
cc) az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egység alapterülete legfeljebb 100 m2
és
cd) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége
a kockázati egység teljes területén azonos.
(2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetekben a  kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a  kockázati egységen belüli,
azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján
a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel.
12. § (1) A kockázati egység kockázati osztályát
a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján,
b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés
alapján,

c) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1–4. táblázat alapján
kell meghatározni.
(2) A  kockázati egység kockázati osztályát a  tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a  10.  §
(3)  bekezdésben felsorolt jellemzők és a  tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával,
mérlegelésével, a  hasonló rendeltetések 1.  mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
(3) Az  épület, az  önálló épületrész és a  speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a  (4)  bekezdésben foglaltak
kivételével megegyezik az  abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a  legszigorúbb kockázati
osztállyal.
(4) Az  épület, az  önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a  (3)  bekezdés szerint megállapított kockázati
osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az  épület, az  önálló épületrész
befogadóképessége meghaladja
a) NAK osztály esetén az 500 főt,
b) AK osztály esetén az 1500 főt,
c) KK osztály esetén a 3000 főt.
(5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység
a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba,
b) alacsony kockázati, AK osztályba,
c) közepes kockázati, KK osztályba vagy
d) magas kockázati, MK osztályba
tartozik.

V. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZERKEZETI KÖVETELMÉNYEK
13. § (1) Építőanyagként nem használhatók fel a  vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő vizsgálattal
meghatározott, 150 °C-nál alacsonyabb gyulladási hőmérsékletű anyagok, kivétel a  kátrány, a  bitumen, továbbá
a kiszáradt festék- és ragasztóanyagok.
(2) Az F, Ffl
és FL
tűzvédelmi osztályú építőanyag, építési termék csak abban az esetben építhető be, ha
a) felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi vagy
b) a  felhasználás során többrétegű építményszerkezetet hoznak létre, amellyel szemben e  rendelet
tűzállóságiteljesítmény-követelményt támaszt, és a  létrehozott építményszerkezet az  F, Ffl
és FL
tűzvédelmi
osztályú építőanyaggal, építési termékkel együtt vizsgálva A1, A2 vagy B tűzvédelmi osztályba tartozik és
kielégíti a tűzállóságiteljesítmény-követelményt.
(3) Az  F, Ffl
és FL
tűzvédelmi osztályú építőanyagot tartalmazó többrétegű építési termék csak abban az  esetben
építhető be, ha az  F tűzvédelmi osztályú építőanyaggal együtt vizsgálva az  A1, A2 vagy B tűzvédelmi osztályba
tartozik, és az  F tűzvédelmi osztályba tartozó anyag folytonossága A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó
anyaggal indokolt esetben – tűzszakaszhatáron – megszakítható.
(4) Az  építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit a  tűz elleni védekezésről, a  műszaki mentésről
és a  tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján kell igazolni. A  kivitelezési dokumentáció tűzvédelmi
munkarésze nem helyettesíti az építési termék, építményszerkezet tűzvédelmi jellemzőit igazoló dokumentumokat.
(5) Rendszerengedéllyel rendelkező építési módszerek, a  könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek csak
akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással létesíthetőek.
14. § (1) A1 tűzvédelmi osztályba tartozik
a) az az építményszerkezet, amely A1 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül,
b) az  olyan A1 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő
elemekkel rendelkező építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme A1 tűzvédelmi osztályú, és
a  fegyverzet/kéreg tűzállósági határértéke az  adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve
a  felmelegedési határállapotot is –, függetlenül a  fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-, illetve
hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvédelmi osztályától,
c) az  az építményszerkezet, amelynek alapszerkezete vagy belső keretváza, a  keretváz közötti hő- és
hangszigetelő rétegének anyaga és többrétegű fegyverzetének külső, a  használati tér felőli rétege
A1 tűzvédelmi osztályú, fegyverzetének belső rétegei pedig A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályúak.

(2) A2 tűzvédelmi osztályba tartozik
a) az az építményszerkezet, amely A2 tűzvédelmi osztályú anyagokból készül,
b) az  a  réteges felépítésű építményszerkezet, mely fegyverzeteinek, kéregelemeinek anyaga A1 vagy A2
tűzvédelmi osztályú, és az e fegyverzettel, kéreggel védett belső réteg B, C vagy D tűzvédelmi osztályú, de
az égéshője a felület átlagára vetítve legfeljebb 10 MJ/m2
,
c) az  a  szilikátbázisú, B-E tűzvédelmi osztályú töltőanyaggal gyártott homogén könnyűbeton
építményszerkezet, amely laboratóriumi vizsgálattal igazoltan kielégíti az  adott építményre meghatározott
tűzállóságihatárérték-követelményt, és amely szerkezet anyagának égéshője legfeljebb 5 MJ/kg,
d) az  olyan A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készült teherhordó komponensekkel vagy merevítő
elemekkel rendelkező építményszerkezet, amelynek fegyverzete, kéregeleme A2 tűzvédelmi osztályú, és
a fegyverzet, kéreg tűzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel – beleértve
a  felmelegedési határállapotot is – függetlenül a  fegyverzet, kéreg alatti és mögötti anyagok (hő-, illetve
hangszigetelések, egyéb kitöltő anyagok) tűzvédelmi osztályától.
(3) B tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,
a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább B tűzvédelmi osztályúak,
b) amelynek belső komponensei C-E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen
legalább B tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő
tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem
tör elő.
(4) C tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,
a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább C tűzvédelmi osztályúak,
b) amelynek belső komponensei D-E tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen
legalább C tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő
tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem
tör elő.
(5) D tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet,
a) amelynek anyaga vagy összetevői legalább D tűzvédelmi osztályúak,
b) amelynek belső komponensei E  tűzvédelmi osztályú anyagból készültek, de tűz- vagy hőhatás ellen
legalább D tűzvédelmi osztályú anyaggal burkoltak oly módon, hogy az adott követelményeknek megfelelő
tűzállósági határértéken belül a védett tér felé a szerkezetből káros mértékű füst, illetve éghető olvadék nem
tör elő.
(6) E tűzvédelmi osztályba tartozik az az építményszerkezet, amely E tűzvédelmi osztályú anyagokból készült, és tűzvagy
hőhatás ellen nincs külön védelemmel ellátva.
(7) Nem befolyásolja a szerkezet tűzvédelmi osztályát
a) A1 tűzvédelmi osztályú szerkezet esetében
aa) az  a  bevonat vagy burkolat, amelynek vastagsága legfeljebb 1,5 mm és az  égéshője legfeljebb
2 MJ/m2
,
ab) az a belső nem lényeges komponens, amelynek égéshője legfeljebb 1,4 MJ/m2
,
b) A2 tűzvédelmi osztályú szerkezet esetében
ba) az  a  bevonat vagy burkolat, amelynek vastagsága legfeljebb 1,5 mm és az  égéshője legfeljebb
4 MJ/m2
,
bb) az a belső nem lényeges komponens, amelynek égéshője legfeljebb 4 MJ/m2
,
bc) az  az A1-A2 tűzvédelmi osztályú építési termékekből álló szerelt födémszerkezetben alkalmazott
– legalább E  tűzvédelmi osztályú – párazáró fólia, amelynek égéshője legfeljebb 10,5 MJ/m2
, és
a teljes födémszerkezet égéshője nem haladja meg a 3 MJ/kg kritériumot, továbbá az átvezetések,
áttörések tűzgátló lezárása biztosított oly módon, hogy a  párazáró fólia az  átvezetéseknél nem
gyulladhat meg a födémszerkezetre előírt időtartamon belül.
(8) Azoknak a  szerkezeteknek a  besorolását, amelyeknek tűzvédelmi osztálya az  (1)–(7)  bekezdések alapján
egyértelműen nem határozható meg, komponenseik tűztechnikai vizsgálatok során észlelt viselkedése és
tűzvédelmi osztálya figyelembevételével kell elvégezni, meghatározni.

3. Tűzeseti szerkezeti állékonyság
15. § (1) Az  épületek, speciális építmények tartószerkezeteit úgy kell megtervezni, kivitelezni, hogy tűz esetén
az e rendeletben előírt időtartamig
a) azok teherhordó képessége megmaradjon,
b) szerkezeti állékonyságával biztosítsa a védelmi szerkezetek rendeltetésének ellátását és
c) a tűzszakasz vagy önálló épületrész a tűz és kísérő jelenségei elleni védelmi képességét be tudja tölteni.
(2) Az alábbi építmények építményszerkezeteivel szemben nincs tűzvédelmi követelmény:
a) kizárólag növénytermesztési célú, földszintes építmény,
b) kizárólag nem tűzveszélyes anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolás
és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépület,
c) legfeljebb 15 m2
alapterületű, földszintes, kereskedelmi rendeltetésű önálló épület és
d) legfeljebb 1000 m2
alapterületű, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mezőgazdasági, ipari
vagy tárolási épület, ha
da) valamennyi helyiség kiürítése a szabadba a kiürítés első szakaszában biztosított,
db) az épületben egyidejűleg tartózkodó személyek létszáma legfeljebb 10 fő.
(3) A villamos vagy gépészeti szerelvényt nem tartalmazó konténereknek meg kell felelniük a szabadtérre vonatkozó
követelményeknek.
(4) A  villamos vagy gépészeti szerelvényt tartalmazó konténereknek meg kell felelniük az  épületekre vonatkozó
követelményeknek.
16. § (1) Az  építmények szerkezeti állékonyságát biztosító tartószerkezeti elemek feleljenek meg a  2.  mellékletben foglalt
1. táblázatban meghatározott követelményeknek.
(2) Az áthidalók tűzvédelmi osztály- és tűzállóságiteljesítmény-követelménye
a) tűzfalban, tűzgátló falban és tűzgátló válaszfalban történő alkalmazás esetén A1 R x, ahol x megegyezik
a fogadó falra előírt követelmény időtartamával,
b) egyéb esetben megegyezik a teherhordó pillérre vonatkozó követelménnyel.
(3) A földszintes vagy alápincézett földszintes, kizárólag ipari, mezőgazdasági vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati
egységeket tartalmazó épület szerkezeteire vonatkozó követelményként alkalmazható a  2.  mellékletben foglalt
1. táblázatban az  alápincézett földszintes épületre előírt követelmény, ha az  épület alapterületének 20%-át meg
nem haladóan rendelkezik legfeljebb egy földszint feletti szinttel.
(4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
(5) A tűzeseti fogyasztók és kapcsolódó rendszerelemeik rögzítését, felszerelését esetén a 137. § (1) és (2) bekezdése
szerint kell kialakítani.
(6) Az  egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az  építményszerkezetek építményen belül betöltött
statikai szerepének, a  teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet
alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az  adott szerkezet tűzállósági
követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet.

VI. FEJEZET
TŰZTERJEDÉS ELLENI VÉDELEM
4. Tűzterjedés elleni védelem szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között
17. § (1) A tűz átterjedését meg kell gátolni
a) az azonos vagy szomszédos telken álló, szomszédos épületek között,
b) a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége és a szomszédos épület között,
c) a szabadtéri tárolóterület szomszédos tárolási egységeiből kialakított tűzszakaszok között és
d) a speciális építmények és a szomszédos épület vagy speciális építmény között, ha azt e rendelet előírja.
(2) Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha
a) az épületek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak,
b) az  épület és az  épülettel szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy

c) az épületek egymással szemközti és tűztávolságon belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló épületrészek
egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak.
(3) Nem kell az  azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti tűzterjedés elleni
védelemről gondoskodni, ha a  szabadtéri tárolóterület vagy annak része és az  épület vagy annak része
a (4) bekezdés szerint egyetlen tűzszakaszként kialakítható.
(4) Az épület vagy épületrész tűzszakaszához akkor tartozhat a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége, ha a tárolási
egység tárolóhelyiségként való kialakítása esetén a tűzszakasz részét képezhetné.
(5) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a tűzterjedés elleni védelem biztosítható
a) tűztávolság tartásával,
b) szomszédos telken álló épületek vagy szomszédos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási
egysége esetén tűzfal létesítésével,
c) szabadtéri tárolóterület szomszédos tűzszakaszai között a  tárolási magasságot legalább 1,0 méterrel
meghaladó, legalább REI 90-M tűzállósági teljesítményű tűzfal létesítésével,
d) azonos telken álló épületek vagy azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége esetén
a  homlokzat és a  tető tűztávolságon belüli részének tűzterjedés ellen védett, az  épületek tűzszakaszainak
elválasztására vonatkozó követelményeknek megfelelő kialakításával.
5. Tűztávolság
18. § (1) A tűztávolságot
a) a 3. mellékletben foglalt 1–3. táblázat szerint,
b) speciális építmény esetén a XII. fejezet szerint vagy
c) számítással
kell megállapítani.
(2) A  tűztávolság 3.  mellékletben foglalt 3. táblázat szerinti meghatározása esetén a  szabadtéri tárolóterület
szomszédos, eltérő tűzszakaszhoz tartozó tárolási egységei között az  egyes tűzszakaszokhoz hozzárendelt
tűztávolságok közül a nagyobbat kell biztosítani.
(3) Az épülettől tartandó tűztávolságot
a) az épület homlokzatának vagy bármely, a homlokzati síkból kiugró épületrésznek alaprajzi vetületétől,
b) az épületen kívüli, azzal összeköttetésben álló technológiai berendezés esetén annak alaprajzi vetületétől és
c) az  épülettel vagy annak részével közös tűzszakaszba tartozó szabadtéri tárolás esetén a  tárolóterület
oldalhatárától
kell mérni.
(4) A tárolási egységtől tartandó tűztávolságot a tárolásra szolgáló, e célra kijelölt terület oldalhatárától, a tárolt anyag
legkisebb alaprajzi vetületétől kell mérni.
(5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai berendezés esetén a tűztávolság szükségességét,
mértékét a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
6. Tűzterjedés elleni védelem építményrészek között
19. § (1) Tűzterjedés elleni védelmet kell biztosítani
a) a szomszédos tűzszakaszok között,
b) a szomszédos kockázati egységek között,
c) a homlokzaton és a tetőn, ha azt e rendelet előírja,
d) a speciális építményen belül, ha ezt e rendelet előírja,
e) azonos tűzszakaszba tartozó szomszédos helyiségek, helyiségcsoportok között, ha azt e rendelet előírja,
f) azonos tűzszakaszba tartozó építményszintek között, ha azt e rendelet előírja.
(2) Tűzgátló építményszerkezetek tűzterjedés elleni védelem céljából való alkalmazása esetén a 2. mellékletben foglalt
1. táblázat szerinti tűzvédelmi osztály- és tűzállóságiteljesítmény-követelményeket kell teljesíteni.
(3) A  tűzterjedés elleni védelemre szolgáló beépített tűzterjedésgátló berendezésnek meg kell felelnie a  következő
követelményeknek:
a) a berendezés automatikusan működésbe lép a tűz érzékelése esetén,
b) a működő berendezés az általa elválasztott térrészek között a tűz, a hő és a füst átterjedését a helyettesített
tűzgátló építményszerkezetre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartamáig olyan mértékben

meggátolja, amely a  helyettesített építményszerkezet rendeltetése és tűzvédelmi vizsgálatára vonatkozó
előírások alapján szükséges,
c) a berendezés tűzterjedésgátló képességét, alkalmasságát
ca) alátámasztó valós méretű tűzteszt eredményét az  adott célra való felhasználásra
a katasztrófavédelem központi szerve elfogadta vagy
cb) vizsgáló szervezet a katasztrófavédelem központi szervével egyeztetett vizsgálati terv szerinti valós
méretű tűzteszttel igazolta.
20. § (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell
elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
b) a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a szomszédos helyiségtől,
c) a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
d) a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a szomszédos helyiségtől,
e) azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e rendelet előírja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos vezetékrendszerek átvezetési helyén nem
kell tűzgátló záróelemet alkalmazni.
7. Tűzszakaszok kialakítása
21. § (1) Tűzszakaszokat kell kialakítani
a) a  kockázati egységen belül, ha annak alapterülete, továbbá a  szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből,
ha azok összesített alapterülete, kiterjedése meghaladja az  e  rendelet szerint megengedett legnagyobb
tűzszakaszméretet,
b) a speciális építményben a XII. fejezet szerint,
c) közműalagútban, ha annak szükségességét a tűzvédelmi szakhatóság a tűzterjedés gátlása céljából előírja.
(2) Az építmény tűzszakaszainak legnagyobb megengedett méretét
a) lakó és közösségi alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 1. táblázat,
b) tárolási alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 2. táblázat,
c) ipari és mezőgazdasági alaprendeltetés esetén az 5. mellékletben foglalt 3. táblázat,
d) speciális építmények esetén a XII. fejezet
tartalmazza.
(3) A szabadtéri tárolóterület tárolási egységeiből kialakított tűzszakasz megengedett legnagyobb kiterjedése
a) kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén, ha azt éghető anyagú csomagolás,
tárolóeszköz nélkül tárolják, 10 000 m2
,
b) nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén, ha azt éghető anyagú csomagolással vagy éghető
anyagú tárolóeszköz alkalmazásával tárolják, 4000 m2
,
c) tűzveszélyes osztályba tartozó anyag, termék esetén a csomagolás éghetőségétől függetlenül, 2000 m2
.
(4) Eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egységek azonos kockázati egységbe helyezése esetén a  tűzszakasz
megengedett legnagyobb alapterületét
a) a kockázati egység alapterületének legnagyobb részét elfoglaló rendeltetéshez tartozó,
b) az  egyes rendeltetések által elfoglalt alapterületek egyezősége esetén a  legkisebb tűzszakasz-alapterületet
eredményező rendeltetéshez tartozó
megengedett legnagyobb tűzszakasz-alapterület képezi.
8. Tűzszakaszok csatlakozása épületek külső szerkezetein
22. § (1) A  tűzszakaszhatár vonalában tűzterjedés elleni gátat vagy azt helyettesítő beépített tűzterjedésgátló berendezést
kell létesíteni
a) eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek között a (2) bekezdésben foglaltak kivételével,
b) a tetőn.
(2) Egymással 120°-nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek esetében
az  eltérő tűzszakaszhoz tartozó és egymástól legfeljebb 5 méter távolságra lévő falfelületet tűzterjedés ellen
védetten kell kialakítani.

23. § (1) Eltérő magasságú tűzszakaszok csatlakozásánál tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani
a) a  magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzatot a  csatlakozástól függőlegesen mért 10 méter magasságig
(4. melléklet 1. ábrája szerint) vagy
b) az  alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületét a  magasabb tűzszakaszhoz tartozó homlokzattól vízszintesen mért
5 méter távolságon belül (4. melléklet 2. ábrája szerint).
(2) Ha a  tűzszakaszhatár vonalától vízszintesen mért 5 méter távolságon belül az  egyik tűzszakasz magassága
meghaladja a tűzszakaszhatárt képező tetőfelület magasságát, tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani
a) a tűzszakaszok tetőfelületét a magasabb homlokzattól vízszintesen mért 5 m távolságon belül (4. melléklet
4. ábrája szerint) vagy
b) a  tetőfelületet a  tűzszakaszhatár és a  magasabb homlokzat között és a  magasabb homlokzatot
a tetőfelülettől függőlegesen mért 10 méter magasságig (4. melléklet 3. ábrája szerint).
9. Homlokzati tűzterjedés elleni védelem további követelményei
24. § (1) A homlokzati tűzterjedés elleni védelem magába foglalja
a) a  külső térelhatároló fal, a  hőszigetelő anyag és a  fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszerének
tűzvédelmi osztályára, valamint megszakítására előírt követelmények teljesítését,
b) átszellőztetett légréses fal kialakítása esetén a légrésen belüli tűzterjedés megakadályozását,
c) az e rendelet által előírt homlokzati tűzterjedési határérték teljesítését.
(2) A  külső térelhatároló fal azonos tűzszakaszhoz tartozó szakaszát a  homlokzati tűzterjedés elleni védelem
biztosításával kell kialakítani, kivéve
a) az A1 és A2 tűzvédelmi osztályú, nyílás nélküli külső térelhatároló falat,
b) a nyílásos homlokzat nyílás nélküli lábazati falát,
c) az egy légteret képező helyiséghez tartozó homlokzatrészeket,
d) az egyszintes épületet,
e) a földszinttel és legfeljebb két további építményszinttel rendelkező
ea) egy lakásos lakóépületet,
eb) szálláshelynek nem minősülő üdülőt és
f) az  A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú, légrés nélküli burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek
alkalmazásakor a homlokzati tűzterjedés elleni gát kritériumait kielégítő külső térelhatároló falat.
25. § (1) Az alkalmazott homlokzati hőszigetelő anyag tűzvédelmi osztálya
a) átszellőztetett légréssel kialakított külső térelhatároló fal esetén kizárólag A1 – a lábazat kivételével –,
b) lábazati felületen A1-E
lehet.
(2) A külső térelhatároló fal burkolati, bevonati, vakolt hőszigetelő rendszere
a) csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet
aa) magasépületek nyílásos és nyílás nélküli külső térelhatároló falán,
ab) KK és MK osztályú épületek előrenyúló épületrészeit alulról határoló födém alsó felületén, valamint
a visszaugró épületrészei feletti, épületen kívüli teret felülről határoló födém alsó felületén,
ac) AK, KK, MK osztályú épületek nyitott áthajtóinak és átjáróinak fal- és mennyezeti felületein, ha ezek
az  egyedüli menekülési útvonalat és a  tűzoltóság számára az  egyetlen megközelítési lehetőséget
jelentik,
ad) tűzfalon a terepcsatlakozástól függőlegesen mért 5 méter magasságig, a lábazat kivételével és
ae) nyílásos fallal kialakított légakna esetén,
b) A1-D tűzvédelmi osztályú lehet egyéb helyen.
(3) Nem nyílásos külső térelhatároló falakon a  (2)  bekezdés a)  pontjában foglaltak kivételével B-E tűzvédelmi
osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező B-D tűzvédelmi osztályú burkolat, bevonat és
egyéb homlokzati vakolt hőszigetelő rendszer akkor alkalmazható, ha a  nyílásos külső térelhatároló falfelületeken
általánosan alkalmazott burkolattól, bevonattól, hőszigetelő rendszertől A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú
hőszigeteléssel rendelkező, legalább 20 cm szélességű tűzvédelmi célú sávval határolják el.
(4) A B-E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező burkolati bevonati és egyéb vakolt
hőszigetelő rendszereket az a) vagy b) pont szerinti megoldás közül az egyikkel kell megvalósítani

a) a  homlokzati nyílászárók felett mindenütt legalább 20 cm magasságú, legalább 90 kg/m3
testsűrűségű,
A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni az  általános homlokzati
felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban, amelynek a  nyílás
alapszerkezetének mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia; az  A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú
anyagból készülő tűzvédelmi célú sáv és a  nyílászáró között B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés nem
alkalmazható,
b) az  a)  pont szerinti anyagú, magasságú tűzvédelmi célú sáv a  homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül
végighúzódóan is kialakítható, ha a  homlokzati nyílás alapszerkezetének felső és a  felette lévő, tűzvédelmi
célú sáv alsó éle közötti távolság legfeljebb 50 cm távolság, és a sáv kialakítására szintenként kerül sor.
(5) A B-E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező burkolati, bevonati és egyéb vakolt
hőszigetelő rendszerek alkalmazása esetén, ha a  homlokzati nyílászáró a  hőszigetelés síkjába esik, a  homlokzati
nyílászárók körül mindenütt legalább 20 cm szélességű, legalább 90 kg/m3
testsűrűségű, A1 vagy A2 tűzvédelmi
osztályú anyagból tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni az  általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő
anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban.
(6) Ahol állami támogatással energetikai célú felújítás valósul meg és az  épületre vonatkozóan homlokzati
tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a  B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy
a  légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb vakolt hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését,
a  kivitelezőnek a  kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal – a  kedvezményezett jóváhagyásával
ellátott nyilatkozatban – a támogatás megvalósulását ellenőrző szervezetnek írásban be kell jelentenie. A támogatás
megvalósulását ellenőrző szervezet a  kivitelezési munkák megfelelőségét az  állami támogatású pályázatok
esetében ellenőrzi és az  ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet a  tűzvédelmi hatóság részére nyolc napon belül
megküldi.
(7) A  magasépületnek nem minősülő és a  földszint felett legfeljebb két további építményszinttel rendelkező
épületekben D tűzvédelmi osztályú, kettőnél több további építményszint esetén B tűzvédelmi osztályú nyílásos
szakipari lodzsa hátfalak is alkalmazhatók, ha a  lodzsa egy önálló rendeltetési egység előtt helyezkedik el, és
a  lodzsát legalább 1,20 m kiülésű, az  épület mértékadó kockázati osztályának megfelelő tűzállóságú födémek
és oldalfalak határolják, és azok éghető burkolati, bevonati és hőszigetelő rendszert nem tartalmaznak, valamint
a lodzsa-mellvéd és annak korlátja A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készül.
(8) A homlokzat előtt alkalmazott növényfuttató, árnyékoló vagy akusztikai szerkezeteket olyan módon kell kialakítani,
hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést.
26. § (1) Homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van
a) a nyílásos külső térelhatároló falszerkezettel szemben,
b) a B-E tűzvédelmi osztályú külső térelhatároló falszerkezettel szemben,
c) a légrés nélkül rögzített, szerelt B-D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek,
valamint a  légréses A1-D tűzvédelmi osztályú burkolati-, bevonati-, vakolt hőszigetelő rendszerek
alkalmazása esetén az érintett külső térelhatároló falszerkezettel szemben.
(2) A homlokzati tűzterjedési határérték vizsgálattal igazolt biztosítása helyettesíthető
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén homlokzati tűzterjedési gátnak megfelelő homlokzatkialakítással,
b) az  (1)  bekezdés szerinti esetekben beépített tűzterjedésgátló berendezés vagy a  homlokzati tűzterjedési
határérték-követelmény időtartamával megegyező időtartamig tűzállósági teljesítménnyel rendelkező külső
térelhatároló fal létesítésével.
(3) A  külső térelhatároló falra vonatkozó homlokzati tűzterjedési határérték követelménye az  épület teljes
magasságában a vonatkozó műszaki követelmény szerinti vizsgálattal igazoltan
a) földszint és legfeljebb 2 további építményszint esetén 15 perc,
b) földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további építményszint esetén 30 perc,
c) földszint és 4-nél több további építményszint esetén 45 perc.
10. Gépészeti és villamos átvezetések
27. § (1) Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben
a  szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a  vezeték és
az  építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a  tűz átterjedését az  átvezetéssel érintett
építményszerkezetre előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamáig meg kell gátolni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átvezetéseknél, tűzgátló lezárás alkalmazása esetén a tűzgátló lezárást tartós jelöléssel kell
ellátni az átvezetéssel érintett építményszerkezet mindkét oldalán, a villamos és gépészeti aknák belső felületének
kivételével. A jelölésnek magyar nyelven tartalmaznia kell az alkalmazott lezárás
a) megnevezését,
b) tűzvédelmi jellemzőit,
c) megfelelőségi igazolásának vagy teljesítménynyilatkozatának azonosítóját,
d) kivitelezését végző vállalkozás nevét,
e) kivitelezésének dátumát és
f) megbontása esetére figyelmeztetést a helyreállítás szükségességéről.
(3) Gépészeti vezetékek, vezetékrendszerek B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését a  tűzszakaszhatáron úgy
kell átvezetni, hogy az  átvezetés módja a  tűz átterjedését a  tűzszakaszhatárt képező szerkezet tűzállósági
teljesítménykövetelményével megegyező időtartamig meggátolja.
(4) Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
(5) A  villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm
vastag vasbetonból kell kialakítani.
(6) Az  építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett villamos és gépészeti aknát úgy kell
kialakítani és elhelyezni, hogy a  tűz ne terjedhessen át az  egymás feletti építményszintek között az  emeletközi
födémre előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartama alatt, kivéve a gépészeti vezetéken belüli terjedést.
(7) Az  építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett szemétledobót, szennyesledobót vagy
hasonló berendezéseket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a  tűz az  emeletközi födémre előírt tűzállósági
teljesítménykövetelmény időtartama alatt ne terjedhessen át
a) az egymás feletti építményszintek között vagy
b) a szemétledobó, szennyesledobó vagy hasonló berendezés elhelyezésére szolgáló helyiségen kívülre.
11. A tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei
28. § (1) A tűzterjedés elleni gátak kialakítása, geometriája meg kell, hogy feleljen a 6. melléklet 1–5. ábráinak.
(2) Villamos vagy gépészeti vezetékrendszer a tűzterjedés elleni gátat csak úgy keresztezheti, ha a tűzterjedés elleni gát
védelmi síkjában a lángterjedést a vezetékrendszer mentén alkalmas védelmi intézkedés gátolja, vagy kialakításánál
és rendeltetésénél fogva a vezetékrendszer maga gátolja a tűz terjedését.
(3) Homlokzati tűzterjedés elleni gáton B-E tűzvédelmi osztályú burkolat, bevonat, szigetelés nem helyezhető el.
(4) Tetősíkból kiemelkedő tetőszinti tűzterjedés elleni gát két oldalán a felhajtott, elhelyezett B-E tűzvédelmi osztályú
hő- és csapadékvíz elleni szigetelés között a  gát felületén mért legkisebb távolságnak legalább 0,6 méternek kell
lennie.
29. § (1) A tűzfalat úgy kell kialakítani, hogy az épület egészét – beleértve a tetőszerkezetet is – függőlegesen metssze át.
(2) Tűzfalban az  épületek közötti átjáráshoz, technológiai kapcsolatokhoz szükséges, tűzgátló nyílászáróval ellátott
nyílások kialakíthatóak, a tűzfal felületének 10%-át meg nem haladó összesített nyílásfelülettel.
30. § (1) A tűzgátló lezárás a tűzterjedés elleni védelmet folyamatosan csukott állapotával vagy a nyílás, áttörés, átvezetés tűz
esetén történő automatikus lezárásával biztosítja.
(2) A  vizes helyiség szellőztetésére szolgáló és legfeljebb 0,1 m átmérőjű vezeték kivételével, a  tűzszakaszhatáron
átvezetett légtechnikai vezeték tűzgátló lezárására a  beépített tűzjelző berendezés által vezérelhető tűzgátló
záróelemet kell alkalmazni és annak tűzjelző berendezés általi, késedelem nélküli vezérlését biztosítani kell, ha
a) az  elválasztott terek legalább egyikének területét beépített tűzjelző berendezés védi és tűzgátló lezárást
létesítenek vagy
b) a  tűzgátló lezárás létesítésére és az  elválasztott terek legalább egyikének területén beépített tűzjelző
berendezés létesítésére egyaránt az érintett épület, épületrész létesítése vagy átalakítása keretében kerül sor

(3) A  (2)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti esetekben a  vizes helyiség szellőztetésére szolgáló és legfeljebb 0,1 m
átmérőjű vezeték tűzszakaszhatáron való átvezetésénél a  vezetéken belüli tűzterjedés gátlására alkalmazható
reaktív elven működő tűzgátló záróelem.
(4) A  beépített tűzjelző berendezés által felügyelt területet ellátó központi szellőzőberendezést a  beépített tűzjelző
berendezésnek az általa észlelt tűz esetén késleltetés nélkül le kell állítania.
(5) A  beépített tűzjelző berendezés által vezérelt, a  tűzjelzéssel érintett tűzszakaszon belüli vagy annak határán
beépített, üzemszerűen nyitva tartott tűzgátló nyílászárók csukódását a  beépített tűzjelző berendezésnek
késleltetés nélkül kell vezérelnie, kivéve a következő eseteket:
a) ha a  járművek, szállítóeszközök közlekedési útvonalát, anyag- vagy termékmozgatás útvonalát metsző
építményszerkezetbe a  közlekedési útvonalon, anyag- vagy termékmozgatás útvonalán beépített tűzgátló
nyílászárók csukódása a tűz érzékelését követően legalább 0,5, legfeljebb 1,0 perc perces késleltetéssel van
vezérelve, és a csukódásra a késleltetés ideje alatt az ott tartózkodó, közlekedő személyek figyelmét felhívják,
b) ha az ajtó tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürítésére szolgál, és a késleltetés időtartama nem haladja
meg a helyiség kiürítéséhez szükséges időtartamot.
(6) A  tűzszakaszhatáron áthaladó technológiai szállítópálya leállítását és a  nyílás tűzgátló lezárását az  érintett
tűzszakaszok legalább egyikében lévő beépített tűzjelző berendezés tűzjelzés esetén a  tűzszakaszhatáron lévő
nyílás szabaddá válását követően késleltetés nélkül vezérelje.
(7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell
határoznia a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását.
12. Tetők és tetőtér-beépítés követelményei
31. § (1) A tetőfedés
a) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú,
b) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén legalább Broof(t1) osztályú legyen.
(2) E  vagy F tűzvédelmi osztályú anyag tetőfedésként alkalmazható, ha az  építmény legfeljebb egy emeletszinttel
rendelkezik és a tűzvédelmi hatóság azt az adott építményre engedélyezte.
(3) Tetőtér beépítése esetén a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot
kell kialakítani, amely tűzállósági teljesítménye teljesíti a  tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt.
A térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztálya A1-A2 legyen
a) KK mértékadó kockázati osztályú, a tetőtér szintjét nem számítva 4-nél több emeletes építmény,
b) MK mértékadó kockázati osztályú építmény
esetén.
(4) A  (3)  bekezdés szerinti térelhatároló szerkezetet vagy burkolatot nem kell alkalmazni a  fedélszerkezet tetőtéri
helyiségen áthaladó elemein a következő esetekben:
a) az áthaladó elem tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt,
b) az áthaladó elem tűzvédelmi osztálya
ba) NAK és AK mértékadó kockázati osztályú építmény esetén legalább D,
bb) KK mértékadó kockázati osztályú, a  tetőtér szintjét nem számítva legfeljebb 4 emeletes építmény
esetén legalább B és
c) az áthaladó elem és a térelhatároló szerkezet, burkolat csatlakozása tűzvédelmi szempontból megfelelő.
(5) A  (3)  bekezdés szerinti térelhatároló szerkezetet nem kell alkalmazni abban az  esetben, ha az  egyes önálló
rendeltetési egységek között, valamint az  önálló rendeltetési egység és a  tetőtér be nem épített része között
a tűzátterjedés lehetőségét a tetőfödém tartószerkezetére előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamáig
meggátolják.
(6) Tetőtér-beépítés esetén a magastető hőszigetelése
a) NAK osztályú, egy lakást tartalmazó lakóépület vagy lakórendeltetésű önálló épületrész esetén A1-E
tűzvédelmi osztályú,
b) NAK osztályú, az a) ponttól eltérő épület, önálló épületrész esetében A1-D tűzvédelmi osztályú,
c) AK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-C tűzvédelmi osztályú és
d) KK, MK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú
legyen.

32. § (1) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m2
felülettömegű, térelhatároló elemeket is
tartalmazó tetőfödém
a) hőszigetelése A1-A2 tűzvédelmi osztályú,
b) a csapadékvíz elleni szigetelése A1-E tűzvédelmi osztályú
legyen.
(2) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a tetőszigetelési rendszer Broof(t1) kategóriájú legyen.
(3) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület esetén a legfeljebb 60 kg/m2
felülettömegű térelhatároló elemeket is
tartalmazó tetőfödém hőszigetelése és a vízszigetelés anyaga A1-E tűzvédelmi osztályú legyen és a tetőszigetelési
rendszer Broof(t1) kategóriájú legyen.
(4) A tető-felülvilágító bevilágító felületének tűzvédelmi osztálya
a) NAK és AK osztályú, tárolási, ipari, mezőgazdasági alaprendeltetésű kockázati egységek
aa) menekülési útvonalán legalább E d0,
ab) egyéb helyein legalább E, és
b) egyéb esetben legalább D d0
legyen.
(5) A  tetőn szabad nyílás, szellőző, tető-felülvilágító, hő- és füstelvezető szerkezet a  tűzszakaszhatártól legalább
2,5 méter, a tűzfaltól legalább 5,0 méter távolságra helyezhető el.

VII. FEJEZET
RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
33. § (1) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására és
forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiséget más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani,
másik helyiséggel közvetlenül a  szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. Természetes
szellőzés esetén az előtér alapterületének legalább az 1%-át, de minimum 0,16 m2
-t kell biztosítani hatásos szellőző
felületként. Mesterséges kialakítás esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani.
(2) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiség
padlóburkolata és lábazata, ha az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, mechanikai hatásra gyújtóképes
szikrát nem okozó, elektrosztatikus szempontból vezetőképes legyen. Éghető folyadékok előfordulása esetén
folyadékot át nem eresztő kialakítású legyen.
(3) Az  épületen belüli szemétgyűjtő helyiség nem szabadba nyíló ajtaja legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2
30-C
tűzállósági teljesítményű, továbbá határoló falszerkezete legalább A2 tűzvédelmi osztályú és EI 30 tűzállósági
teljesítményű legyen.
(4) KK vagy MK osztályba tartozó lakó- és közösségi épületekben a be nem épített tetőtér és a pince bejárata legalább
D tűzvédelmi osztályú EI2
30-C tűzállósági teljesítményű ajtó legyen.
(5) A  100 m2
-nél nagyobb alapterületű, tűzveszélyes osztályú anyagok tárolására szolgáló helyiség falszerkezetét
födémtől födémig kell kialakítani. A falszerkezet legalább A2 tűzvédelmi osztályú és EI 30 tűzállósági teljesítményű,
ajtaja legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2
30-C tűzállósági teljesítményű legyen.
(6) Padlástérben csak külön helyiségben lehet elhelyezni, kialakítani központi szellőző és klíma berendezéseket.
(7) Az adott épület mértékadó kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni
a) a 140 kW összteljesítmény feletti kazánhelyiséget,
b) a gázmotor tereket, ha az összteljesítmény meghaladja a 140 kW-t,
c) a 200 m2
alapterület fölötti gépészeti helyiségeket, szellőző gépházakat,
d) a központi szellőző berendezés padlástéri helyiségét,
e) a transzformátor helyiségeket,
f) a villamos kapcsoló helyiségeket és a biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiséget,
g) a tűzivíz ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyút tartalmazó helyiséget,
h) a  kórházak, nemzeti létfontosságú rendszerelemek energiaellátását, üzemképességét fenntartó
berendezéseket tartalmazó helyiségeket,
i) a tűzoltósági beavatkozási központot és
j) a  nemzetbiztonsági, tűzbiztonsági szempontok alapján a  tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott
helyiségeket.

(8) A  beépített tűzoltó berendezés oltóközpont-helyiségét, gépházát a  szomszédos helyiségektől a  berendezés
előírt működési időtartamával legalább megegyező időtartamú építményszerkezetekkel kell elválasztani.
Abban az  esetben, ha a  működésiidőtartam-követelmény meghaladja az  építmény teherhordó falára előírt
tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamát, akkor a teherhordó falra vonatkozó tűzállósági teljesítményt kell
teljesítenie az elválasztó falnak.
(9) A  sprinkler tűzoltó berendezés sprinkler központjának, szivattyúházának megközelítését szabadból, füstmentes
lépcsőházból vagy füstmentes lépcsőház előteréből kell biztosítani.
34. § (1) A  szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az  egyes szintek, önálló rendeltetési egységek között az  esetleg
keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé.
(2) A  gépészeti aknán kívül elhelyezett szellőző-berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit és szigetelését
A1 vagy A2-s1 minősítésű anyagból kell készíteni.
(3) A  gépészeti aknában, valamint tűzszakaszon belül más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornának legalább
C tűzvédelmi osztályú anyagból kell készülnie, kivéve a robbanásveszélyes anyagok jelenléte esetén, ahol azok csak
A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagúak lehetnek.
(4) A szellőzőnyílások rácsszerkezetét A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni.
(5) A mesterséges szellőztetés villamos motorjával B-F tűzvédelmi osztályú építményszerkezet nem érintkezhet.
35. § (1) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségben,
robbanásveszélyes zónában a szellőzés lehetőségét biztosítani kell.
(2) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint
üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne
jelentsen.
(3) Jogszabályban vagy a  tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő- és
jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az  alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad,
továbbá az  alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a  szükséges beavatkozásokat, vészszellőzés
indítását és technológia leállítását elvégzi.
(4) A  robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló
helyiségben, robbanásveszélyes zónában recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható.
(5) A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.
(6) Tűzveszélyes osztályba tartozó anyag elszívása esetén a  porkamra, ülepítő csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba
tartozó anyagból alakítható ki. A belső felület mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozhat.
13. Lakó, üdülő rendeltetés
36. § (1) Lakó rendeltetés esetén NAK és AK osztályba tartozó épületekben a lakások közötti elválasztó falak legalább EI 30
tűzvédelmi teljesítményűek legyenek. A  KK és MK osztályba tartozó épületben a  lakások közötti elválasztó falat
legalább tűzgátló fallal egyenértékű tűzállósági teljesítményű szerkezetként kell létesíteni.
(2) Lakó vagy üdülő rendeltetés esetén a  NAK osztály kivételével a  zárt folyosóra, menekülési útvonalra vagy
lépcsőházba nyíló lakossági tárolók ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2
30-C tűzvédelmi teljesítményűek
legyenek.
(3) Lakó rendeltetés esetén, a NAK és az AK osztály kivételével a zárt közép vagy oldalfolyosóra, menekülési útvonalra
vagy lépcsőházba nyíló lakások ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2
30 tűzvédelmi teljesítményűek legyenek.
14. Szállás rendeltetés
37. § (1) Szállás rendeltetés esetén a  szobaegységek közötti elválasztó fal legalább EI 30 perc tűzvédelmi teljesítményű
legyen.
(2) A  NAK és AK osztály kivételével a  szobaegységek épületen belüli bejárati ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és
EI2
30-C tűzvédelmi teljesítményűek legyenek.
(3) A menekülési útvonalra nyíló 20 m2
-nél nagyobb alapterületű tárolóhelyiségek ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú
és EI2
30-C teljesítményűek legyenek.
(4) A szállásrendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek

a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi
osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl
-s1 tűzvédelmi osztályú
legyen.
15. Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés
38. § (1) Bölcsődei rendeltetés kizárólag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki.
(2) Óvodai rendeltetés kizárólag a  földszinten vagy a  kijárati szinten, valamint az  annál legfeljebb 7,0 méterrel
magasabban elhelyezkedő szinten alakítható ki.
(3) Az oktatási, nevelési önálló rendeltetési egységet a többi rendeltetési egységtől tűzgátló építményszerkezettel kell
elválasztani.
(4) A gyermekek elhelyezésére, huzamos tartózkodására szolgáló helyiség
a) falburkolata KK osztály esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú,
b) mennyezetburkolata KK osztály esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0, tűzvédelmi
osztályú,
c) padlóburkolata KK és MK osztály esetén legalább Bfl
-s1 tűzvédelmi osztályú és
d) belső oldali hő- és hangszigetelése A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen.
(5) Ha a  rendeltetési egység teljes területét beépített automatikus tűzjelző és oltóberendezés védi, akkor az  MK
osztályba tartozó rendeltetés esetén A2 tűzvédelmi osztály helyett megengedett a B tűzvédelmi osztályú anyagok
használata.
(6) A  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti családi napközi esetében a  kiürítésre
vonatkozó általános tűzvédelmi követelményeket kell betartani.
(7) Az egy lakóegységen belül több, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti családi
napközi kialakítása során, ha a  családi napközi nem az  épület földszintjén vagy első emeletén helyezkedik el,
a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően biztosítani kell a kétirányú kiürítés lehetőségét, valamint a menekülésre
számításba vett átriumok, közlekedők hő- és füstelvezetése tekintetében az  e  rendeletben foglalt előírások
teljesülését.
(8) A 200 m2
-nél nagyobb alapterületű játszóház létesítése esetén a gyermekek foglalkoztatására szolgáló helyiséget hő
és füst elleni védelemmel kell ellátni. Gravitációs füstelvezetés esetén a helyiség alapterületének 1%-át elérő hatásos
nyílásfelületű hő- és füstelvezető, valamint légpótló felületet kell kialakítani. Gépi hő- és füstelvezetés esetén
a szükséges elszívási és légpótlási teljesítmény 2 m3
/s legyen a gravitációs füstelvezetéshez és légpótláshoz tartozó
hatásos nyílásfelület minden m2
-ére számítva.
16. Iroda, igazgatási rendeltetés
39. § Az iroda és igazgatási rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek
a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi
osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl
-s1 tűzvédelmi osztályú legyen.
17. Egészségügyi rendeltetés
40. § (1) A  műtőket vagy központi műtői területeket – több műtőegység esetén – a  technológiailag hozzá kapcsolódó
gépészeti, villamos és orvostechnológiai helyiségekkel együtt önálló tűzszakaszban kell elhelyezni úgy, hogy
a  műtők hőellátása és villamosenergia-ellátása, a  légtechnikai és a  műtéteket kiszolgáló bármely egyéb
rendszerének működőképessége a  szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen.
A szükséges működési időt az orvos-technológiai terv alapján kell meghatározni.
(2) Az  előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek huzamos tartózkodására szolgáló
helyiségeit, helyiségcsoportjait minden más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel és legalább D tűzvédelmi
osztályú, EI2
30-C tűzvédelmi teljesítményű, és Sm füstgátló képességű ajtóval kell leválasztani.
(3) A  kórházak intenzív részlegét és az  elkülönítést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt külön
tűzszakaszként kell kialakítani.

(4) A helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására, valamint tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek
a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi
osztályú,
b) padlóburkolata legalább Bfl
-s1 tűzvédelmi osztályú legyen.
18. Szociális rendeltetés
41. § (1) A szobaegységeket egymástól legalább EI 30 tűzállósági teljesítményű falszerkezettel kell elválasztani.
(2) A szobaegységek épületen belüli bejárati ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2
30-C tűzvédelmi teljesítményű
legyenek.
(3) Ha a  fogyatékos személyek, a  pszichiátriai, a  szenvedélybetegek, valamint a  hajléktalan személyek részére
a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti lakhatási szolgáltatás legfeljebb tizenkét fő
számára kialakított lakásban vagy házban történik, akkor tűzvédelmi szempontból a lakó rendeltetésre vonatkozó
követelményeket kell érvényesíteni. Ha a  lakhatási szolgáltatás tizenkét főnél több személy számára kialakított
lakásban vagy házban történik, akkor tűzvédelmi szempontból a szociális rendeltetésre vonatkozó követelményeket
kell érvényesíteni.
(4) A  legalább AK osztályú szociális rendeltetésű kockázati egységet, valamint a  6 év alatti gyermekek elhelyezésére
szolgáló gyermekotthont kizárólag a kijárati szinten és az azt követő, legfeljebb 7,0 méter szintmagasságú szinten
lehet kialakítani.
(5) A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése
legalább B-s1,d0 osztályú, padlóburkolata legalább Bfl
-s1 osztályú legyen.
19. Művelődési, kulturális, hitéleti rendeltetés
42. § (1) A művelődési, kulturális, hitéleti önálló rendeltetési egységet a többi rendeltetéstől tűzgátló építményszerkezettel
kell elválasztani.
(2) A  színházak tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeiben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekorációs
anyagok, installációk, díszletek és független akkreditált vizsgáló és minősítő laboratórium által igazolt, a vonatkozó
műszaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.
(3) A díszletanyagok tárolására szolgáló, 100 m2
-nél nagyobb alapterületű helyiséget tűzgátló építményszerkezetekkel
kell elválasztani a szomszédos helyiségektől.
(4) A színházi díszletkészítő és karbantartó műhelyeket tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani a szomszédos
helyiségektől.
(5) A  nézőtér jellegű elrendezés esetén a  székeket 100 főnél több, de 301 főnél kevesebb személy befogadására
szolgáló helyiségekben egymáshoz vagy a  padlószerkezethez, a  tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeiben
a padlószerkezethez rögzítetten kell kialakítani.
43. § (1) KK és MK osztály esetén színház, filmszínház rendeltetésnél a  8 m magasságot meghaladó színpadnyílás esetén,
ha a  nézőtéren tartózkodók létszáma meghaladja a  300 főt, a  közönségforgalmi területeket az  üzemi terektől –
beleértve a színpadot is – külön tűzszakaszként kell kialakítani.
(2) A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése
legalább B-s1,d0 osztályú, padlóburkolata legalább Bfl
-s1 osztályú legyen.
20. Vendéglátás, valamint válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás
rendeltetés
44. § (1) A  tömegtartózkodásra szolgáló zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiségben
égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekorációs anyagok és független akkreditált vizsgáló és minősítő
laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak megfelelő függönyök
alkalmazhatóak.
(2) A  tömegtartózkodásra, valamint zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiség falburkolata,
belső oldali hő- és hangszigetelése legalább A2-s1,d0, mennyezetburkolata A2-s1,d0, padlóburkolata legalább Bfl
-s1
tűzvédelmi osztályú legyen.

21. Kereskedelmi rendeltetés
45. § (1) Tömegtartózkodásra szolgáló kereskedelmi rendeltetésű épületek 500 m2
-nél nagyobb alapterületű
tárolóhelyiségeit, helyiségcsoportjait a közönségforgalmi terektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani.
(2) A kereskedelmi rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek
a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi
osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl
-s1 tűzvédelmi osztályú
legyen.
22. Kényszertartózkodásra szolgáló építmény
46. § (1) Építményen belül az adott tűzszakasz befogadóképességére méretezett védett teret kell kialakítani.
(2) A  kényszertartózkodási helyiségekben legalább A2 tűzvédelmi osztályú építményszerkezetek és burkolatok
építhetők be.
23. Sportrendeltetés
47. § Sportrendeltetésű helyiség esetén a nézőtér
a) falburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése KK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább
B-s1, d0, MK osztály esetén legalább A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú,
b) mennyezetburkolata KK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább B-s1, d0, MK osztály esetén
legalább A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú és
c) padlóburkolata KK és MK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén legalább Bfl
-s1 tűzvédelmi osztályú
legyen.
24. Gépjárműtároló rendeltetés
48. § (1) A gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget 20 gépjármű álláshely, parkolóhely fölött, önálló tűzszakaszként kell
kialakítani az egyéb, hozzá funkcionálisan nem kapcsolódó rendeltetésektől.
(2) A  20-nál több gépjármű álláshely, parkolóhely esetén a  gépjárműtároló helyiségében alkalmazható hő- és
hangszigetelés anyaga AK és NAK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, KK és
MK osztály esetén A2-s1 d0 tűzvédelmi osztályú.
(3) A  20 vagy annál kevesebb gépjármű álláshely, parkolóhely esetén a  gépjárműtároló helyiségében alkalmazható
hőszigetelés anyaga legalább D-s2, d0 tűzvédelmi osztályú.
25. Mezőgazdasági rendeltetés
49. § Az 1000 m2
-nél nagyobb alapterületű, állattartásra szolgáló építmények esetében az  állatok mentésére legalább
az építmény két ellentétes oldalán ki kell alakítani egy-egy, legalább 2 méter széles ajtót.
26. Ipari rendeltetés
50. § (1) Az  ipari rendeltetésű épület esetén a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására,
használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiség fal- és mennyezetburkolata, valamint
belső oldali hő- és hangszigetelése legalább A2-s1,d0, padlóburkolata legalább Bfl
-s1 tűzvédelmi osztályú legyen.
(2) Az ipari rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek
a) fal- és mennyezetburkolata, valamint belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi
osztályú és
b) padlóburkolata legalább Cfl
-s1 tűzvédelmi osztályú
legyen

VIII. FEJEZET
KIÜRÍTÉS
27. A kiürítés általános követelményei
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a  tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő
helyen beépített kijáraton elhagyhassák,
ab) a  tartózkodási helytől mérve a  megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra,
biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
(3) Önállóan menekülő személyek menekülése akkor tervezhető átmeneti védett térbe, ha azt önálló tűzszakaszként
alakítják ki, amelyből a  biztonságos térbe jutás a  tűzszakaszba lépés helyétől a  megengedett elérési távolságon
belül biztosított.
(4) A speciális építmények kiürítését a XII. fejezet szerint kell biztosítani.
(5) A szabadtéri rendezvények kiürítését a 207–218. § szerint kell biztosítani.
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
a) a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak szerint vagy
b) számítással
kell megtervezni.
(2) A menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúságát a 7. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza.
(3) Lépcsőn való haladás esetén a megtett út hosszúságaként a szintkülönbség háromszorosát kell számításba venni.
(4) A helyiség befogadóképességét az alábbi létszámadatok közül a nagyobb létszám jelenti:
a) tervezői, üzemeltetői adatszolgáltatás szerinti, kiüríthető létszám,
b) a 7. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti fajlagos értékkel számított, kiüríthető létszám.
53. § (1) A  menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a  menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési útvonalon menekülő személyek létszámának függvényében,
a 7. mellékletben foglalt 3. táblázat alapján kell meghatározni.
(2) A  menekülési útvonal ajtóinak és az  50 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtóinak
legkisebb szabad magassága 1,95 m.
28. Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására,
gondozására szolgáló rendeltetés
54. § (1) A  menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására
szolgáló rendeltetés esetén a speciálisnak nem minősülő általános iskolák kivételével, valamint ahol a rendeltetés
alapján e rendelet előírja, a menekülésben korlátozott személyek részére a nem menthető személyek kivételével
a) a kijárati szinten biztonságos térbe jutást,
b) a kijárati szinttől eltérő építményszinten átmeneti védett térbe jutást
kell biztosítani.
(2) Az  (1)  bekezdéstől eltérő rendeltetés akadálymentesítése esetén a  tűzvédelmi szakhatóság előírhatja átmeneti
védett tér szükségességét és jellemzőit.
(3) Menekülési felvonót kell létesíteni, ha azt a  tűzvédelmi szakhatóság a  menekülés, mentés elősegítése céljából
előírja.
(4) A  menekülési felvonó feleljen meg a  tűzoltó felvonóra vonatkozó műszaki követelményeknek, az  alábbi
kiegészítésekkel:
a) a felvonó aknaajtajának szabad szélessége legalább 0,9 méter legyen,
b) a felvonó aknaajtaja előtt legalább 1,5 × 1,5 méter alapterületű szabad terület legyen,
c) a felvonónak legalább azokat az építményszinteket kell kiszolgálnia, amelyek kiürítéséhez figyelembe veszik.

29. Átmeneti védett tér követelményei
55. § (1) Az átmeneti védett tér lehet
a) önálló helyiség,
b) önálló menekülési útvonallal rendelkező tűzszakasz,
c) füstmentes lépcsőház pihenő része vagy
d) tetőfödém.
(2) Az  átmeneti védett teret úgy kell méretezni, hogy befogadóképessége megfeleljen az  adott építményszinten
egyidejűleg tartózkodó, menekülésben korlátozott személyek maximális létszámának.
(3) Az átmeneti védett teret úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy az oda menekült, menekített személyek biztonságos
térbe mentése menekülési útvonalon keresztül végrehajtható legyen.
(4) A tűzvédelmi szakhatóság előírhatja
a) a  kétirányú kommunikációs összeköttetés létesítését az  átmeneti védett tér és az  épület szakhatóság által
meghatározott pontja között, valamint
b) az átmeneti védett tér megközelítési útvonalán menekülési jelek elhelyezését.
56. § (1) Az önálló helyiségként kialakított átmeneti védett teret
a) menekülési útvonalat képező közlekedőhöz, füstmentes lépcsőházhoz, füstmentes lépcsőházi előtérhez vagy
menekülési felvonó előteréhez kapcsolódóan kell elhelyezni,
b) a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni,
c) a homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani,
d) biztonsági világítással kell ellátni és
e) a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni.
(2) Az  önálló helyiségként kialakított átmeneti védett tér bejárati ajtaja az  előírt tűzállósági teljesítményen kívül
rendelkezzen Sm füstgátló minősítéssel. Füstmentes lépcsőházból vagy előteréből nyíló átmeneti védett tér bejárati
ajtaja esetében elegendő az Sa
minősítésű füstgátló ajtó alkalmazása.
(3) A füstmentes lépcsőházi pihenő részeként kialakított átmeneti védett teret úgy kell a lépcsőházon belül elhelyezni,
hogy az  ott várakozó személyek ne akadályozzák a  nyílászárók használatát és a  menekülést. A  védett teret
a rendeltetésére utaló biztonsági jellel kell ellátni és a várakozásra kijelölt terület határait a padlón jelölni kell.
(4) Tetőfödémen akkor alakítható ki átmeneti védett tér, ha
a) az (1) bekezdés a)–c) pontja nem megvalósíthatóak,
b) az ott haladó vagy várakozó személyeket a füst nem veszélyezteti és
c) a leesés elleni védelem biztosított.
(5) Tetőfödémen kialakított átmeneti védett tér esetén
a) ha a  csapadékvíz elleni szigetelés felülről szabadon marad, a  tetőszigetelési rendszer Broof (t1) osztályú és
a hőszigetelés A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen vagy
b) megengedett B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés alkalmazása, ha hő- vagy a csapadékvíz elleni szigetelő
réteget felülről legalább 5 cm vastag A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú réteggel hézagmentesen fedik.
30. A tartózkodási hely védelme
57. § (1) Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek tartózkodási helyét
a) a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni,
b) a homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani,
c) biztonsági világítással kell ellátni és
d) úgy kell kialakítani, hogy a  rendeltetésszerű működés fenntartása, az  ehhez szükséges berendezések,
rendszerek működése biztosított legyen.
(2) Az  (1)  bekezdés szerinti tűzgátló elhatárolás helyét és a  működőképesség megtartásának szükséges időtartamát
az üzemeltetési és az orvostechnológiai szempontok figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni
kell.
(3) Az  előkészítéssel menthető személyek tartózkodási helyének, védettségének, működőképességének időtartamát
elegendő az előkészítéshez szükséges időtartam alapján megállapítani, ha az előkészítést követően a biztonságos
térbe vagy átmeneti védett térbe mentés végrehajtható.

31. Menekülési útvonal követelményei
58. § (1) Menekülési útvonal lehet
a) közlekedési útvonalat képező helyiség,
b) lépcsőház,
c) szabadlépcső vagy
d) átrium, nyitott folyosó, függőfolyosó.
(2) Csúszda, felvonó – kivéve a  menekülési felvonót –, mozgólépcső, valamint 25%-nál meredekebb lejtő menekülés
céljából nem vehető figyelembe, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(3) Vészlétrát, vészhágcsót menekülés céljára ipari, mezőgazdasági vagy tárolási rendeltetés esetén, valamint gépészeti
helyiség, gépészeti tér esetén lehet használni.
(4) A  menekülési útvonal építményszerkezeteinek tűzvédelmi jellemzői feleljenek meg a  2.  mellékletben foglalt
1. táblázat szerinti követelményeknek.
(5) A menekülési útvonal hő- és füst elleni védelmét a X. fejezet szerint kell megoldani.
(6) A menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni
a XIII. fejezet szerint.
32. Menekülési útvonalon beépített nyílászárók
59. § (1) Az  50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtói, valamint az  ilyen helyiségekben
tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó
a) a kiürítés irányába nyíljon vagy a nyitásiránytól függetlenül menekülési útvonalon beépíthető legyen,
b) a kinyithatóság szempontjából menekülési útvonalon beépíthető legyen és
c) nyílásába legfeljebb 15 mm magas küszöb építhető be.
(2) A menekülésre szolgáló, vezérléssel működő ajtók esetében a kézi erővel történő nyitást minden esetben biztosítani
kell.
(3) A menekülési útvonalon beépített ajtónál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot
ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni.
(4) A  tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülésre szolgáló ajtóit és a  tömegtartózkodásra szolgáló helyiség
menekülési útvonalán beépített ajtókat egy mozdulattal nyithatóan kell kialakítani.
(5) Az  ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél a  menekülési útvonalon megengedett toló, billenő
és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül legalább
az  53.  §-ban meghatározott szélességben és magasságban biztonságosan nyithatók és az  érintett helyiségben
tartózkodó személyek száma 20 m2
-enként az egy főt nem haladja meg.
(6) A lakások, lakóépületek bejáratát, a lakásokhoz vezető közlekedőn beépített ajtókat abban az esetben lehet bezárni,
ha valamennyi érintett személy részére biztosítják a nyitás lehetőségét.
(7) Menekülésre szolgáló, üzemszerűen kulcsra zárt ajtó nyithatósága abban az  esetben biztosítható kulcsdoboz
elhelyezésével, ha
a) az ajtón egyetlen zárat helyeznek el, amelynek kulcsát a kulcsdoboz tartalmazza,
b) a  kulcsdobozt a  menekülő személy számára elérhető helyen, az  ajtótól legfeljebb 0,5 m távolságra és
biztonsági jellel megjelölve helyezik el,
c) az ajtón keresztül menekülő személyek száma legfeljebb 50 fő és
d) az adott helyen egyetlen, menekülésre szolgáló ajtó van beépítve.
(8) A menekülést akadályozó beléptető rendszer alkalmazása esetén biztosítani kell
a) a  menekülő személy részére a  beléptetési ponton a  késedelem nélküli áthaladást, az  ehhez szükséges
vezérlést, eszközöket és használhatóságukat,
b) a beléptetési ponton a szabaddá váló útvonal szükséges szélességét, átbocsátóképességét,
c) az áthaladást gátló szerkezet menekülést nem akadályozó helyzetbe
ca) állását automatikusan vagy
cb) állíthatóságát kézzel, legfeljebb 220 N erőigénnyel.
(9) Az elektromos energiával működő, menekülést akadályozó beléptető rendszer az energiaellátás megszűnése esetén
automatikusan tegye lehetővé az áthaladást a (8) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint.

33. Menekülésre szolgáló lépcsőház, lépcső követelményei
60. § (1) A  menekülési útvonal függőleges szakaszát lépcsőházban, épületen kívüli szabadlépcsőn vagy menekülési
útvonalnak minősülő átriumban elhelyezett és legfeljebb 48 méter hosszúságú menekülési útvonalat képező
lépcsőn kell vezetni.
(2) A menekülésre szolgáló lépcsőházat
a) abban az  esetben, ha a  lépcsőházból kivezető kijárati szint és az  attól legtávolabbi, a  lépcsőházba vezető
bejárati szint között a szintmagasság legfeljebb 14 méter, hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőházként,
b) az  a)  ponttól eltérő szintmagasság esetén NAK, AK, KK mértékadó kockázati osztályú épületben, önálló
épületrészben füstmentes lépcsőházként,
c) MK osztályú kockázati egység menekülési útvonalát képező lépcsőház esetén természetes szellőzésű
füstmentes vagy előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőházként,
d) speciális építményben a XII. fejezet szerint
kell kialakítani.
(3) A szabadlépcsőt úgy kell elhelyezni, hogy a lépcső szerkezetét és a lépcső használóit a tűz és kísérőjelenségei, így
a láng, hősugárzás, füst ne veszélyeztesse.
(4) A tömegtartózkodásra szolgáló épület menekülési útvonalát képező, 4 méternél szélesebb lépcsőkarokat korláttal
kell kettéválasztani, olyan módon, hogy a lépcsőkar egymástól elválasztott részeinek szabad szélessége 2,00–2,50
méter legyen.
(5) Íves, húzott karú vagy csigalépcső menekülésre akkor alkalmazható, ha
a) a lépcsőn menekülő személyek száma legfeljebb 50 fő és a lépcső legfeljebb 10 méter menekülésre használt
szintkülönbséget hidal át vagy
b) a lépcsőkar menekülésre használható karszélességén belül valamennyi lépcsőfok belépő szélessége
ba) lakáson, üdülőegységen belül legalább 0,24 méter,
bb) egyéb esetben legalább 0,30 méter.
(6) A menekülési útvonalat képező füstmentes lépcsőházat úgy kell kialakítani, hogy a lépcsőházból
a) közvetlenül,
b) tűzgátló építményszerkezetekkel határolt közlekedőn keresztül vagy
c) két, egymástól független menekülési útvonallal rendelkező tűzszakaszon keresztül
biztonságos térbe lehessen jutni.
34. Helyiség, épületrész kiürítésének további követelményei
61. § Kényszertartózkodásra szolgáló épület kiürítési és beavatkozási feltételeit az  illetékes tűzvédelmi szakhatósággal
egyeztetni kell.
62. § (1) Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kialakítása esetén
a) a  tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülési útvonalán 0,15 méternél magasabb küszöb, valamint
a menekülési útvonalon beépített ajtók nyílásába lépcső nem építhető be,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekből legalább két, különböző irányú kijáraton kell biztosítani
a kiürítést.
(2) A nézőterek, előadótermek, rendezvénytermek kialakításakor a következő szabályokat kell betartani:
a) legalább 2 db, egymástól legalább 10 méterre elhelyezett kijárattal kell kialakítani
aa) az  50 főnél nagyobb befogadóképességű pinceszinti és a  30 méter feletti padlóvonallal is
rendelkező,
ab) a  100 főnél nagyobb befogadóképességű, nem a  terepszinti kijárattal azonos szinten lévő
padlóvonalú,
ac) a 200 főnél nagyobb befogadóképességű, nem rögzített székekkel kialakított
helyiségeket,
b) a  tömegtartózkodásra szolgáló helyiség csak állóhelyekkel, valamint rögzített ülőhelyekkel tervezhető,
alakítható ki úgy, hogy a  padlószerkezethez vagy egymáshoz szilárdan rögzített ülőhelyek száma
a helyiségen belüli kapcsolódó kiürítési útvonaltól mérve legfeljebb 20 db legyen,
c) a helyiségeken belül az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a közlekedési útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy
a kijárathoz vezető útvonal hossza ne haladja meg

ca) a széksorok között haladva a 12 m-t,
cb) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 m-t,
cc) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 m-t és
cd) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 m-t és
d) az 5000 főnél is nagyobb befogadóképességű helyiségek esetében legalább minden megkezdett 1000 főre
elkülönített menekülési útvonalakat kell kialakítani.
35. Kiürítési számítás
63. § Kiürítési számítás esetén a 7. mellékletben foglalt 4. táblázatban előírt kiürítési normaidők teljesülését kell igazolni.
36. Számítógépes szimuláció
64. § Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és igazolni kell, hogy a  menekülő személyek a  vizsgált
épületet, épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e hagyni.

IX. FEJEZET
TŰZOLTÓ EGYSÉGEK BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK
37. Általános követelmények
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2
– szintenkénti összesített – alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei vagy
e) a  300 fő befogadóképességet – beleértve az  ágyszámot, járóbeteg létszámot és a  személyzet létszámát –
meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
(2) Az  épületek megközelítését szolgáló utakat, valamint a  tűzoltási felvonulási utat és területet elsődlegesen
közterületen kell biztosítani.
(3) Tűzoltási felvonulási terület és út a  létesítendő építménnyel szomszédos telken – közterület kivételével – nem
jelölhető és alakítható ki.
(4) A  tűzoltási felvonulási terület és útvonal kialakítását a  tűzvédelmi szakhatóság köteles a  helyi adottságoknak
megfelelően – saját és segítségnyújtó egységek emelőinek, gépjárműfecskendőinek paraméterei alapján –
a szakhatósági állásfoglalásában meghatározni az építési engedélyezési eljárás keretében.
(5) Tűzoltási felvonulási terület és út lezárásának módját a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
(6) A  tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas, a  létesítmény két külön oldalhatárán álló bejáratot kell létesíteni
a 30 000 m2
-nél nagyobb alapterületű létesítményeknél.
38. A tűzoltási felvonulási terület paraméterei
66. § (1) A tűzoltási felvonulási terület hossza az épület felvonulási terület felé néző homlokzatának teljes hosszán biztosítja
a  beavatkozás és mentés feltételeit, szélessége legalább 6,0 méter. A  tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett
homlokzati mentési pontok előtt legalább 7,5 méter széles – jól látható módon jelölt – talpalási helyet kell
kialakítani. A mentési homlokzattól a hosszanti tengely-távolsága 8–14 méter.
(2) Ha az  épületnek a  tűzoltási felvonulási terület felé eső homlokzatához alacsonyabb épületrész vagy építmény
csatlakozik, akkor annak homlokzatsíkja a  8.  mellékletben foglalt 3. táblázatban meghatározott távolságra lehet a
14 méter szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek homlokzati síkja előtt.
(3) A  tűzoltási felvonulási területen, valamint a  tűzoltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakítani nem lehet.
Ezeken a helyeken a parkolási tilalmat táblával és a tűzvédelmi szakhatóság előírása esetén útburkolati jellel jelölni
kell.

(4) A  tűzoltási felvonulási területen a  talpalási helyek épület felőli oldalán, a  magasból mentő jármű működését
légvezetékek és azok tartó és függesztő elemei nem korlátozhatják.
(5) A tűzoltási felvonulási terület lejtése legfeljebb 5% lehet.
(6) Ha a  tűzoltási felvonulási területen vagy a  felvonulási terület és a  mentésre alkalmas homlokzat közötti területen
fasor telepítésére kerül sor, a fák egymás közötti távolsága a mentési oldalon legalább 15 m, kivéve, ha a kialakítás
megfelel a  (2)  bekezdésben meghatározott méreteknek. Ugyanez a  szabály vonatkozik a  villamos vagy egyéb
tartóoszlopok elhelyezésére is.
67. § (1) A  65.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti épületek tűzoltási felvonulási terület felé eső homlokzatán a  tűzvédelmi
szakhatósággal egyeztetett helyen a földszint feletti szinteken, de legfeljebb az 50 méteres padlószint magasságú
szintig, építményszintenként és tűzszakaszonként legalább egy homlokzati mentési pontot kell biztosítani.
A mentési pontnak az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók által megközelíthetőnek kell lennie.
(2) A  homlokzati mentési pont legfeljebb 1,0 méter mellvéd magasságú nyílászáró, lodzsa vagy erkély. A  mentésre
szolgáló nyílászáró osztás nélküli, kívülről kézi eszközökkel betörhető, morzsalékosan törő üvegezett felülete
legalább 0,90 méter szélességű és 1,20 méter magasságú. A  mentésre szolgáló nyílászárók helyét a  homlokzaton
és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és
maradandó módon kell jelölni.
(3) A tetősíkban elhelyezett, mentést szolgáló ablak alsó éle és az ablak alatti, legalább 1,0 méter széles padozat közötti
távolság legfeljebb 0,6 méter lehet, és az ablaknak a mentést biztosító technikai eszközökkel elérhetőnek kell lennie.
A mentésre szolgáló ablaknak felnyíló kivitelűnek kell lennie.
(4) A  tűzoltási felvonulási területet megközelítő tűzoltási felvonulási útnak olyannak kell lennie, hogy a  tűzoltó
gépjárművek, a magasból mentő a helyszínt biztonságosan, tolatás nélkül el tudják hagyni.
(5) A  tűzoltáshoz szükséges vízellátási követelmények szempontjából az  épület tűzoltási felvonulási területétől
az általános érvényű előírásokon túl
a) legalább 1 tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten legfeljebb 50 méterre kell lennie és
b) az 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási terület esetén a tűzcsapok legfeljebb 50 m-ként helyezhetők el.
68. § (1) Ha a  66.  §-ban megfogalmazott kritériumok közül 1 kritérium nem teljesül vagy a  67.  §-ban megfogalmazott
kritériumok közül 4 vagy több kritérium nem teljesül, akkor a tűzoltási felvonulási terület nem biztosított.
(2) Ha a  67.  §-ban megfogalmazott kritériumok közül legfeljebb 3 kritérium nem teljesül, akkor maradéktalanul nem
teljesülnek a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások.
69. § (1) A tűzoltási felvonulási terület létesítésére kötelezett épületek esetében – a 30 méter szintmagasság feletti legfelső
építményszintű épületek kivételével –, ha a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások maradéktalanul nem
biztosíthatók, a  (2)–(3)  bekezdésben foglalt követelményeket kell alkalmazni. Ha tűzoltási felvonulási terület nem
biztosított, a (4) vagy az (5) bekezdésben foglalt követelményeket kell alkalmazni.
(2) Egy lépcsőház létesítése esetén előtérrel kialakított, túlnyomásos szellőztetésű vagy természetes szellőzésű
füstmentes lépcsőházat kell kialakítani.
(3) Több lépcsőház létesítése esetén az  egyik lépcsőházat füstmentes lépcsőházként kell kialakítani, és a  kiürítésre
figyelembe vett lépcsőházak között az átjárást minden szinten biztosítani kell.
(4) Ha nem létesíthető tűzoltási felvonulási terület, akkor MK mértékadó kockázati osztálynak megfelelő
építményszerkezeteket kell alkalmazni, az  épület teljes területére kiterjedő, a  vonatkozó előírásoknak megfelelő
automatikus tűzjelző és oltóberendezést kell létesíteni – a  lakóépületek kivételével –, valamennyi kiürítésre
figyelembe vett lépcsőházat füstmentes lépcsőházként kell kialakításra és a  lépcsőházak között az  átjárást
valamennyi szinten biztosítani kell. Lakóépületek esetén a  közösségi terekre kiterjedő automatikus tűzjelző
berendezést kell létesíteni.
(5) A  meglévő lakóépületek emeletráépítése, tetőtér-beépítése esetében MK mértékadó kockázati osztálynak
megfelelő építményszerkezeteket kell alkalmazni, valamennyi kiürítésre figyelembe vett lépcsőház füstmentes
lépcsőházként kell kialakítani, és a lépcsőházak között az átjárás az újonnan létesülő szinten biztosítani kell.
70. § (1) A  30 méter szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek esetében, ha a  tűzoltási felvonulási területre
vonatkozó előírások maradéktalanul nem biztosíthatók, a (2) bekezdésben foglalt követelményeket kell teljesíteni.
(2) Az épületben szintenként legalább 2 tűzszakaszt kell kialakítani, és kétszintenként vízszintesen is tűzszakaszolni kell.
Valamennyi tűzszakaszban legalább 1-1 előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű vagy természetes szellőzésű

füstmentes lépcsőházat kell létesíteni, hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval. A  lépcsőházak között az  átjárási
lehetőséget minden szinten biztosítani szükséges.
(3) Ha nem létesíthető tűzoltási felvonulási terület, akkor a (2) bekezdésben meghatározott tűzszakaszoláson, valamint
a  biztonsági felvonón túl, az  épület teljes területére kiterjedő, beépített automatikus tűzjelző és oltóberendezést
kell létesíteni, valamennyi lépcsőházat előtérrel kialakított, túlnyomásos szellőztetésű vagy természetes szellőzésű
füstmentes lépcsőházként kell kialakítani és a  lépcsőházak között az  átjárást valamennyi szinten biztosítani kell.
A fentieken túl közösségi épületben, annak teljes területén evakuációs hangosító rendszert kell kiépíteni.
39. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása
71. § A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell.
72. § (1) Tűzoltás céljára a szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján a 8. mellékletben foglalt
1. táblázat szerint kell meghatározni.
(2) Az  1200 m2
-nél nagyobb alapterületű, állattartásra szolgáló épületeknél a  szükséges oltóvíz-intenzitás
1800 liter/perc.
(3) Az oltóvizet folyamatosan – a létesítmény mértékadó tűzszakaszára – a mértékadó tűzszakaszt befogadó kockázati
egység kockázati osztálya függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül
kell biztosítani.
(4) A  10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátorállomásokon – a  legnagyobb
transzformátor külső főméreteiből számított burkoló felületére az  alapfelület nélkül számított – 16 liter/perc × m2
fajlagos térfogatáram mellett, a 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvízmennyiség háromszorosát kell biztosítani.
(5) A  kommunális hulladéklerakó szabadtéri tároló területére 1800 liter/perc oltóvíz-intenzitást kell biztosítani másfél
órán keresztül.
(6) A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén a 8. mellékletben foglalt 1. táblázat
szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke legfeljebb 70%-ig csökkenthető a  sprinklerberendezés működéséhez
a  vonatkozó műszaki követelmény alapján szükséges vízkészlet (literben) és az  oltóvíz – az  (1)  bekezdés szerint
folyamatosan biztosítandó – idejének (percben) hányadosával.
(7) Az  oltóvíz-intenzitás mértékének (6)  bekezdés szerinti csökkentése esetén a  sprinklerberendezés tároló- vagy
közbenső tartályát a 82. § (2), (3) és (6)–(8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.
(8) Minden vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az  tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az  előírt
oltóvíz mennyiség akadálytalanul kivehető legyen az  időjárástól és természetes felszíni vizek esetén a  vízállástól
függetlenül.
73. § (1) A  mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékről vagy – ha az  más módon nem
oldható meg – oltóvíztározóból kell biztosítani.
(2) Oltóvízként számításba vehetők – a tűzvédelmi hatóság engedélyével – azok a nem időszakos természetes felszíni
vizek is, amelyek a védendő építménytől 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési
útvonalon kell mérni.
(3) Település, valamint létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével
egyidejűleg kell biztosítani.
(4) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél – a tűzvédelmi hatóság engedélyével – közösen is biztosítható.
(5) A  vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az  tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az  oltóvíz
akadálytalanul kivehető legyen.
(6) A  kábel- és közműalagútnál, valamint a  közműfolyosóknál tűzszakaszonként két helyen kell biztosítani
az oltóanyagok bejuttatásának lehetőségét.

40. Oltóvízhálózat kialakítása
74. § (1) Az  oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az  oltóvíz-intenzitás és a  kifolyási nyomásigény alapján,
valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább
NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80.
(2) A  tűzvédelmi hatóság engedélyével az  oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az  (1)  bekezdéstől eltérően
méretezhető azon az 1000 főnél kevesebb állandó lakosú településen,
a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendő építményétől, valamint szabadterétől 200 méteres
távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető – a  mértékadó tűzszakasz területének megfelelő
mennyiségű vizet biztosító – természetes vagy mesterséges víznyerő helyre épített vízkivételi mű található
vagy
b) amelyben a  mértékadó tűzszakasz területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más műszaki megoldásokkal
biztosítják.
41. Tűzcsapok kialakítása
75. § (1) Vezetékes vízellátás létesítése esetén az oltóvizet föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(2) Az  oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat felújítása, átalakítása során érintett meglévő föld alatti tűzcsapokat föld
feletti tűzcsapokra kell kicserélni.
(3) Az  oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a  vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál – közterületi
tűzcsapok kivételével –, fali tűzcsapnál 200 mm2
-es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási
nyomást kell biztosítani.
(4) A  (3)  bekezdéstől eltérően a  30 méter szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek esetén a  vízkivétel
szempontjából legkedvezőtlenebb fali tűzcsapnál 200 mm2
-es kiáramlási keresztmetszetnél 600 kPa (6 bar) kifolyási
nyomást kell biztosítani. Ezen épületek minden fali tűzcsapjánál a tűzoltó egységek számára biztosítani kell külön
egy 52-C méretű csatlakozási lehetőséget.
(5) A  (3)  bekezdéstől eltérően az  éghető folyadékot feldolgozó létesítményeknél, valamint az  I-II. tűzveszélyességi
fokozatú éghető folyadékot 1000 m3
-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon
gáztároló esetében, ahol a  nyomás alatti vagy mélyhűtött robbanásveszélyes osztályba tartozó gázt tároló tartály
befogadóképessége meghaladja a  200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a  vízkivétel
szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál 200 mm2
-es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 1200 kPa (12 bar)
kifolyási nyomást biztosít.
76. § (1) A tűzcsapok a védendő szabadtéri éghetőanyag-tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten
100 méternél távolabb és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 méternél közelebb nem helyezhetők el.
(2) A  létesítményben nem szükséges tűzcsapokat kiépíteni, ha a  közterület tűzcsapjai az  oltáshoz szükséges
vízmennyiséget biztosítják és az (1) bekezdés követelményei is teljesülnek.
(3) A  tűzcsapoknál a  tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább
2,75 méter közlekedési út szabadon maradjon.
77. § (1) A gyártói előírás szerint telepített föld feletti tűzcsap felső kifolyócsonkjai középvonala magasságának a talajszinttől
mérve 650 és 900 mm között kell lennie.
(2) A  föld feletti tűzcsap szelepének működtetését a  vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő föld feletti
tűzcsapkulccsal kell biztosítani.
(3) A  föld feletti tűzcsapok kifolyócsonkjait 2 db meglazulás, elfordulás ellen biztosított, legalább 65 mm belső
átmérőjű, a 8. melléklet 1. ábrája szerinti 75-B méretű csonkkapoccsal kell szerelni.
(4) A  föld feletti tűzcsap ellátható biztonsági házzal vagy házakkal. A  házat úgy kell kialakítani, hogy a  föld
feletti tűzcsapkulccsal biztonságosan nyitható és zárható legyen, a  tűzoltó nyomótömlők csatlakoztatását és
a csatlakoztatáshoz használt kapocskulcsok használatát ne akadályozza.
78. § (1) A csonkkapcsokat elveszés ellen biztosított kupakkapoccsal kell lezárni.
(2) A  kupakkapocs anyagának 1600 kPa (16 bar) üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében szilárdságilag
a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelőnek kell lennie.

(3) A legfeljebb 1000 kPa (10 bar) üzemi nyomásig alkalmazott tűzcsapok csonkkapcsai műanyag kupakkapcsokkal is
lezárhatók.
(4) A kupakkapcsok és a műanyag kupakkapcsok kapocskulccsal történő biztonságosan nyithatóságát és zárhatóságát
biztosítani kell.
42. Fali tűzcsapok kialakítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén – a  legfeljebb 14 méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek kivételével – fali
tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2
-nél, a KK osztályba tartozó 500 m2
-nél, és az AK osztályba tartozó 1000 m2
-nél
nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
(2) Nem kell fali tűzcsapot létesíteni a  nyitott vagy részben nyitott építményekben, a  hűtőházak hűtött tereiben,
az állattartásra szolgáló épületekben, valamint az ömlesztett terménytároló épületek tároló részein.
(3) Nem létesíthető fali tűzcsap azokban a tűzszakaszokban, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat
vagy a tűz terjedését elősegítheti.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető
tűz oltására, a  fali tűzcsap helyett az  ott lévő anyag oltására alkalmas – a  tűzvédelmi hatósággal egyeztetett –
tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani.
(5) Füstmentes lépcsőházakban és előtereikben fali tűzcsap nem helyezhető el.
(6) A falitűzcsap-hálózatot a 8. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint kell kialakítani, méretezni.
(7) A fali tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy azok a legtávolabbi hely oltását is tudják biztosítani – a megközelítési
utat tömlőfektetési nyomvonalon kell figyelembe venni –, valamint a  fali tűzcsapok lefedjék a  tűzszakasz teljes
területét. Egy helyiségen belül 5 méter vízsugár figyelembe vehető, ha azt építményszerkezet vagy beépített bútor,
berendezés nem akadályozza.
80. § (1) A  fali tűzcsapok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a  fali tűzcsap csak az  adott tűzszakasz védelmét
biztosíthatja, másik tűzszakasz védelmére nem tervezhető be.
(2) A  fali tűzcsapok létesítésekor a  kifolyási nyomás szempontjából legkedvezőtlenebb helyen lévő fali tűzcsapnál
ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőt kell elhelyezni.
(3) A fali tűzcsapok használatbavétele előtt a kivitelező köteles nyomáspróbát és teljesítménymérést – az egyidejűség
figyelembevételével – végezni vagy végeztetni és annak eredményét a tűzvédelmi szakhatóság részére igazolni.
(4) A száraz felszálló tüzivízvezetéket időszakosan továbbra is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor lehet, ha
helyette nedves falitűzcsap-hálózat épül ki.
81. § (1) A meglévő száraz felszálló tüzivízvezeték a tűzvédelmi hatóság engedélyével átalakítható.
(2) A meglévő száraz felszálló tüzivízvezeték átalakítása során
a) a vízkivételi helyet csak a hatodik és fölötte minden második emeleten kell biztosítani,
b) a vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhelyezett csatlakozócsonkokkal kell biztosítani, a nyithatóság módját
a tűzvédelmi hatósággal kell engedélyeztetni és
c) az  átalakított száraz felszálló tüzivízrendszert a  bejáratoknál – a  csatlakozó szintek feltüntetésével – és
az adott szinteken biztonsági jellel kell megjelölni.
43. Oltóvíztározók
82. § (1) A  víztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 30 m3
-nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 méterrel lehet
mélyebben a talajszintnél.
(2) A víztároló kivételi helyét úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen.
(3) A  víztároló és a  védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg a  200 métert.
A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.
(4) Oltóvízként figyelembe vehető
a) a  hűtőtorony vízmedencéjének vagy az  egyéb, technológiai víznek – a  tűzoltásra való felhasználás miatt –
a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző vagy

b) a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított
vízmennyisége is, ha azokon a tűzoltóság járműveinek csatlakozására megfelelő vízkivételi lehetőség van kiépítve.
(5) A  tűzoltási célra figyelembe vehető 100 m3
alatti önálló víztárolót legalább egy, az  ennél nagyobbakat pedig
minden megkezdett 100 m3
térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni.
(6) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését
pedig szabványos A  jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A  szívócsonk-csatlakozó helyet
vízszintesen, a talajszinttől 0,8–1,2 méter magasságban kell kialakítani.
(7) A szívócsővezetékeket egymástól legalább 5 méter távolságra kell elhelyezni.
(8) A  vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az  tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az  oltóvíz
– a vízállástól függetlenül – mindig akadálytalanul kiemelhető legyen.
44. Tűzoltósági kulcsszéf
83. § Kulcsszéfeket kell telepíteni
a) a  10 000 m2
-nél nagyobb alapterületű ipari, mezőgazdasági, termelő, tároló és feldolgozó létesítmények
esetében,
b) bármely rendeltetésű, 30 méter feletti szintmagasságú épületben,
c) a 6000 m2
-nél nagyobb alapterületű közösségi épületekben,
d) a 10 000 m2
-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi épületekben, logisztikai központokban,
e) a  10 000 m2
-nél nagyobb alapterületű műemlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben,
valamint
f) ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság előírja a roncsolásmentes bejutás érdekében,
ha az épület területén beépített tűzjelző berendezés létesül.
45. Tűzoltósági beavatkozási központ
84. § (1) Tűzoltósági beavatkozási központot kell kialakítani, ha
a) az  építményben vagy részében beépített tűzjelző berendezés üzemel és a  jelzésadók száma meghaladja
az 1000-et és
b) azon építményrészek száma meghaladja a 30-at, amelyek hő és füst elleni védelmét önállóan lehet vezérelni
a hő- és füstelvezetés tűzoltósági vezérlőtablóján.
(2) A  tűzoltósági beavatkozási központban a  tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott tűzoltó-technikai eszközök
vezérléseit kell biztosítani.
(3) A  vezérlések működését és a  visszajelzések fogadását a  vezérelt tűzoltó-technikai eszközök előírt
működőképességéig kell biztosítani.
46. Tűzoltósági rádióerősítő
85. § (1) Az  építményekben – ha egyéb jogszabály másként nem rendelkezik – biztosítani kell a  kárelhárítás során
együttműködő szervek rádióforgalmazási feltételeit, melynek megfelelőségét a  használatbavételi eljárást
megelőzően vizsgálni kell.
(2) Az  építményekben a  kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer
vonatkozásában a  beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a  kézi rádió berendezés számára az  üzemszerű állapotot
biztosító berendezés kiépítését az építmény tulajdonosának kell biztosítania.
47. Tűzoltó felvonó
86. § (1) Tűzoltó felvonót kell létesíteni
a) magas épületben,
b) 3-nál több pinceszinttel rendelkező épületben vagy
c) ahol a tűzvédelmi szakhatóság előírja a tűzoltói beavatkozás biztosítása érdekében.
(2) A tűzoltó felvonó elhelyezését egyeztetni kell a tűzvédelmi szakhatósággal.

(3) A tűzoltó felvonó lehet
a) normál felvonó, amely teljesíti a tűzoltó felvonóra előírt követelményeket vagy
b) kifejezetten erre a célra létesített felvonó.
48. Napelemek
87. § (1) A napelem modulok közvetlen közelében, a DC oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási lehetőséget
kell kialakítani.
(2) A távkioldó egység kapcsolóját az építmény villamos tűzeseti főkapcsolója közvetlen közelében kell elhelyezni.
(3) A kapcsoló felett „napelem lekapcsolás” feliratot kell elhelyezni.
(4) Abban az  esetben, ha az  épület homlokzatán helyezik el a  napelemet, az  épületre vonatkozó homlokzati
tűzterjedési határértéket kell teljesíteni.
(5) Napelemes tetőfedés alkalmazása esetén a  tetőfedésnek a  héjalásokra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket is
teljesítenie kell.

X. FEJEZET
HŐ ÉS FÜST ELLENI VÉDELEM
49. Általános előírások
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1200 m2
-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2
-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a  rendeltetés és a  füstfejlődés jellemzői alapján, a  kiürítés és a  tűzoltó beavatkozás feltételeinek
biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező hő- és füstelvezetést létesíteni
a) a  legfeljebb 500 m2
alapterületű és legalább EI2
15 C minősítésű bejárati ajtóval rendelkező gépészeti
helyiségben vagy helyiségcsoportban,
b) a  legfeljebb 500 m2
alapterületű, nem közösségi rendeltetésű helyiségben, amelyben jellemzően nem
tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolnak,
c) a  legfeljebb 200 m2
alapterületű helyiségben, ha a  belmagasság felső harmadában az  alapterület legalább
5%-ának megfelelő szabad nyílásméretű, üvegezett, padlószintről nyitható homlokzati nyílászáróval
rendelkezik,
d) a kizárólag nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető
anyagú csomagolás és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépületben,
e) az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló helyiségben,
f) az  olyan – beépített tűzoltó berendezéssel nem védett – raktárhelyiségben, amelynek tetőfedése vagy
a helyiséget felülről lezáró egyéb szerkezete a tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkezik,
g) menekülési útvonalon lévő, legfeljebb 20 m2
alapterületű
ga) szélfogó helyiségben,
gb) biztonságos térbe nyíló kijárati ajtóval rendelkező közlekedőkben és
h) a  térfeltöltés elvén működő, teljes elárasztásos beépített tűzoltó berendezéssel védett helyiségben,
a menekülési útvonal kivételével.
(3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) ahol a  tűzvédelmi szakhatóság a  rendeltetés és a  füstfejlődés jellemzői alapján, a  kiürítés és a  tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírja vagy
c) ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából előírja.

50. Működtetés, vezérlés
89. § (1) A hő- és füstelvezetés és a füstmentesítés kézi működtetését biztosítani kell
a) lépcsőház esetében
aa) a  lépcsőházba nyíló, a  menekülésre szolgáló ajtók – lépcsőház felől nézve – külső oldala mellett,
a menekülés valamennyi irányából észlelhető helyen és
ab) a  lépcsőház kijárati szintjén a  lépcsőházból kivezető, menekülésre szolgáló ajtó külső vagy belső
oldala mellett,
b) egyéb esetben a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyen és módon.
(2) A tűzvédelmi szakhatóság a kiürítés és a tűzoltói beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírhatja
a) a kézi nyitást vagy távnyitást követő visszazárás és újranyitás kiépítését és
b) tűzoltósági vezérlőtabló kialakítását.
(3) A  hő és füst elleni védelem tűzoltósági vezérlőtablóján meg kell jeleníteni a  vezérelt eszközök üzemállapotait:
üzemkész, működik, hiba.
(4) Több füstszakaszból álló helyiség esetén az  egyes füstszakaszok hő- és füstelvezetésének kézi működtetését egy
helyről kell biztosítani.
(5) Beépített tűzjelző berendezéssel védett helyiség hő és füst elleni védelmének eszközeit a  beépített tűzjelző
berendezésnek vezérelnie kell. A  vezérlés nem aktiválódhat kézi jelzésadó jelére abban az  esetben, ha a  kézi
jelzésadó jele nem szolgáltat egyértelmű, a  hő és füst elleni védelem megfelelő működéséhez szükséges
információt.
(6) Beépített tűzoltó berendezéssel ellátott helyiségben a  beépített tűzjelző berendezés általi vezérlést a  tűzoltó
berendezés hatékony működését nem korlátozó módon kell biztosítani.
51. Hő- és füstelvezetés
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
(2) Szellőzőberendezés hő- és füstelvezetés céljára abban az esetben alkalmazható, ha tűz esetén
a) a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket maradéktalanul teljesíti vagy
b) a  hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket a  hőállóság kivételével teljesíti és a  füst hőmérséklete és
a térhőmérséklet számítással igazolt módon 50 °C fok alatt marad.
(3) A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes légpótlás e  rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
(4) A természetes hő- és füstelvezetés legkisebb mértékét a 9. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint vagy számítással
kell megállapítani.
(5) Gépi hő- és füstelvezetés esetén a  szükséges elszívási teljesítmény 2 m3
/s a  természetes füstelvezetéshez tartozó
hatásos nyílásfelület minden m2
-ére számítva.
(6) A  hő- és füstelvezetés tervezése során figyelembe kell venni a  túlnyomásos füstmentesítéssel ellátott terek és
a füstelvezetéssel ellátott terek kapcsolatát, az egyidejű működés során kialakuló nyomásviszonyokat és biztosítani
kell a nyílászárók kézi nyithatóságát a 98. § (8) bekezdésében foglaltak szerint.

52. Hő- és füstelvezető szerkezet
91. § (1) A hő- és füstelvezető szerkezet
a) bevilágító felületének, kupolájának tűzvédelmi osztálya A1-D,
b) megbízhatósági nyitási ciklusainak száma
ba) közösségi rendeltetésű füstszakasz esetén Re 1000,
bb) egyéb rendeltetésű füstszakasz esetén Re 300,
bc) közösségi rendeltetésű füstszakaszban kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 1000,
bd) kétfunkciójú szerkezet esetén Re 10 000 + 300,
c) szélterelőinek vibrációja 10 Hz-nél nagyobb csillapítású,
d) külső szívóhatással szembeni ellenállása (statikus ellenállás, jelzése: WLmin) 1500 Pa,
e) hővel szembeni ellenállása B = 300 °C és
f) égvecsepegési kategóriája – a  vízszinteshez képest 120°-nál nagyobb mértékben kinyíló szerkezet
kivételével – d0.
(2) A  hő- és füstelvezető szerkezet nyitását biztosítani kell legfeljebb 250 Pa függőleges megoszló teher (hóteher,
jelzése: SL) esetében is.
(3) Az alacsony belső hőmérsékleten történő nyitást
a) általános rendeltetésű helyiségeknél T = 0 °C és
b) hűtőházi technológiánál a nyitást legalább T = –15 °C
hőmérsékleten kell biztosítani.
(4) A hő- és füstelvezető szerkezet átfolyási tényezőjét vizsgálattal kell megállapítani.
(5) Meglévő épület, épületrész füstelvezetésének létesítésénél, átalakításánál, felújításánál oldalfalba épített meglévő
nyílászáró füstelvezető szerkezetként való alkalmazása esetén, vizsgálati eredmény hiányában alkalmazható
a 9. mellékletben foglalt 2. táblázat szerinti átfolyási tényező, ha az alkalmazást az átalakítás mértékének, körének
figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztették.
53. Hő- és füstelvezető berendezés
92. § (1) A füstelszívó ventilátor és a füstelvezető légcsatorna követelményét a 9. mellékletben foglalt 3. táblázat tartalmazza.
(2) A füstelvezető légcsatornát és függesztő-tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a tűz esetén fellépő hőtágulás
felvételére alkalmas legyen.
(3) A  gépi füstelvezetés elszívó-teljesítményét úgy kell megállapítani, hogy az  épület bármely tűzszakaszában, annak
bármely szintjén valamennyi füstelvezetéssel érintett helyiségben egyidejűleg működhessen a gépi füstelvezetés.
(4) Egymástól füstköténnyel elválasztott füstszakaszokból álló helyiség esetén a  füstelvezető ventilátor elszívó-
teljesítményét annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a két legnagyobb mértékű füstelvezetést igénylő
füstszakasz füstelvezetése egyidejűleg biztosított legyen.
(5) Az  egyszakaszos füstcsappantyú követelménye 600 °C-os tűzhatás szerinti vizsgálattal legalább E600 30-S (i↔o) C,
a többszakaszos füstcsappantyú követelménye legalább EI 30-S (i↔o) C.
(6) A  hő- és füstelvezetést légcserével biztosító kialakításra a  füstelvezetés és a  légpótlás követelményeit alkalmazni
kell.
54. Füstszakaszok kialakítása
93. § (1) A hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha
a) közlekedő, folyosó esetén a  (2)  bekezdés szerinti, menekülésre számításba vett útvonal legnagyobb
hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy
b) egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m2
-t vagy hosszúsága a 80 métert.
(2) A menekülésre számításba vett útvonal a menekülés során a füstszakaszba lépés helyétől a füstszakaszból kilépés
helyéig tart.
(3) 1200 m2
-nél nagyobb alapterületű és 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a  füstszakasz
alapterületének mérete
a) legfeljebb 2000 m2
-re növelhető, ha a  hő- és füstelvezető szerkezetek füstszakaszra előírt hatásos
nyílásfelületét minden megkezdett 100 m2
-ként 10%-os arányban növelik vagy

b) számítással meghatározott mértékben növelhető, ha a  számítás eredménye igazolja e  rendelet által előírt
füstszegény levegőréteg biztosítását.
(4) A közlekedői, folyosói szomszédos füstszakaszokat
a) a  menekülési útvonal határoló falára előírt tűzvédelmi osztálykövetelménnyel megegyező tűzvédelmi
osztályú fallal és abba épített füstgátló ajtóval vagy
b) tűz esetén a  padlószintig leengedett, a  menekülési irányt metsző elhelyezés esetén menekülést lehetővé
tévő mobil füstköténnyel
kell elválasztani egymástól.
(5) A  közlekedőnek nem minősülő helyiségben a  szomszédos füstszakaszokat egymástól mobil vagy stabil
füstköténnyel kell elválasztani. A füstkötényt helyettesítheti tömör építményszerkezet, ha annak tűzvédelmi osztálya
B vagy kedvezőbb és tűzállósági teljesítménye legalább E15.
(6) A füstgyűjtő térbe anyag-, terméktárolás akkor tervezhető, létesíthető, ha
a) a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
b) a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség teljes
területe ESFR sprinklerberendezéssel védett.
94. § (1) A füstszakaszhatáron alkalmazott ajtó
a) legalább Sa
C minősítésű legyen
aa) közlekedői füstszakasz esetén,
ab) beépített vízzel oltó berendezéssel teljeskörűen védett tűzszakaszon belül,
b) egyéb esetben Sm C minősítésű legyen.
(2) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell
határoznia a füstgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti besorolását.
(3) A  füstkötény idő/hőmérséklet-követelménye Dx, ahol x megegyezik a  füstszakaszt befogadó épület, önálló
épületrészben a füstkötényt rögzítő tartószerkezetre előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamával.
55. Légpótlás
95. § (1) A  természetes légpótlás mértéke megegyezik a  természetes füstelvezetés 9.  mellékletben foglalt 1. táblázatban
előírt mértékével.
(2) A gépi légpótlás mértéke a gépi füstelvezetés előírt legkisebb mértékének 90–100%-a.
(3) Egy légteret képező és több füstszakaszból álló helyiségben a  légpótlást a  legnagyobb mértékű füstelvezetésre
kötelezett füstszakasz alapján,
a) két füstszakasz esetén a másik füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával,
b) három füstszakasz esetében a másik két füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával,
c) négy vagy több füstszakasz esetében a  második, harmadik és a  negyedik legnagyobb mértékű
füstelvezetésre kötelezett füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával
megnövelve kell méretezni.
(4) A  légpótlást biztosító ventilátorra a  füstelvezető ventilátor követelményei vonatkoznak, a  hőállósági követelmény
kivételével. A  légpótlást biztosító légcsatorna-hálózatra a  9.  mellékletben foglalt 3. táblázatban előírtakat kell
betartani.
(5) Gépi légpótlás esetén a 91. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével a levegő belépési sebessége
a) legfeljebb 3 m/s olyan helyiségben, ahol füstszegény levegőréteget kell biztosítani,
b) legfeljebb 5 m/s egyéb esetben.
(6) A  légpótló szerkezet átfolyási tényezőjét vizsgálattal vagy a  9.  mellékletben foglalt 4. táblázat szerint kell
megállapítani.
56. Beépítési hely
96. § (1) A füst szabadba vezetésének helyét úgy kell megválasztani, hogy a kijutó füst
a) ne veszélyeztesse
aa) a menekülési útvonalakat,
ab) a hő- és füstelvezetéshez szükséges légpótlást,

ac) a füstmentesítés légellátását,
ad) a tűzoltó beavatkozást,
ae) a szomszédos épületekben, tűzszakaszban tartózkodókat és
b) ne idézzen elő másodlagos gyújtási veszélyt.
(2) A füstmentesítés és a légpótlás légbevezetésének helyét úgy kell megválasztani, hogy ezeken a helyeken keresztül
a füst nem kerülhet vissza az épületbe vagy visszakerülése, visszaszívása elkerülhető legyen.
(3) Természetes hő- és füstelvezető vagy légpótló szerkezet alkalmazása esetén az uralkodó szélirányt figyelembe kell
venni a szerkezet elhelyezésénél.
(4) A hő- és füstelvezető szerkezetet a tető vagy a külső határoló fal füstkiáramlást elősegítő helyén, a padlósíktól mért
felső harmadában kell beépíteni.
(5) 1200 m2
-nél nagyobb alapterületű helyiség esetén a  tetőn a  szomszédos hő- és füstelvezető szerkezeteket
egymástól legalább akkora távolságra kell beépíteni, mint kettőjük nagyobbik oldalméreteinek vagy átmérőinek
összege.
(6) Természetes füstelvezetés alkalmazásánál 1200 m2
-nél nagyobb alapterületű helyiségben – közösségi funkció
esetén 200 m2
-ként, egyéb esetben 300 m2
-ként – legalább egy hő- és füstelvezető szerkezetet kell beépíteni. A hő-
és füstelvezetőknek az egymástól vagy a tető szélétől és a falaktól mért távolsága legfeljebb 20 m lehet.
(7) A hő- és füstelvezető tetőfelületen való elhelyezésénél figyelembe kell venni a 32. § (5) bekezdésében foglaltakat.
(8) A légpótlást a helyiségbe
a) 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a füstszegény levegőrétegben,
b) átrium esetén annak alsó részén,
c) lépcsőház esetén annak legalsó szintjén vagy a kijárati szinten,
d) közlekedő, folyosó esetén a padlósíktól mért 2 méteres magasságon belül,
e) egyéb esetben a belmagasság alsó harmadában elhelyezkedő helyen
kell bejuttatni.
(9) Álmennyezettel kialakított helyiség gépi hő- és füstelvezetése abban az esetben biztosítható az álmennyezeti térből,
ha
a) az álmennyezet kialakítása, áttörtsége a füst áramlását nem befolyásolja kedvezőtlenül,
b) az  álmennyezeti elemek, az  álmennyezet feletti térben lévő berendezések, tárgyak nem mozdulnak el
helyükről a füstelvezetést veszélyeztető mértékben annak működésekor és
c) az  álmennyezeti térbe jutó égéstermék nem veszélyezteti a  biztonsági berendezések működését és nem
jelent gyújtási veszélyt.
57. Füstmentesítés
97. § (1) A  lépcsőház füstmentesítését természetes átszellőzéssel vagy gépészet útján a  lépcsőházba juttatott levegő
túlnyomásával kell biztosítani.
(2) A  természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház légtere folyamatosan vagy tűz esetén automatikusan a  lépcsőház
talajszint feletti valamennyi szintjén
a) a lépcsőházi alapterület legalább 20%-át elérő, de minimum 4 m2
összefüggő nyitott felülettel vagy
b) az a) pont szerinti felülettel kialakított, nyitott füstmentes előtéren át
kapcsolódik a külső szabad légtérhez.
(3) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti lépcsőház közlekedő felőli nyílásától mért 3 méteres távolságon belül nem
a lépcsőházhoz tartozó homlokzati nyílászáró nem helyezhető el.
(4) A túlnyomásos füstmentes lépcsőház gépészetének
a) valamennyi lépcsőházi nyílászáró csukott állapota esetén 50 Pa ± 10% relatív túlnyomást,
b) egy nyitott lépcsőházi ajtó esetén 10 Pa túlnyomást,
c) a  (6)  bekezdésben meghatározott darabszámú lépcsőházi nyílászáró nyitott állapota esetén a  nyitott
nyílászárók keresztmetszetében legalább 1 m/s sebességű légáramlást
kell biztosítania.
(5) Előteres túlnyomásos füstmentes lépcsőház esetén a  (4)  bekezdés a)  pontja szerinti relatív túlnyomás mértéke
a lépcsőházban az előtérhez viszonyítva 50 Pa ± 10%, az előtérben 10–15 Pa.
(6) A  lépcsőház méretezése során a  kijárati szinten és a  lépcsőházba nyíló 4 szintenként további egy szinten
a  menekülésre szolgáló lépcsőházi és előtéri ajtók teljes keresztmetszetében nyitott állapotát kell feltételezni.
Többszárnyú ajtó esetén a meneküléshez szükséges ajtószélességet kell számításba venni.

(7) A lépcsőházi gépészet megengedett reakcióideje a (4) bekezdésben előírt jellemzők biztosítására a bekapcsolásnál,
majd a működés során bekövetkező nyomásesés vagy nyomásemelkedés esetén legfeljebb 3 másodperc.
(8) A túlnyomásos füstmentes lépcsőházhoz vagy előteréhez kapcsolódó menekülési útvonalon a túlnyomásos térből
bejutó levegő automatikus elvezetését meg kell oldani.
58. Füstmentes lépcsőházi helyiségkapcsolatok, nyílászárók
98. § (1) A füstmentes lépcsőházban kizárólag kézi vagy automatikus tűzeseti vezérléssel ellátott felvonót lehet elhelyezni.
(2) A  füstmentes lépcsőházhoz és előteréhez csatlakozhat az  (1)  bekezdés szerinti felvonó aknája, ha más helyiségbe
nem nyílik aknaajtó.
(3) A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőház legfeljebb egy pinceszintet szolgálhat ki.
(4) Több pinceszintet kiszolgáló lépcsőház és a  pinceszinti helyiségek között túlnyomásos füstmentes előteret kell
kialakítani, amelyben tűz esetén 20–25 Pa túlnyomást kell biztosítani.
(5) A  füstmentes lépcsőházba és a  füstmentes előtérbe a  9.  mellékletben foglalt 5. táblázat szerinti helyiségek
nyílhatnak, az ott meghatározott nyílászárókkal.
(6) Meglévő, nem lakórendeltetésű épület vagy épületrész meglévő lépcsőházának túlnyomásos füstmentessé alakítása
során a lépcsőházba nyíló, meglévő helyiségek nyílhatnak a füstmentes lépcsőházba, ha
a) a nyílászáró Sm-C és legalább EI2
60-C tűzállósági teljesítményű és
b) az érintett tűzszakasz teljes területét beépített oltóberendezés védi.
(7) A túlnyomásos füstmentes lépcsőház és a túlnyomásos füstmentes előtér ajtónak nem minősülő nyílászáróját úgy
kell kialakítani, hogy az
a) tűz esetén automatikusan csukódjon vagy
b) állandóan zárt állapotú legyen és csak segédeszközzel legyen nyitható.
(8) A  túlnyomásos füstmentes lépcsőház és a  túlnyomásos füstmentes előtér menekülésre szolgáló nyílászáróinak
használatát a  kialakuló túlnyomás nem akadályozhatja, a  nyitáshoz szükséges erőkifejtés nem haladhatja meg a
100 N-t.

XI. FEJEZET
HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK
99. § Azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó
anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló
felületet kell létesíteni.
100. § E fejezet vonatkozik az ipari, tárolási és mezőgazdasági rendeltetésű helyiségekben keletkező esetleges térrobbanás
vagy nem robbanóanyag által okozott egyéb robbanás túlnyomásának levezetésére való – a jogszabályok, műszaki
előírások által meghatározott esetekben alkalmazandó – lefúvató hasadó vagy hasadó-nyíló felületek kialakítási
követelményeire.
59. A hasadó felületek felületnagyságának meghatározása
101. § A hasadó felület nagyságát a 10. melléklet 1. számítása szerint kell meghatározni, a 104. §-ban rögzített különleges
esetek figyelembevétele nélkül.
102. § A hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása – ha ezt egyéb igények, így betörésvédelem vagy technológiai
túlnyomás nem növelik – a beépítési helyükön várható szélszívás 10%-kal növelt értékénél nem lehet nagyobb.
60. A hasadó-nyíló felületek felületnagyságának meghatározása
103. § A hasadó-nyíló felület nagyságát a  10.  melléklet 2. számítása szerint kell meghatározni, a  104.  §-ban rögzített
különleges esetek figyelembevétele nélkül.

61. Különleges esetek
104. § (1) Ha a helyiség hossza legalább négyszerese a szélességének, akkor a 101–103. § szerint számított értékeket 20%-kal
meg kell növelni.
(2) Kivételesen megengedett a  lefúvatási befogadótérbe végzendő lefúvatás, ha a  belső tér megnyitására más
lehetőség nincs. Ebben az esetben a befogadótér térfogata legalább ötszöröse legyen a lefúvatott tér térfogatának
és legyen a szabad tér felé hasadó vagy hasadó-nyíló felülete.
(3) Megengedhető az  angol akna felhasználása lefúvatásra, ha a  falainak geometriai viszonyai a  lefúvatás irányában
a  106.  § (4)  bekezdésének, a  106.  § (6)  bekezdés a) vagy b)  pontjának, valamint a  106.  § (7)  bekezdésének
követelményeit kielégítik.
(4) Ha hasadó és hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, és a hasadó-nyíló felületek nagysága nem éri
el a  hasadó felületek nagyságát vagy megnyílási nyomása 1 kN/m2
felett van, akkor az  együttes felületnagyságot
a 101. § szerint kell meghatározni.
(5) Ha a  hasadó és a  hasadó-nyíló felületek kombinált beépítésére kerül sor, és a  hasadó-nyíló felületek nagysága
eléri vagy meghaladja a  hasadó felületek nagyságát, akkor az  együttes felületek nagyságát a  103.  § szerint kell
meghatározni.
(6) Ha a hasadó-nyíló felületek megnyílási nyomása 1–3 kN/m2
között van, akkor a felületnagyságot a 101. § szerint kell
meghatározni.
62. Másodlagos robbanás elleni védelem
105. § Azokat a  berendezéseket, amelyek önmagukban is robbanásveszélyesek és tönkremenetelük a  közvetlen
környezetre másodlagos robbanásveszélyt jelent, a  további robbanásveszélyt hordozó környezettől eltérő helyre
kell lefúvatni.
63. A lefúvatás környezetének védelme
106. § (1) A közlekedési útvonalak és terek védelme érdekében a lefúvató felületet a helyiségek födémén kell kialakítani.
(2) Ha műszakilag nem megoldható a  lefúvató felületek födémen történő kialakítása, akkor az  oldalfalakban is
kialakítható, a (3)–(7) bekezdésben rögzített követelményeknek megfelelően.
(3) A lefúvatás irányában a védőtávolságot a 10. melléklet 1. ábrája szerint kell meghatározni.
(4) Védőtávolságon belül az üzemi közlekedési útvonalon kívül egyéb közlekedési útvonal vagy személy tartózkodására
alkalmas tér csak védőfal, terelőfal vagy veszélytelen irányba terelő hatású hasadó-nyíló felület alkalmazásával lehet.
(5) A  védő- és a  terelőfalnak meg kell gátolnia, hogy a  lefúvató felületen át kiáramló közeg az  üzemi közlekedési
útvonalon kívül egyéb közlekedési útvonalat vagy személy tartózkodására alkalmas teret veszélyeztessen,
a 10. melléklet 2. ábrája szerint.
(6) A  védő- és a  terelőfalat úgy kell kialakítani, hogy a  lefúvatást az  elhelyezkedésével ne zavarja, legyen elegendő
lefúvatási szabad tér
a) max 60°, a 10. melléklet 3. ábrája alapján,
b) max 30°, a 10. melléklet 4. ábrája alapján,
c) max 30°, de kiegészítő szöge minimum 60°, a 10. melléklet 5. ábrája alapján.
(7) Ha a  védendő közlekedőtér olyan robbanásveszélyes épület mellé kerül, ahol a  tetőn keresztül is végeznek
lefúvatást, akkor
a) a megadott védőtávolságok hasadó felületek esetén a (3) és az (5) bekezdés szerintiek,
b) veszélyes irányú terelőhatású hasadó-nyíló felületek alkalmazása esetén a  védőtávolság a  10.  melléklet
6. ábrája szerintiek,
c) veszélytelen irányú terelőhatású hasadó-nyíló felület esetén – ha az oldalfal-lefúvatások egyébként lehetővé
teszik – a védőtávolság a 10. melléklet 7. ábrája alapján 8,00 méter.
107. § (1) A lefúvatás irányában 10 méteren belül ajtó, ablak nem lehet, valamint más épület vagy épületrész 6 m-nél közelebb
nem lehet. Az  előző távolságokon túl elhelyezkedő építményszerkezeteket a  106.  § (7)  bekezdés szerint kell
méretezni.

(2) Hasadó vagy hasadó-nyíló felületek előtt 3 m-nél közelebb lévő berendezések esetén a  berendezések hasadó,
hasadó-nyíló felületre vonatkozó 60°-os vetületének felületét a  lefúvató felületek nagyságának meghatározásakor
a 10. melléklet 8. ábrája szerint figyelmen kívül kell hagyni.
(3) Ha egy berendezés a  lefúvató felületekhez a  lefúvatás irányában 6 méternél közelebb van, akkor a  berendezést
a terelőfalakra vonatkozó lefúvató nyomás felvételére alkalmasan kell méretezni.
64. Az építményszerkezetekre ható terhelések
108. § (1) Ha a 101. §-ban leírt hasadó felületek kerülnek alkalmazásra, akkor a belső térben minden irányban az elsődleges
tartószerkezetekre ható 3 kN/m2
statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni.
(2) Ha a 103. §-ban leírt hasadó-nyíló felület kerül alkalmazásra, akkor a belső térben minden irányban az elsődleges
tartószerkezetekre ható 2 kN/m2
statikus terhelést kell rendkívüli teherként figyelembe venni.
(3) Ha a (2) bekezdésben leírt vagy kis nyomású berendezésen kialakított hasadó-nyíló felületek kerülnek alkalmazásra,
akkor redukált túlnyomást kell figyelembe venni 0,02 sec hatásidőtartammal, vagy leírható nyomás-idő
állapotgörbe felhasználásával.
(4) A hasadó és a hasadó-nyíló felületeket a határoló felületeken egyenletesen kell elosztani vagy oda kell koncentrálni,
ahol a robbanás nagy valószínűséggel előre várható. A hasadó felületek egymástól mért távolsága 12 m-nél több
nem lehet egy nyomásmentesítő téren belül.
(5) A  hasadó és a  hasadó-nyíló felületekkel védendő tér tartószerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy egyes elemeinek
tönkremenetele ne lehessen progresszív összeomlás okozója.
(6) Törekedni kell arra, hogy az építmény másodlagos építményszerkezetei az elsődleges építményszerkezetekre csak
korlátozott mértékben tudjanak erőhatást átadni, ezáltal csökkentve azok túlterhelését.
(7) A védőfalakra és a terelőfalakra ható terhelések, ha a védőfalak és a terelőfalak a lefúvató felületektől
a) 5 m-en belül vannak: 6 kN/m2
,
b) 5–10 m között vannak: 5 kN/m2
,
c) 10–20 m között vannak: 3 kN/m2
,
d) 20 m felett vannak: 1 kN/m2
a lefúvatás irányába ható statikus teherre kell a falakat méretezni. A szívóhatás miatt a terhek 20%-át a lefúvatással
ellentétes irányban is számításba kell venni.

XII. FEJEZET
SPECIÁLIS ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME
109. § Az e fejezetben nem szabályozott követelmények esetén az általános fejezeteket kell alkalmazni.
65. Közúti alagutak
110. § (1) A legfeljebb 300 méter hosszú közúti alagutak az AK osztályba, 300 méternél hosszabb, de legfeljebb 1000 m hosszú
közúti alagutak a KK osztályba, az 1000 méternél hosszabbak az MK osztályba tartoznak.
(2) Az MK osztályú közúti alagutakban 100 méterenként föld feletti tűzcsapot kell kialakítani. A tűzcsapok mechanikai
védelmét biztosítani kell. A tűzcsaphálózatot úgy kell kialakítani, hogy bármely 4 tűzcsap egyidejű működése esetén
4800 l/perc vízmennyiség biztosított legyen 180 percen keresztül.
(3) A közúti alagutakban vészkijáratot kell kiépíteni, két vészkijárat között a távolság nem lehet 500 méternél nagyobb.
Vészkijáratként figyelembe vehetők az  alagút szabadba vezető végei, az  alagutak vágatai közötti, tűzgátló
nyílászáróval rendelkező védett terek, melyeken keresztül a szabadba jutás lehetősége biztosított.
(4) A közúti alagutakba A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építményszerkezetek építhetők be.
(5) A közúti alagutakra maximális tűzszakasz méret követelmény nem vonatkozik.
(6) Az alagutat határoló fal, födém és héj
a) AK osztályú közúti alagutaknál az  MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe szerinti
vizsgálattal legalább REI 60,
b) KK osztályú közúti alagutaknál az MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy RABT ZTV
közúti alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 90 vagy
c) MK osztályú közúti alagutaknál a RABT ZTV közúti alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább REI 120
tűzállósági teljesítményű legyenek.

(7) A  víz alatt vagy épületek alatt vezetett alagutak állékonyságvesztése tűz esetén vízbeáramlást vagy az  épületek
károsodását nem eredményezheti.
111. § (1) A védett tér építményszerkezetei az MSZ 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV közúti
alagúttűz tűzgörbe szerinti vizsgálattal legalább EI 120 tűzállósági teljesítményű legyen.
(2) A  vészkijárati ajtók az  MSZ EN 1363-1 szabvány tűzgörbéje, illetve az  MSZ 1634-1 szabvány szerinti vizsgálattal
legalább EI1
90, MK osztály esetén legalább EI1
120 tűzállósági teljesítményű legyen. Az ajtók tűzvédelmi osztálya
legalább A2 legyen.
(3) Az  MK osztályú ikervágatú közúti alagutak esetében, a  káreset során beavatkozó egységek számára – legalább
1500 méterenként – megfelelő űrszelvényű, tűzgátló nyílászáró szerkezetekkel határolt összekötő alagutakat kell
biztosítani.
(4) Ahol megengedett a  veszélyes áruk szállítása, az  alagút keresztmetszetében kialakított lefolyók vagy egyéb
intézkedések révén biztosítani kell a  gyúlékony vagy mérgező folyadékok elvezetését. A  lefolyórendszert úgy
kell kialakítani és karbantartani, hogy megelőzhető legyen a  tűz, valamint a  gyúlékony vagy mérgező folyadékok
továbbterjedése az alagútban, átterjedése az alagút vágatai között, továbbá az alagúton kívülre.
(5) A  KK osztályú alagút szabadba vezető végénél a  tűzvédelmi biztonsági berendezések vezérlési lehetőségét
biztosítani kell.
(6) Az MK osztályú alagutaknál tűzoltósági beavatkozási központot kell kialakítani.
(7) A  tűzoltósági beavatkozási központot és a  tűzvédelmi biztonsági berendezések vezérlési lehetőségét az  alagúton
kívül kell elhelyezni.
(8) A  tűzoltósági beavatkozási központban kell elhelyezni a  tűzvédelmi berendezések kézi indítási egységeit,
szerelvényeit, a menekülést segítő hírközlő rendszereket, valamint a tűzjelző berendezés központját.
112. § (1) Az AK osztályú alagutaknál természetes szellőzésű hő- és füstelvezetés is alkalmazható.
(2) A KK és MK osztályú alagutaknál, legfeljebb 3000 m-ig hosszirányú vagy kombinált hő- és füstelvezetés csak akkor
megengedett, ha veszélyhelyzet esetén a  forgalom- és menekülésirányítás megoldott, valamint az  MK osztályú
alagútnál 300 méterre csökkentették a vészkijáratok közötti távolságot.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az alagutakban keresztirányú hő- és füstelvezető rendszert
kell alkalmazni.
(4) A  hő- és füstelvezető rendszer üzemképességét legalább 120 percig kell biztosítani az  MSZ EN 1363-1 szabvány
tűzgörbéje szerinti vizsgálattal.
(5) A  hő- és füstelvezető rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a  benntartózkodók biztonságos menekülését,
mentését.
(6) Természetes szellőzésű hő- és füstelvezetés alkalmazása esetén az  alagút szabad keresztmetszete nem lehet
kevesebb az alagút alapterületének 1%-ánál.
(7) Gépi hő- és füstelvezetés alkalmazása esetén a hő- és füstelvezető rendszernek alkalmasnak kell lennie a 300 MW
felszabaduló hőteljesítmény elvezetésére.
(8) A hő- és füstelvezető rendszer automatikus és kézi indítását biztosítani kell. A kézi indítást a tűzoltósági beavatkozási
központból, valamint az alagút végeinél kell biztosítani.
113. § (1) A  tűzoltó egységek számára a  közúti alagutakban a  tűz vagy egyéb káresemény során történő hírforgalmazásra
olyan vezeték nélküli hírközlő rendszert kell létesíteni, amellyel a  beavatkozást végző egységek és a  tűzoltó
egységek műveletirányító központja, valamint az alagút-üzemeltető műszaki személyzet között összeköttetést lehet
biztosítani.
(2) A  közúti alagutakban biztonsági világítást, valamint magasan és alacsonyan telepített, kívülről vagy belülről
megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni, kialakítani. A  biztonsági világítást, valamint világító menekülési
jeleket úgy kell tervezni, hogy egy meghibásodás miatt legfeljebb 50 m hosszúságú szakasz eszközei válhatnak
üzemképtelenné.
(3) Az  alagút mindkét oldalfalán 50 méterenként el kell helyezni a  két legközelebbi vészkijárat távolságát és irányát
tartalmazó jelölést. A jelölésnek legalább 25 m távolságból felismerhetőnek kell lennie, és nem lehet magasabban
2 m-nél.
(4) A 300 méternél hosszabb alagutak vágataiban és a menekülésre tervezett útvonalakon 200 méterenként kétirányú
kommunikációs összeköttetést kell kiépíteni.

(5) 1000 méternél hosszabb közúti alagutaknál a  kialakításra kerülő átmeneti védett terekben 200 méterenként
kétirányú kommunikációs összeköttetést kell kiépíteni a védett tér és a tűzoltósági beavatkozási központ között.
(6) 3000 méternél hosszabb közúti alagutaknál az  átmeneti védett térben és a  menekülésre tervezett útvonalakon
a  (4)  bekezdésben foglaltakon felül olyan berendezéseket kell felszerelni, melyekkel tájékoztatni, irányítani lehet
az alagút használóit.
(7) A technológiai vezetékek és villamos kábelek számára készült zárt, épített csatornákat és közműalagutakat úgy kell
megépíteni, hogy azok bármely részébe tűz esetén az oltóanyag bejuttatható legyen.
(8) A  közúti alagutakban csak halogénmentes kábeleket és szerelési rendszereket lehet alkalmazni. A  kábelek
tűzterjedés gátlását, tűzterjedés elleni szakaszolását 200 méterenként kell kialakítani.
114. § (1) A KK és MK osztályba tartozó alagutaknál kettős biztonságú villamos betáplálást kell létesíteni a tűzeseti fogyasztók
biztonságos ellátására. Az  üzemszerű energiaellátás, tápellátás kimaradása esetén a  második betáplálásra történő
automatikus átkapcsolásról gondoskodni kell.
(2) A biztonsági berendezések táp- és vezérlő kábeleinek mechanikai védelmét biztosítani kell.
(3) A föld alatti telepítésű áramátalakítókban csak száraz transzformátorok alkalmazhatók.
66. Gyalogos aluljárók
115. § (1) A csak gyalogosforgalomra használt aluljáró AK osztályba, ha az aluljáróban üzletet vagy egyéb közönségforgalmi
helyiséget is elhelyeznek, akkor KK osztályba tartozik.
(2) Az  AK osztályba és a  40 méternél nem hosszabb, KK osztályba tartozó aluljáróban a  hő- és füstelvezetés céljára
elegendő a le- és a feljáratok állandóan biztosított szabad nyílás-keresztmetszete.
(3) Az  aluljáróban lévő 50 m2
-nél nagyobb összesített alapterületű üzletekben a  hő és füst elvezetését közvetlenül
a szabadba kell biztosítani.
(4) Ha a  KK osztályba tartozó aluljáró tömegtartózkodásra szolgáló épület, felszín alatti vasútvonal menekülésre
tervezett útvonala is egyben, akkor az aluljáró hő- és füstelvezetéséről is gondoskodni kell.
(5) Az 50 m2
-nél nagyobb összesített alapterületű helyiségek, valamint a KK osztályú aluljárók hő- és füstelvezetőinek
hatásos nyílásfelülete az  alapterület legalább 1%-a. A  légutánpótlás hatásos nyílásfelülete azonos vagy nagyobb
a  hő- és füstelvezetők hatásos nyílásfelületével. A  hő- és füstelvezető kiváltható gépi elszívással, a  légutánpótló
nyílásfelületek kiválthatóak befúvással úgy, hogy a  hatásos nyílásfelület minden négyzetmétere helyett a  hő- és
füstelvezető és légpótló berendezésnek 2 m3
/s légszállítási teljesítményt kell biztosítania.
(6) Ha az  aluljáró egy másik építményhez csatlakozik, akkor az  aluljárót az  építménytől külön tűzszakaszként kell
kialakítani.
116. § (1) Ha a  KK osztályba tartozó aluljáró tömegtartózkodásra szolgáló épület, felszín alatti vasútvonal menekülési
útvonalául szolgál, akkor az  aluljáró üzleteinek portálszerkezetei legalább A2 EI 30, nyílászárói legalább A2 EI2
30
tűzállósági teljesítményűek legyenek.
(2) Abban az  esetben, ha az  üzlet területén beépített tűzjelző és oltóberendezés van kiépítve, az  (1)  bekezdésben
foglalt portálszerkezetre tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik.
(3) Az  aluljárókra maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik, de az  aluljáróban lévő, egymás melletti
üzleteket egymástól legalább A2 EI 60 tűzállósági teljesítményű építményszerkezettel kell elválasztani. Ezen
az elválasztó szerkezeten átvezetett kábelek, szellőző és egyéb gépészeti vezetékek faláttöréseinek tömítése feleljen
meg a falszerkezetre vonatkozó tűzállóságiteljesítmény-követelménynek.
(4) Az aluljáró kiszolgálásához tartozó egymás melletti egyéb helyiségek egymástól és az üzletektől legalább A2 EI 60,
az aluljáró felé legalább A2 EI 30 tűzállósági teljesítményű építményszerkezettel kell elválasztani.
(5) Ha az  üzletek összesített alapterülete meghaladja az  500 m2
-t és központi szellőzőrendszer van kiépítve, akkor
a szellőzővezetékbe tűzgátló csappantyút kell beépíteni az üzletek határoló szerkezeteinél.
(6) Az aluljáró tűzeseti lekapcsolását, valamint ahol szükséges, az aluljáróban hő- és füstelvezetés működtetését, a hő-
és füstelvezető kézi indítási lehetőségét az aluljáró funkciójához tartozó helyiségben kell biztosítani és ezt a helyiség
ajtaján jelezni kell. Azokban az  üzletekben, ahol hő- és füstelvezetés kerül kialakításra kézi indítási lehetőséget
az üzlet bejáratánál, az üzleten belül kell biztosítani.
(7) A KK osztályba tartozó aluljárókban hőszigetelő, burkoló anyagként, valamint nyílászáróként A1 vagy A2 tűzvédelmi
osztályú anyagok alkalmazhatók.

(8) A  KK osztályba tartozó aluljáró esetében a  fali tűzcsap kialakításának szükségességét és módját a  tűzvédelmi
szakhatósággal kell egyeztetni.
67. Felszín alatti vasútvonal
117. § (1) A  felszín alatti vasútvonal föld alatti állomásai, valamint a  vonalalagutak az  MK osztályba tartoznak. A  felszíni
állomás és építmény KK osztályúnak minősül.
(2) A felszín alatti vasútvonal állomásainál a felszínen legalább 8 db tűzoltó gépjármű működésére alkalmas tűzoltási
felvonulási területet kell biztosítani. A tűzoltási felvonulási terület kialakítását elhelyezés, megközelítés, teherbírás,
méretek tekintetében egyeztetni kell a tűzvédelmi szakhatósággal.
(3) A  tűzoltási felvonulási területen legalább 4 db föld feletti tűzcsapot kell kiépíteni úgy, hogy egyidejű működésük
esetén legalább 3600 l/perc vízmennyiség biztosított legyen 120 percen keresztül. Ha az  állomás mértékadó
tűzszakasza alapján a  szükséges oltóvízmennyiség nagyobb, akkor a  fennmaradó részt 100 méteren belüli
tűzcsapokról kell biztosítani.
(4) A  mélyállomás üzemi területén a  tűzoltói beavatkozás könnyítése céljából száraz tüzivízvezeték-rendszert
kell kiépíteni úgy, hogy minden szinten a  rácsatlakozás lehetősége biztosított legyen. A  száraztüzivíz-vezeték
megtáplálási pontját a felszínen kell kialakítani, a tűzoltási felvonulási területtől legfeljebb 20 méter távolságra.
(5) A  felszín alatti vasútvonal állomásain, valamint a  vonalalagútban falitűzcsap-hálózatot kell kiépíteni. A  tűzoltó
egységek felszereléseinek a fali tűzcsapokhoz való csatlakozását és működését biztosítani kell.
(6) A  vonalalagutakban falitűzcsap-szekrényt, tömlőt, sugárcsövet nem szükséges elhelyezni, de ebben az  esetben
az állomás utasforgalmi területén kell biztosítani az ezekhez a fali tűzcsapokhoz tartozó tömlőkhöz és legalább 2 db
sugárcsőhöz hozzáférést.
(7) A vonalalagutakban a fali tűzcsapok távolsága egymástól legfeljebb 50 méter lehet.
118. § (1) A felszín alatti vasútvonalra maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik.
(2) A tűzterjedés megakadályozása érdekében
a) a  föld alatti állomások területén az  állomás üzemi területeit különálló tűzszakaszként kell kialakítani
az utasforgalmi terektől,
b) a vonalalagút űrszelvényét az állomás csatlakozásánál beépített oltóberendezéssel kell védeni és
c) a  párhuzamosan vezetett vonalalagutakat egymástól – az  állomás peronterületét kivéve – tűzgátló
szerkezetekkel kell elválasztani.
(3) A teherhordó és tűzgátló szerkezetek
a) KK osztályú állomás esetén legalább REI 60,
b) MK osztályú állomás esetén – kivéve alagutak – legalább REI 90,
c) metró alagutak esetén az MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV vasúti
tűzgörbe szerint legalább REI 120,
d) teherszállításra is használt vasúti alagutak a RABT ZTV vasúti tűzgörbe szerint legalább REI 120 és
e) az  alagutak menekülésre tervezett útvonalain és a  védett térben az  MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti
szénhidrogén tűzgörbe vagy a RABT ZTV vasúti tűzgörbe szerint legalább REI 90
tűzállósági teljesítményű legyen.
(4) Az alagútban lévő vészkijárati ajtók az MSZ EN 1363-1 szabvány tűzgörbéje és az MSZ EN 1634-1 vizsgálat szerint
legalább EI1
90-C tűzállósági teljesítményű legyen. Az ajtók tűzvédelmi osztálya legalább A2 legyen.
(5) Ha az állomás egy másik építményhez csatlakozik, akkor az állomás az építménytől külön tűzszakaszt képez.
(6) Az  állomások pinceszinti helyiségeiben a  hő- és füstelvezetést, valamint a  légutánpótlást biztosítani kell, kivéve
az 50 m2
-nél kisebb alapterületű helyiségeket.
(7) A  vonalalagutakban a  hő- és füstelvezetést, valamint a  légutánpótlást biztosítani kell úgy, hogy az  alagútban
tartózkodó személyek biztonságos menekülése biztosított legyen.
(8) Az  állomások hő- és füstelvezető rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a  peron, utasforgalmi terület legalább
30 percig a menekülést nem gátló módon füstszegény maradjon.
(9) A  hő- és füstelvezető berendezésben alkalmazott ventilátoroknak, a  meghajtó villamos motoroknak legalább
400 °C-os füstgázhőmérsékletet figyelembe véve legalább 60 percig kell üzemképesnek lenniük. A  hő-
és füstelvezető rendszer elvezető légcsatorna-hálózata legalább A1 EI 60 (i↔o) S, a  légpótlást biztosító
csatornahálózata legalább A1 EI 60 (o→i) tűzvédelmi osztályú és tűzállósági teljesítményű legyen, az MSZ EN 1363-1
szabvány tűzgörbéje szerinti vizsgálattal

119. § (1) A hő- és füstelvezető rendszer tervezésénél figyelembe kell venni a szerelvény hőfelszabadulási sebességét.
(2) Az  állomások területén lévő személyek menekítésére figyelembe lehet venni a  118.  § (8)  bekezdés szerinti
füstmentes peronon, utasforgalmi területen kialakított mozgólépcsőket és lifteket.
(3) Az állomások kiürítési ideje a közlekedési társaság üzemeltetési határáig maximálisan 10 perc.
(4) A  mélyállomások területén legalább 1 db túlnyomásos füstmentes lépcsőházat kell kialakítani úgy, hogy minden
szint megközelíthető legyen a lépcsőházon keresztül.
120. § (1) Elektronikus jegyellenőrző, utasforgalmi beléptető rendszer létesítése során, veszélyhelyzet esetére biztosítani kell
a  menekülés lehetőségét. A  telepített tűzjelző berendezésnek automatikusan, valamint az  állomási ügyeletesnek
az ügyeleti helyéről manuálisan kell biztosítani a menekülést, menekítést korlátozó szerkezetek nyitását.
(2) A párhuzamos vezetésű vonalalagutaknál 300 méterenként, tűzgátló nyílászáró szerkezetekkel határolt, összekötő
alagutat kell kialakítani, vagy 300 méterenként közvetlenül a szabadba kell biztosítani a kiürítést, menekítést.
(3) Egy vonalalagút esetén 300 méterenként tűzgátló építményszerkezetekkel határolt átmeneti védett térbe vagy
300 méterenként közvetlenül a  szabadba kell biztosítani a  kiürítést, menekítést. Az  átmeneti védett térből
biztosítani kell közvetlenül a szabadba történő kijutást.
121. § (1) A vonalalagutakban a szerelvényekből az oldalajtókon, és ha szükséges, a homlokajtókon történő menekülés céljára
legalább 80 cm szabad szélességű járdát, járószintet kell kialakítani.
(2) Az  utasok alagútból való menekülése, mentése és a  pályaszintről a  peronra jutása céljából, az  állomásperonok
mindkét végén legalább A2 tűzvédelmi osztályú fix lépcsőket vagy hágcsókat kell elhelyezni.
(3) A  káreset során beavatkozó egységek részére az  alagutakban és az  állomások területén a  tűz vagy egyéb
káresemény során történő hírforgalmazásra olyan vezeték nélküli hírközlő rendszert kell létesíteni, amellyel
a beavatkozást végző egységek és a tűzoltó egységek műveletirányítási központja, valamint a közlekedési társaság
műszaki személyzete között összeköttetést lehet biztosítani.
(4) Az állomások teljes területén címezhető, intelligens, analóg beépített tűzjelző berendezést kell kiépíteni.
(5) Az állomások területén automatikus oltóberendezést kell kiépíteni az alábbi helyeken:
a) mozgólépcső alatti térben,
b) peron alatti kábeltérben,
c) meglévő, üzemelő üzletekben az üzlet átalakítása során és
d) a szerelvény padlólemeze alatti tér oltása érdekében a peron melletti vágányoknál.
122. § (1) A technológiai vezetékek és villamos kábelek számára készült zárt, épített csatornákat és közműalagutakat úgy kell
megépíteni, hogy azokba tűz esetén az oltóanyag bejuttatható legyen.
(2) Az állomások területén kialakított fali tűzcsap, valamint tűzoltó készülékek elhelyezésére szolgáló szekrények ajtóira
elektromos zárat kell felszerelni. A  tűzjelző berendezésnek automatikusan, valamint az  állomási ügyeletesnek
az ügyeleti helyéről manuálisan beavatkozva kell biztosítania tűz esetén a nyithatóságot.
(3) Kettős biztonságú villamos betáplálást kell létesíteni a  tűzeseti fogyasztók biztonságos ellátására. Az  üzemszerű
energiaellátás, tápellátás kimaradása esetén a  második betáplálásra történő automatikus átkapcsolásról
gondoskodni kell.
(4) Az  állomásokon és a  vonalalagutakban csak halogénmentes kábeleket és szerelési rendszereket lehet alkalmazni.
A kábelek tűzterjedés gátlását 200 méterenként kell kialakítani.
(5) A földalatti telepítésű áramátalakítókban csak száraz transzformátorok alkalmazhatók.
(6) A tűzoltó egységek részére a felszín és az állomásperon között egy legalább 20 kVA teljesítmény átvitelére alkalmas,
háromfázisú, 0,4 kV-os kábel-összeköttetést kell kiépíteni tűzálló kábelrendszerrel, szintenkénti leágazással, melyet
a mentést végző egység saját áramfejlesztővel táplál.
(7) A  vonalalagutakban, valamint az  állomások területén biztonsági világítást, valamint kívülről vagy belülről
megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni, kialakítani. Menekülési útirány-jelző rendszert kell elhelyezni,
kialakítani a peron padlójában.
123. § (1) A  föld alatti terekben burkoló, díszítő anyagként valamint nyílászáróként A1 vagy A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú
anyagok alkalmazhatók.
(2) Az állomások területén üzletek, elárusító helyek – jegypénztár kivételével – nem létesíthetők.

68. Kilátó
124. § (1) A kilátók kockázati osztályát az 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerint kell meghatározni.
(2) A  NAK és AK osztályba tartozó, szabadon álló kilátók építményszerkezeteire tűzvédelmi osztály és
tűzállóságihatárérték-követelmény nem vonatkozik.
(3) A szabadon álló kilátók építményszerkezete
a) KK osztály esetén legalább C tűzvédelmi osztályú,
b) MK osztály esetén legalább A2 tűzvédelmi osztályú legyen, és MSZ EN 1363-2 szabvány szerinti külső
tűzhatás tűzgörbe szerinti vizsgálattal igazoltan 30 percig álljon ellen a tűz hatásainak.
(4) Szabadon álló kilátókra maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik.
(5) Az  épületen vagy épületen belül kialakított kilátók építményszerkezeti követelményei az  épület kockázati
osztályától függenek.
(6) Épületen belül nem kell a  kilátóhoz vezető lépcsőnek tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznie, ha a  lépcső tere
az épület többi részétől tűzgátló szerkezetekkel elhatároltan van kialakítva, a földszinten a szabadba nyíló kijárattal
rendelkezik és a lépcsőszerkezet A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készült.
(7) A  legfeljebb KK osztályba tartozó épületen belül a  kilátóhoz vezető lépcsőre nem vonatkozik tűzvédelmi osztály
és tűzállóságihatárérték-követelmény, ha a  kilátó és a  hozzá vezető lépcső tere különálló tűzszakaszként van
kialakítva az épület többi részétől, a földszinten a szabadba nyíló kijárattal rendelkezik és a kilátó tűzszakasz területe
automatikus tűzjelző berendezéssel védett.
(8) Épületen belüli lépcsőtérnek a hő- és füstelvezetéséről – a NAK osztályba tartozó épület kivételével – gondoskodni
kell. A kialakítás módját a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni.
125. § (1) Az  MK osztályba tartozó kilátó kialakítása esetén menekülési felvonó szükségességét a  tűzvédelmi szakhatóság
állapítja meg.
(2) A KK és MK osztályba tartozó kilátóban – kivéve a szabadon álló kilátót – fali tűzcsaphálózatot kell kiépíteni.
(3) Az  épületen vagy épületen belül létesített kilátó, valamint naplemente után is üzemelő, szabadon álló KK és MK
osztályba tartozó kilátó esetében a  menekülésre figyelembe vett útvonalon kívülről vagy belülről megvilágított
menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni, kialakítani.
69. Ponyvaszerkezetű építmények
126. § (1) A  ponyvaszerkezetű építmények kockázati osztályát az  1.  mellékletben foglalt 1–2. táblázat szerint kell
meghatározni.
(2) Ezen alcím rendelkezései azon közösségi rendeltetésű ponyvaszerkezetű építményekre vonatkoznak, amelyek
500 m2
-nél nagyobb alapterületűek vagy tömegtartózkodásra szolgálnak.
(3) Emberi tartózkodásra szolgáló tér ponyvaszerkezetű építményben csak a földszinten létesíthető.
(4) A  ponyvaszerkezetű építményekre tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik. A  ponyvaszerkezetű
építmények ponyvafelületét megtámasztó tartószerkezet a  NAK osztály esetén D, AK osztály esetén B, KK és MK
osztály esetén A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú.
(5) A  ponyvahéjazat anyaga legalább B-s2, d0 tűzvédelmi osztályú, ha az  építmény 2000 főnél nagyobb
befogadóképességű. Ha az építmény befogadóképessége 300 főnél nagyobb, de nem haladja meg a 2000 főt, akkor
legalább C-s2, d0 követelményt kell teljesítenie.
(6) A ponyvaszerkezetű építmények maximális megengedett alapterülete
a) 6000 m2
, ha a ponyvahéjazat anyaga legalább B-s2, d0,
b) 4000 m2
, ha a ponyvahéjazat anyaga legalább C-s2, d0 vagy
c) 1000 m2
egyéb ponyvahéjazat esetében.
(7) Ha a  ponyvaszerkezetű építmény egyéb épülettel szervesen összeépül, akkor a  ponyvaszerkezettel fedett
alapterület is beleszámít az  épület alapterületébe. A  ponyvaszerkezetű építményre és egyéb épületre vonatkozó
tűzszakasz-követelmények közül a kisebbet kell figyelembe venni.
127. § (1) Az  építményben alkalmazott hő- és hangszigetelés tűzvédelmi osztálya legalább azonos a  ponyvahéjazat
anyagával, a padlóburkolat anyaga legalább Cfl
-s2 legyen.
(2) A ponyvaszerkezetű építmények kijáratainak számát és a kijáratok szélességi méretét úgy kell kialakítani, hogy az
a) a B-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén 4 perc,

b) a C-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén 2 perc,
c) egyéb ponyvahéjazat esetén 1 perc
alatt kiüríthető legyen.
(3) Kiürítésre figyelembe vehető a  menekülés irányába nyíló ajtó, valamint az  üzemelés alatt állandóan biztosított
nyílásfelület.
(4) A kijáratoknál küszöb, szintkülönbség vagy bármilyen biztonságos haladást akadályozó kialakítás nem lehet.
128. § (1) A ponyvaszerkezetű építmények egyéb építményektől való tűztávolsága
a) a B-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén legalább 10 méter,
b) a C-s2, d0 követelményt teljesítő ponyvahéjazat esetén legalább 12 méter,
c) egyéb ponyvahéjazat esetén legalább 14 méter.
(2) Ha két vagy több egymás mellé helyezett ponyvaszerkezetű építmény együttes alapterülete nem haladja meg
a  126.  § (6)  bekezdésében meghatározott mértéket, azok egy építményként vehetők figyelembe, és közöttük
az előzőekben leírt távolságokat nem kell biztosítani, mivel az egy tűzszakasznak minősül.
(3) Világításra a  ponyvaszerkezetű építményben csak villamos energia alkalmazható. A  ponyvaszerkezetű
építményeken belül elhelyezett villamos berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy azok központilag és szakaszosan
is leválaszthatók legyenek.
(4) A ponyvaszerkezetű építményekben biztonsági világítást, valamint kívülről vagy belülről megvilágított menekülési
jeleket kell elhelyezni.
70. Állvány jellegű építmények
129. § (1) Az állvány jellegű építmények kockázati osztályát az 1. mellékletben foglalt 1–4. táblázat szerint kell meghatározni.
(2) Az állvány jellegű építményekre tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik.
(3) Az állvány jellegű építmények függőleges, vízszintes, valamint a lépcső tartószerkezete
a) 10 fő felett, de legfeljebb 50 fő tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább D,
b) 50 fő felett, de legfeljebb 300 fő tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább C,
c) 300 fő felett, de legfeljebb 500 fő tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább B,
d) 500 fő feletti tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább A2
tűzvédelmi osztályú.
(4) Az ipari rendeltetésű építménynél a függőleges, vízszintes és lépcső tartószerkezet A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú.
A tűzállósági teljesítmény meghatározásánál figyelembe kell venni a robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba
tartozó anyagok jelenlétét, amelyek tűz esetén a tartószerkezet állékonyságát veszélyeztetik.
(5) Az állvány jellegű építményekre maximális tűzszakaszméret-követelmény nem vonatkozik.
(6) Az állvány jellegű építmények kiürítési útvonalait, kijáratainak számát, méretét úgy kell kialakítani, hogy
a) a D tűzvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkező építmény 1 perc,
b) a C tűzvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkező építmény 2 perc,
c) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú tartószerkezettel rendelkező építmény 6 perc
alatt kiüríthető legyen.
130. § (1) Az  50 fő feletti tartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén menekülési útirányt jelző rendszert kell
kialakítani.
(2) A tömegtartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén, ha naplementét követően használják az építményt,
akkor biztonsági világítást kell kialakítani.
71. Szín építmények
131. § (1) A szín építmények kockázati osztályát az 1. mellékletben foglalt 1–4. táblázat szerint kell meghatározni.
(2) A szín építményszerkezeteire tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik.
(3) A szín tartószerkezete
a) legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább D,
b) 50 fő feletti, de legfeljebb 300 fő tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább C,
c) 300 fő feletti, de legfeljebb 2000 fő tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább B,
d) 2000 fő feletti tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább A2

) A szín tető- és egyéb térelhatároló szerkezete
a) 300 fő feletti, de legfeljebb 2000 fő tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább B,
b) 2000 fő feletti tartózkodásra szolgáló építmény esetén legalább A2
tűzvédelmi osztályú.
(5) Az ipari rendeltetésű szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább A2 tűzvédelmi
osztályú.
(6) A szín kiürítési útvonalait, kijáratainak számát, méretét úgy kell kialakítani, hogy
a) a  D tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény
0,5 perc,
b) a C tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény 1 perc,
c) a B tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény 2 perc,
d) az  A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező
építmény 4 perc
alatt kiüríthető legyen.
(7) Ha a  tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor
a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a kiürítési idő meghatározásánál.
(8) A kiürítési számítást a szín tetőszerkezetének vízszintes vetületéig kell számolni.
132. § (1) Színben történő tárolás esetén tűzszakasz- és tűztávolság-követelményként a  szabadtéri tárolásra vonatkozó
előírásokat kell betartani.
(2) A szín megengedett alapterülete
a) legfeljebb 1000 m2
, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább D,
b) legfeljebb 2000 m2
, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább C,
c) legfeljebb 4000 m2
, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább B,
d) legfeljebb 8000 m2
, ha a szín tartószerkezete, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezete legalább A2
tűzvédelmi osztályú.
(3) Ha a  tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor
a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a megengedett alapterület meghatározásánál.
(4) Ha a szín egy épülettel szervesen összeépül, akkor a szín alapterülete is beleszámít az épület alapterületébe.
133. § (1) A szín építmények egyéb építményektől való tűztávolsága
a) a  D tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény
esetén legalább 14 m,
b) a C tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény esetén
legalább 12 m,
c) a B tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező építmény esetén
legalább 10 m,
d) az  A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú tartó-, valamint tető- és egyéb térelhatároló szerkezettel rendelkező
építmény esetén legalább 8 m.
(2) Ha a  tartószerkezetnél alacsonyabb tűzvédelmi osztályba tartozó térelhatároló szerkezetet alkalmaznak, akkor
a térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályát kell figyelembe venni a tűztávolság meghatározásánál.
(3) Ha két vagy több, egymás mellé helyezett szín együttes alapterülete nem haladja meg a 132. § (2) bekezdésében
meghatározott mértéket, azok egy tűzszakasznak minősülnek.
134. § (1) Az 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló szín építmény esetén menekülési jeleket kell elhelyezni.
(2) A  tömegtartózkodásra szolgáló építmény esetén, ha naplementét követően használják az  építményt, biztonsági
világítást és kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelet, jeleket kell elhelyezni.

XIII. FEJEZET
VILLAMOS ÉS VILLÁMVÉDELMI BERENDEZÉSEK
72. Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei
135. § (1) Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi
szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy az  építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen.
Az  építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a  tűzvédelmi szakhatósággal kell
egyeztetni.
(2) A tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti beavatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön
legyenek lekapcsolhatók, működtetésük az egyéb áramkörök lekapcsolása esetén is biztosítható legyen.
(3) Több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy a  tűzeseti lekapcsolással érintett
tűzszakaszban beavatkozó tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse.
(4) A  csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, főkapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá
e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell.
136. § Ha a KK és az MK osztályba tartozó épület villamosenergia-ellátását középfeszültségű rendszer – az épületben több
szinten áthaladó középfeszültségű kábel – biztosítja, akkor
a) az  épület teljes középfeszültségű hálózata az  épület földszintjén vagy pincéjében elhelyezett kapcsoló
helyiségben lekapcsolható legyen,
b) a  –1. szinten és a  földszinten elhelyezett transzformátorok kivételével kizárólag száraz transzformátorok
kerülhetnek alkalmazásra,
c) az  egyes transzformátorokhoz csatlakozó fogyasztó berendezések a  transzformátorokhoz tartozó
kisfeszültségű kapcsoló berendezésben tűzszakaszonként csoportosítva lekapcsolható legyen és
d) a legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló-berendezésben a tűzeseti fogyasztók részére
külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat kell kialakítani.
73. Tűzeseti fogyasztók működőképessége
137. § (1) A tűzeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során biztosítani kell, hogy tűz esetén működőképességüket
a  11.  mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti időtartam és a  teherhordó falra vonatkozó tűzállóságiteljesítménykövetelmény
időtartama közül a kisebb időtartamig megtarthassák.
(2) A működőképesség-megtartás megvalósul, ha tűz esetén
a) az előírt működési időtartamig
aa) a tűzeseti fogyasztó működéséhez szükséges teljesítményű villamos energia rendelkezésre áll,
ab) a  tápforrás és a  tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a  működtetést, vezérlést biztosító
vezetékrendszer épületen belüli és főelosztón kívüli szakaszainak tűzhatás elleni védelme vagy
138. § szerinti kialakítása biztosított,
ac) a tűzeseti fogyasztó működtetése, vezérlése biztosított,
ad) a tűzeseti fogyasztó rögzítése és a rögzítést fogadó építményszerkezet állékonysága biztosított,
b) normál és biztonsági tápforrás együttes alkalmazása esetén a  normál tápforrás kiesésekor a  biztonsági
tápforrásra való, előírt időn belüli átkapcsolás automatikus és
c) a tűzeseti fogyasztó kialakítása megfelel a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal egyenértékű.
(3) Biztonsági tápforrást kell alkalmazni
a) az MK mértékadó kockázati osztályú építmények, önálló épületrészek tűzeseti fogyasztóinak ellátására,
b) létfontosságú rendszerelemek,
c) fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény és
d) előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthona, oktatási intézménye
esetén.
(4) A normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett időtartama
a) biztonsági világítás és menekülési jelzések esetén 1 másodperc,
b) egyéb tűzeseti fogyasztó esetén 90 másodperc.

(5) Közüzemi villamos hálózat biztonsági tápforrásként akkor alkalmazható, ha az  egyes tápforrásokat képező
betáplálásoknak 120 kV-os vagy nagyobb feszültségű állomások középfeszültségű hálózatrészén van közös pontjuk.
(6) Tűzeseti fogyasztó biztonsági tápellátására gázmotor nem alkalmazható.
138. § Nem szükséges a  tápforrás és a  tűzeseti fogyasztó közötti energiaátvitel és a  működtetést, vezérlést biztosító
vezetékrendszer tűzhatás elleni védelmét biztosítani, ha
a) a biztonsági tápforrást a tűzeseti fogyasztóban helyezték el vagy
b) a  tűzeseti fogyasztók tűzszakaszon belüli kiesését a  11.  mellékletben foglalt 2. táblázat szerint korlátozzák
és az  energiaátvitelt, működtetést, vezérlést biztosító vezetékrendszer a  kiesés által érintett fogyasztókkal
azonos tűzszakaszban található.
74. Villámvédelem
139. § (1) Ezen alcím rendelkezései – a  járművek kivételével – vonatkoznak az  ideiglenes és állandó jellegű építmények
villámvédelmi követelményeire.
(2) Az  építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a  rendeltetés figyelembevételével az  emberi élet
elvesztésének, a  közszolgáltatás kiesésének és a  kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell
biztosítani.
140. § (1) Új építménynél, valamint a  meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az  eredeti
alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a  villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma
szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet a meglévő, nem
norma szerinti villámvédelemmel is lehet biztosítani.
(3) A  meglévő, nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a  villámvédelem
létesítésekor vagy az utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.
(4) Ha meglévő építmény eredetileg nem norma szerinti villámvédelmét norma szerintivé alakítják, akkor ezt követően
a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere már nem alkalmazható rá.
141. § A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő,
a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére
vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan
kisebb, mint 10-4,
b) ha a 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak, és
c) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 143. §-ban foglaltaknak megfelelnek.
142. § (1) Villámvédelmet kell létesíteni a  12.  mellékletben foglalt táblázatban megjelölt építmények esetében, az  ott
meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az  építményben, ahol a  villámcsapások hatásaival
szembeni védelem csak így biztosítható.
(2) Ha a  12.  mellékletben foglalt táblázatban szereplő védelmi szinthez képest a  vonatkozó műszaki követelmény
szigorúbb védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.
143. § (1) Villámvédelmet kell kialakítani azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási és építési területek építményeinél,
amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik.
(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelem is elfogadható, amelynek alkalmazása esetén az egy
évre vetített villámvédelmi kockázat az  emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10-4 és a  közszolgáltatás kiesésére
kisebb, mint 10-2.
(3) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására üzemeltetési, használati vagy munkautasítást kell készíteni.
144. § Nem kötelező villámvédelmet létesíteni a 10 méternél nem nagyobb gerincmagasságú,
a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
b) legfeljebb 400 m2
alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, ha a tető
anyaga A1-A2 tűzvédelmi osztályba tartozik vagy
c) a legfeljebb 200 m2
alapterületű – a 12. melléklet táblázatában nem szereplő – közösségi épületen.

75. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem
145. § (1) Ezen alcím hatálya nem terjed ki a technológiai berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére.
(2) Azokon a  területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba
tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak – ide nem értve a  kizárólag csak a  fizikai jellemzők
megváltozását –, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elektrosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat,
elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. A  tervezés és kivitelezés során az  elektrosztatikus
gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni
az elektrosztatikai kockázatot.
(3) A  villamos tervezés és kivitelezés során biztosítani kell az  elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és
minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden
olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhető meg.
(4) Az  elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a  tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást
a  vonatkozó műszaki követelmény szerint vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó módon végzik és
az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.
76. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer
146. § (1) Biztonsági világítást kell létesíteni
a) a KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán,
b) óvoda, iskola, gyermekjóléti, gyermekfoglalkoztató, kényszertartózkodásra szolgáló intézmény menekülési
útvonalán,
c) átmeneti védett térben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
d) biztonsági felvonó előterében,
e) tűzoltósági beavatkozási központban és a  tűzoltó egységek részére a  helyiség megközelítésére használt
útvonalon,
f) tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben és a  tűzoltó egységek részére a  helyiség megközelítésére
használt útvonalon,
g) tűzjelző központ helyiségében és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
h) beépített tűzoltó berendezés elzáró szerelvényét tartalmazó helyiségben és a  tűzoltó egységek részére
a helyiség megközelítésére használt útvonalon,
i) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
j) ahol e rendelet előírja és
k) ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása érdekében előírja.
(2) Kívülről vagy belülről megvilágított magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan elhelyezett menekülési
jeleket kell létesíteni
a) az AK, KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán vagy
b) a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben.
(3) Alacsonyan telepített menekülési jeleket kell létesíteni – a  füstmentes lépcsőházak kivételével – a  magasan
telepített biztonsági jelek kiegészítéseként
a) az 1000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán vagy
b) ahol e rendelet előírja.
(4) A (2) bekezdésben előírt menekülési jelek megvilágításának a használat időtartama alatt folyamatos üzeműnek kell
lennie abban az épületrészben, ahol a menekülő személyek nem rendelkeznek helyismerettel.
(5) Pánik elleni világítást kell létesíteni
a) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben és
b) a nem menthető vagy előkészítéssel menthető személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben.
(6) Menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni
a) 3000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán és
b) ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján előírja.
147. § Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki
követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására.

148. § (1) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett
a) tűzoltó készülékeket,
b) fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait,
c) bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat,
d) kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és
e) beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát.
(2) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelően a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel
kell jelölni
a) a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát,
b) a dohányzás tilalmát és
c) a vízzel oltás tilalmát.
(3) A 147. §-ban foglaltaknak megfelelő biztonsági jellel kell figyelmeztetni
a) a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére,
b) a radioaktív anyag jelenlétére és
c) az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére.
(4) A közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell.
(5) A  robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a  (2)  bekezdés szerinti figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket
tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m2
-nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál.
149. § A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az  eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres
magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek,
a 13. melléklet 1. ábrája alapján.
150. § A két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkező épület esetében a  szintszámot jelölni kell
minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén, kivéve a  NAK osztályba tartozó lakóépületeket. A  KK és az  MK
osztályba tartozó épületekben a  lépcső vagy lépcsőház kijárati szintjén lévő ajtónál jelölni kell, hogy az  adott
lépcsőn az épület mely szintjei érhetők el.
151. § (1) A  füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az  ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel kell
ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.
(2) A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat „Tűzszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal
vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.
152. § (1) A 146. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a 13. melléklet 2. és 3. ábrája szerint a kijárati és vészkijárati
ajtót az  ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az  ajtó mellett menekülési jellel kell megjelölni.
A  menekülési jelet tilos az  ajtóra szerelni. A  pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát
a kezelésükre utaló biztonsági jellel.
(2) Az  épületben elhelyezett felvonók esetén a  biztonsági felvonóknál az  erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál,
pedig a  vonatkozó műszaki követelmény szerinti a  „Tűz esetén a  liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell
valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben, ha külföldi személyek is előfordulhatnak, a biztonsági jeleket
angol és német nyelven, valamint a  nagy számban előforduló külföldi személyek anyanyelvén is fel kell tüntetni
vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell elhelyezni.
153. § (1) A  magasan telepített menekülési jelek felismerhetőségi távolságát a  vonatkozó műszaki előírás szerint kell
meghatározni. Az  ilyen magasságban rögzített, menekülési útirányt jelző biztonsági jeleket a  kijárati ajtók fölé,
valamint a  menekülési út minden irányváltoztatási pontjában el kell helyezni. A  menekülési út bármely pontján,
minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.
(2) Középmagasan elhelyezett menekülési jeleket úgy kell elhelyezni, ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan
telepített biztonsági jeleket elsősorban a  közlekedési utakon és az  olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy
esetleges tűzben nem vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett
anyagokra, berendezési tárgyakra tekintettel. A  menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy
jelnek láthatónak kell lennie.
(3) Az  alacsonyan telepített menekülési jeleknek folyamatosan kell az  útirányt mutatniuk, és a  biztonsági jeleknek
5,0 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük.

(4) A menekülési jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott
található anyagok füstfejlesztő képességét.

XIV. FEJEZET
BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ ÉS TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
77. Létesítési kötelezettség
154. § (1) Beépített tűzjelző berendezést, beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni
a) a 14. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott esetekben vagy
b) ahol azt a  fennálló veszélyhelyzetre, az  építmény nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi
jellegére, az  építményben tartózkodók biztonságára, a  tűzoltóság vonulási távolságára, valamint
a létfontosságú rendszerelem védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja.
(2) A meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha egyeztetések alapján a  tűzvédelmi
hatóság arról írásban nyilatkozik, azonban a változtatást a megvalósulási tervben a tervezőnek át kell vezetnie és le
kell folytatni az üzembe helyezési eljárást,
a) ha az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók száma nem csökken vagy a naptári évben legfeljebb összesen
10 darabbal nő és a jelzési zóna határa nem változik,
b) ha a zárt szórófejes vízzel oltó berendezés szórófejeinek száma nem csökken vagy a naptári évben legfeljebb
10 darabbal nő vagy
c) megváltozik a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ állandó felügyeletének helye vagy módja.
155. § A berendezés gyártója, a  gyártó meghatalmazott képviselője, az  importőr vagy a  forgalmazó köteles
a  berendezés használatához, ellenőrzéséhez, felülvizsgálatához, karbantartásához szükséges információkat,
teljesítménynyilatkozatokat és iratokat a megrendelő vagy képviselője részére biztosítani.
78. Tűz- és hibaátjelzés
156. § (1) Az állandó felügyelet biztosítása mellett, a tűzjelzést automatikus átjelzéssel továbbítani kell az első fokú tűzvédelmi
hatóság által meghatározott, a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre
a) 30 méter feletti legfelső használati szintű épület,
b) fekvőbeteg ellátásra szolgáló intézmény,
c) felszín alatti vasútvonal alagútja és állomása
esetében.
(2) Ha a  beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyelete a  tűzjelző vagy oltásvezérlő
központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a  létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre,
távfelügyeletre történik, a távfelügyelet köteles a tűzátjelzést az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott,
a katasztrófavédelmi szerv által felügyelt helyre elektronikus úton továbbítani.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott esetekben a tűzátjelzést automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell
megvalósítani.
79. Megfelelőség, képesítés és jogosultság
157. § Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a  tevékenység végzéséhez
szükséges ismeretekről a  berendezés üzembe helyezésekor és a  tűzjelző berendezésen eszközölt bármely
változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy
arról jegyzőkönyvet kell felvenni.
80. Üzembe helyezés, használatbavétel
158. § (1) Üzembe helyezés során az  üzembe helyező mérnöknek teljes körűen meg kell győződnie arról, hogy a  telepítést
kielégítő módon végezték, a  felhasznált eljárások, anyagok és részegységek megfelelnek jogszabálynak
és a  vonatkozó műszaki követelménynek, az  engedélyezett vagy elfogadott tervdokumentációban foglalt

követelményeknek, továbbá, hogy a  megvalósulási tervdokumentáció szöveges és rajzos elemei, valamint
az átadásra kerülő kezelési utasítások a telepített rendszerre alkalmazhatóak.
(2) Az üzembe helyező mérnöknek szemrevételezéssel és üzemi próbák során vizsgálnia és ellenőriznie kell a telepített
rendszer helyes működését.
(3) A  berendezés üzembe helyezésére csak az  üzembe helyező mérnök jogosult, aki az  üzembe helyezés tényéről,
annak körülményeiről, megállapításairól üzembe helyezői nyilatkozatot állít ki.
(4) Tűzjelző berendezések esetében az üzemi próbáknak ki kell terjednie
a) a tűzjelző központ és kapcsolódó távkezelő, távkijelző egységek, nyomtatók tekintetében
aa) a tűzjelző központ előírásoknak megfelelő elhelyezésére,
ab) arra, hogy a  tűzjelző központ kezelő szervei rendelkeznek-e a  kezelést és a  tűz vagy hibajelzés
beazonosítását biztosító magyar nyelvű jelöléssel,
ac) a tűzjelző központ – szükség esetén: távkijelző egység – minden jelzésének működésére (beépített
hangjelző, beépített fényjelző, LCD kijelző) és
ad) a tűzjelző központ – szükség esetén: távkijelző egység – által adott információk helytállóságára és
arra, hogy az információk megfelelnek a követelményeknek,
b) üzemi és tartalék áramforrás tekintetében
ba) az üzemi és a biztonsági áramforrás megfelelőségére és
bb) arra, hogy a  biztonsági áramforrásra történő átkapcsolás automatikusan, késleltetés nélkül
megtörténik-e, a hálózati leválasztást követően,
c) érzékelők, kézi jelzésadók tekintetében
ca) minden érzékelő és a kézi jelzésadó eszköz elhelyezésének megfelelőségére,
cb) minden érzékelőre és kézi jelzésadóra úgy, hogy a  gyártó által javasolt eszköz, berendezés, anyag
segítségével működési próba alá kell vetni,
cc) valamennyi hurok, jelzési zóna esetében a hiba korlátozás gyakorlati megvalósulására,
cd) az érzékelők, kézi jelzésadók azonosító jelöléseinek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára,
d) hangjelző és fényjelző eszközök tekintetében
da) minden hangjelző és fényjelző eszköz elhelyezésének megfelelőségére,
db) minden hangjelző és fényjelző eszköz működési próba során vizsgált működésére és
dc) minden hangjelző és fényjelző azonosító jelöléseinek meglétére, helyes tartalmára és láthatóságára,
e) az  automatikus tűz- és hibaátjelző berendezés tekintetében a  fogadó állomással az  eredményeket utólag
egyeztetve
ea) arra, hogy legalább egy tűz- és egy hibajelzés a fogadó helyre a tervezett módon átjut, az üzenetek
megfelelőek és egyértelműek vagy
eb) elkülönített, több területre bontott tűzjelzés esetén valamennyi tűz- és hibajelzés a  fogadó helyre
a tervezett módon átjut, az üzenetek megfelelőek és egyértelműek
f) vezérlések, kapcsoló eszközök tekintetében az  indokolatlan, magas költségkihatással, vagy kárral járó
működtetés, oltórendszer elindítása vagy hő- és füstelvezető patronok kioldása mellőzésével
fa) a tűzjelző központ, vagy a vezérlő elem vezérlőjelének leadására,
fb) a vezérelt szerkezetek, berendezések rendeltetésszerű működésére és
fc) késleltetett vezérlések esetén a  késleltetésnek megfelelő ideig tartó tartalékenergia
megfelelőségére,
g) egyéb eszközök, vezetékek tekintetében
ga) arra, hogy az  előzőekben nem említett eszközök elhelyezése, jelölése megfelelő-e, működésük
biztosított-e,
gb) arra, hogy a  vezetékek nyomvonala, az  alkalmazott kábeltípusok megfelelnek-e
a követelményeknek és
gc) arra, hogy a fal és födém áttörésen való kábel átvezetés tömítettsége megfelelő-e.
(5) Üzembe helyezés előtt a  tűzoltó berendezés nyomásnak kitett részeinek szilárdságát és tömörségét együttesen
vagy szakaszonként, nyomáspróbával kell ellenőrizni.
(6) Működési próbák során
a) az  önműködő indítást az  érzékelők, a  vezérlőegységek mesterséges működtetésével és a  működési
állapotnak megfelelő helyzet előállításával kell próbálni és

b) indítási módozatonként külön-külön ellenőrizni kell
ba) a védett helyiségben a vészjelzés működését,
bb) a működés tényének és helyének jelzését és
bc) a vezérlések működését, ha nem az oltó- vagy hatóanyag nyomásával működnek.
(7) Szivattyúval rendelkező beépített tűzoltó berendezések vizsgálatánál el kell végezni
a) a nyomástartó és nyomásfokozó szivattyúk egyenkénti indítási próbáját,
b) próbavezetéken a térfogatáram mérését, végponti méréseket és
c) száraz rendszernél a kompresszor ellenőrzését.
159. § (1) A használatbavételkor a berendezésnek üzemkész és ellenőrzött állapotban kell lennie és rendelkezésre kell állnia
a) a berendezés megvalósulási tervének,
b) a berendezés kezelési és karbantartási utasításának,
c) a  teljesítménynyilatkozatok, a  minőségi bizonyítványok és a  nyomás-, a  mechanikai, továbbá a  villamos
próbák – és a  helyiség teljes elárasztásával működő beépített gázzal oltók esetén az  oltásikoncentráció-
megtartási idő – ellenőrzései jegyzőkönyveinek,
d) az üzemeltetési naplónak a kezelők megnevezésével és a berendezés adatainak a feltüntetésével és
e) a  kivitelezésért felelős műszaki vezető nyilatkozatának, hogy a  berendezés a  terveknek megfelel és
az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapotban van.
(2) Az  elkészült berendezésről a  kivitelezőnek a  használatbavételkor rendelkeznie kell megvalósulási tervvel és hitelt
érdemlő módon igazolnia kell
a) beépített tűzjelző berendezés esetén
aa) a beépített elemek és anyagok, vezetékek megfelelősségét, teljesítményét,
ab) a  vezetékhálózat megfelelősségét, hurokellenállás mérés megfelelősségét, és a  szigetelési
ellenállásmérés megtörténtét,
ac) a berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét,
ad) az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését és
ae) a kezelőszemélyzet oktatását,
b) beépített tűzoltó berendezés esetén
ba) a beépített szerkezeti elemek és anyagok, csővezetékek megfelelőségét, teljesítményét,
bb) a berendezés csővezetékeinek tisztításának, átmosásának elvégzését,
bc) az üzembe helyezés megtörténtét, az üzemi próbák elvégzését,
bd) a kezelőszemélyzet oktatását,
be) az oltóberendezés helyszíni nyomáspróbájának megtörténtét és
bf) a berendezés érintésvédelmi felülvizsgálatának megtörténtét.
(3) A  (2)  bekezdés szerinti iratok, dokumentációk egy példányát a  használatbavételi engedélyezési eljárás során
a tűzvédelmi hatóság részére át kell adni.
160. § (1) Az üzembe helyezői nyilatkozat tartalmazza
a) az  üzembe helyező mérnök megállapítását arra vonatkozóan, hogy a  berendezés megfelel a  vonatkozó
műszaki követelménynek vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújt, továbbá a hatósági előírás,
valamint a létesítéshez kapcsolódó egyeztetések során rögzített követelmények és az ezt tükröző elfogadott,
engedélyezett tervdokumentáció szerint készült,
b) a berendezés rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának megállapítását és
c) az elfogadásra és használatbavételre vonatkozó javaslatot.
(2) Az üzembe helyezési jegyzőkönyv tartalmazza
a) az ellenőrzés tárgyát, beleértve a létesített berendezés típusát és a létesítés helyét,
b) a berendezés működésének ellenőrzése során tapasztalt tényeket,
c) az ellenőrzésen résztvevők nevét és az adott létesítés során betöltött szerepét,
d) az ellenőrzés és a jegyzőkönyvkészítés időpontját és helyét és
e) az ellenőrzésen résztvevők aláírását.

XV. FEJEZET
A BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
81. A létesítés általános szabályai
161. § (1) A részegységek elhelyezését és jelölését a gyártói utasításban foglaltak szerint kell elvégezni.
(2) A beépített tűzjelző berendezést úgy kell megtervezni, hogy a vezetékek vagy csatlakozások egyszeres és kétszeres
hibáinak hatása korlátozott legyen.
(3) A  vezetékrendszer nyomvonala, kialakítása tegye lehetővé fizikai sérülés, az  elektromágneses zavarok és a  tűz
működést befolyásoló hatásainak korlátozását.
(4) A beépített tűzjelző berendezés tűzjelzéseinek – állandó felügyeleti helyen történő beazonosítása érdekében –
az  érzékelők, kézi jelzésadók helyét szövegesen tartalmazó zónakimutatást kell készíteni és az  állandó felügyeleti
helyen kell elhelyezni, a távfelügyeleti központ kivételével.
(5) A beépített tűzjelző berendezés riasztást megjelenítő részegységeit (hangjelző, fényjelző, hangbemondás)
a helyiségben, tűzszakaszban, épületben, építményben tartózkodók számára jól beazonosíthatóan kell elhelyezni,
hogy más jelzésektől elkülöníthetően jelezzék a tűzriasztást.
(6) A (4) bekezdésben előírtakon túl, a helyszín beazonosíthatóságáról grafikus megjelenítéssel kell gondoskodni abban
az esetben, ha
a) az épület tűzjelzővel védett alapterülete a 10 000 m2
-t meghaladja vagy
b) az épületben létesített automatikus érzékelők és kézi jelzésadók száma összesen több mint 1000.
162. § (1) A vezetékek nyomvonalának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tűz során keletkező hő ne befolyásolja
a berendezés alap-, az érzékeléssel, tűzriasztással, vezérléssel tűz- és hibaátjelzéssel kapcsolatos működését.
(2) A vezetékeknek mint
a) a tűzjelző központ és a hangjelzők, fényjelzők, kiürítési riasztást hangosító rendszer közötti vezetékek,
b) a tűzjelző központ és bármely különálló tápegység közötti vezetékek,
c) a tűzjelző központ és bármely távkijelző, távkezelő és kijelző egység közötti vezeték,
d) a tűzjelző központ különálló részeit összekötő vezetékek,
e) a  tűzjelző berendezés vezérléseinek vezetékei, kivéve, ha a  vezérlőkábel sérülése kiváltja a  szükséges
vezérlést,
f) a tűzjelző központ és a tűz- és hibaátjelző berendezést összekötő vezetékek,
g) azokon a kábelszakaszokon, ahol a visszatérő hurok mindkét iránya egyetlen véletlen esemény (tűz) hatására
károsodhat
legalább 30 percig ellen kell állniuk a tűznek vagy ilyen időtartamú védettséget kell számukra biztosítani.
(3) A  vezérlések vezetékei, a  hangjelző, és a  tűz- és hibaátjelző berendezés vezérlésének kivételével készülhetnek
a tűznek nem ellenálló vagy védelem nélküli kábelekből, ha
a) valamennyi vezérlés késleltetés nélkül indítja a vezérelt eszközt és
b) a vezérlési vezetékek füstérzékelővel védett tereken haladnak át.
(4) Hurokáramkörök tervezésekor ügyelni kell arra, hogy a  hurok két ága egyetlen véletlen esemény hatására
ne károsodjon. Ha ez  a  veszély fennáll, akkor ez  ellen vagy mechanikai védelemmel, vagy az  ágak, megfelelő
elkülönítésével kell védekezni.
82. Védelmi jelleg és szint
163. § (1) A beépített tűzjelző berendezést a rendeltetéshez kapcsolódó védelmi jelleg, továbbá e rendeletben előírt védelmi
szint szerint kell megtervezni.
(2) Életvédelmi és kombinált védelmi jelleg esetén, ha a teljes körű védelmet jogszabály, tűzvédelmi hatóság nem írja
elő, legalább a menekülési útvonal védelmét biztosítani kell.
(3) Teljes körű védelmet kell biztosítani
a) a közösségi rendeltetés esetén új épületekben,
b) a meglévő közösségi épületben és

c) ahol azt
ca) az építményben tartózkodók biztonságának érdekében,
cb) a tűzoltóság vonulási távolságára tekintettel vagy
cc) a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében
a tűzvédelmi hatóság előírja.
83. Címezhetőség
164. § Címezhető érzékelőket kell alkalmazni
a) közösségi rendeltetésű kockázati egységekben
aa) NAK kockázati osztály esetén 20 fő elhelyezése felett,
ab) AK, KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben,
b) ipari, mezőgazdasági, tárolási rendeltetésű kockázati egységekben
ba) AK kockázati osztály esetén 1000 m2
felett,
bb) KK, MK kockázati osztály esetén minden esetben,
c) az a)  pontban nem említett esetekben, ha egy zóna 5 vagy több helyiség védelmét látja el és nem
alkalmaznak fényjelző eszközöket (másodkijelzőket),
d) a kiürítési időtartam vagy tűzszakaszméret növelése, felvonulási terület korlátozottsága miatt létesített
berendezések esetében,
e) ahol azt a  fennálló veszélyhelyzet, az  építményben tartózkodók biztonságának, valamint a  tűzoltóság
beavatkozási adottságainak figyelembevételével, a  tűz helyszínének gyors beazonosítása érdekében
a tűzvédelmi hatóság előírja.

XVI. FEJEZET
A BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
165. § (1) Ha a beépített tűzoltó berendezés alkalmazhatóságát harmonizált műszaki előírás, nemzeti műszaki értékelés vagy
műszaki követelmény nem szabályozza, akkor az alkalmasságát tűzteszttel kell igazolni.
(2) Zárt szórófejes vízzel oltó berendezés esetében a védett tér alatti épületszinteken nem szükséges beépített tűzoltó
berendezés létesítése, ha a védett szint emeletközi födéme tűzgátló kialakítású.
84. Feliratok, tájékoztatás, biztonsági előírások
166. § (1) A  beépített tűzoltó berendezéssel védett helyiségben vagy annak közelében – sprinkler- és vízköddel oltó
berendezések kivételével – fel kell tüntetni
a) – ha kialakításra került – a kézi indítási, tiltási lehetőségeket,
b) a víztől eltérő oltóanyag nevét és élettani hatását,
c) ha van késleltetés, a késleltetési időt,
d) szükség esetén a helyiség elhagyásának kötelezettségét és módját,
e) az oltás közbeni és utáni teendőket az oltóberendezéssel összefüggésben és
f) a főelzáró szerelvények üzemszerű állapotát (nyitott vagy zárt).
(2) Az ismert egészségkárosító hatást elérő vagy meghaladó oltó-, hajtóanyag-koncentrációt alkalmazó, a teljes légtér
elárasztására tervezett beépített tűzoltó berendezéseknek emberek által bejárható helyiségbe, térbe történő
beépítése esetén
a) olyan riasztóberendezést kell létesíteni, amely az oltóberendezés működésbe lépése előtt – jogszabályokban
meghatározott kiürítési időt is számításba véve – figyelmeztető jelzést ad, kivéve, ha a  belépés csak
kikapcsolt oltóberendezés mellett lehetséges és
b) az oltóanyag kiáramlásának megakadályozása alkalmas blokkoló szerkezetet vagy kapcsolót kell beépíteni.
(3) Abban az esetben is a (2) bekezdés szerinti biztonsági megoldások alkalmazása szükséges, ha az egészségkárosító
hatás határértékét jelentő koncentráció nincs meghatározva.

XVII. FEJEZET
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK TÁROLÁSÁRA, KIMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK
85. Általános követelmények
167. § (1) Az  éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi csoportosítását a  vonatkozó műszaki követelmények szerint
kell elvégezni.
(2) Az éghető folyadékokat és olvadékokat atmoszférikus nyomáson tároló tartályoknak és szerelvényeknek meg kell
felelniük az  adott üzemelési, környezeti feltételeknek és a  tárolt anyagok hatásaival szemben ellenállóaknak kell
lenniük.
(3) A tartályokat úgy kell kialakítani, hogy a környezeti hőmérsékletingadozásból adódó belső nyomáskülönbségek ne
veszélyeztessék a tartály stabilitását.
(4) Ha e  fejezet az  I-II. és a  III-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokra eltérő előírást tartalmaz és a  környezeti
hatások vagy a  melegítés következtében az  enyhébb tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadék hőmérséklete
elérheti annak lobbanáspontját, akkor a  veszélyesebb tűzveszélyességi fokozatnak megfelelő vonatkozó műszaki
követelményeket kell alkalmazni.
(5) Ha különböző tűzveszélyességi fokozatú folyadékokat együtt tárolnak és az  enyhébb tűzveszélyességű folyadék
tárolási területére a  veszélyesebb anyag gőzei bejuthatnak, akkor a  biztonsági szerelvényezést a  veszélyesebb
anyagnak megfelelő módon kell kialakítani.
(6) Ha az  éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tartályt és annak szerelvényeit hőszigetelni kell, akkor
a hőszigetelés A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú legyen.
86. Elhelyezési és védőtávolságok
168. § (1) Az éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tartályok esetében az elhelyezési távolságok mérése a tartály
vízszintes vetületétől történik. Ha a távolság meghatározása a tartályátmérőn alapul, különböző átmérőjű tartályok
esetén a nagyobbik tartály átmérője a mértékadó.
(2) Az  éghető folyadékok és olvadékok tárolására szolgáló tárolótelep védőtávolságait más, nem a  tárolótelephez
tartozó létesítménytől, építménytől mérve a 15. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza.
87. Üzemanyagtöltő állomás
169. § (1) Az  üzemanyagtöltő állomás építményei és a  szomszédos – nem a  töltőállomáshoz tartozó – építmények
megengedett legkisebb védőtávolságait a  15.  mellékletben foglalt 2. táblázat, a  töltőállomás építményei között
megengedett legkisebb elhelyezési távolságokat a 15. mellékletben foglalt 3. táblázat tartalmazza.
(2) A 15. mellékletben foglalt 3. táblázat által meghatározott távolságok az alábbiak szerint csökkenthetőek:
a) a  táblázat 2. sorának B és C oszlopában rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig, ha az  építmény
és a  berendezés között a  berendezés méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó,
A1 tűzvédelmi osztályú, nyomásálló védőfal kerül kiépítésre,
b) a  táblázat 3. sorának B és C oszlopában rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig, ha az  építmény és
a  III-IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló berendezés között a  berendezés méreteit minden
irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállóságiteljesítmény-jellemzőjű
védőfal kerül kiépítésre,
c) a  táblázat 3. sorának B és C oszlopában rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig, ha az  építmény és
a  I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló berendezés között a  berendezés méreteit minden
irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, nyomásálló védőfal kerül kiépítésre.
(3) Konténerkút telepítése esetén a kiszolgáláshoz szükséges kezelőszervek a konténerházon kívül is elhelyezhetőek.
170. § (1) Épületek alatt üzemanyagtöltő állomás a  tömegtartózkodásra szolgáló vagy MK osztályú épületek kivételével
kialakítható. Az üzemanyagtöltő állomást kizárólag az épület terepcsatlakozási szintjén lehet kialakítani.
(2) Önkiszolgáló töltőállomás épület alatt nem alakítható ki.
(3) Az  épületek alatt, a  terepcsatlakozás szintjén kialakított üzemanyagtöltő állomás területe alatt és felett tűzgátló
födémet kell kialakítani. Álmennyezet kialakítása esetén az álmennyezet anyaga A1 tűzvédelmi osztályú legyen.

171. § (1) A töltőállomáson I-II. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék az alábbi módokon tárolható:
a) föld alatti vagy földtakaróval borított – acél vagy műanyag – duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osztott,
fekvőhengeres tartályban vagy
b) föld feletti konténerkútban, legfeljebb 10 000 liter mennyiségben.
(2) A töltőállomáson legfeljebb III. tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadék az alábbi módokon tárolható:
a) föld alatti vagy földtakaróval borított acél vagy műanyag duplafalú, egyterű vagy rekeszekre osztott,
fekvőhengeres tartályban vagy
b) föld feletti konténerkútban, legfeljebb 30 000 liter mennyiségben.
(3) Üzemi töltőállomáson az  üzemanyag föld feletti tartályban is tárolható duplafalú tartályban, a  konténerkutakra
vonatkozó mennyiségben.
172. § (1) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal közösen is tárolható rekeszekre
osztott, duplafalú, lyukadásjelzővel és elektromos szintmérő berendezéssel ellátott, föld alatti, földtakaróval borított
tartályban vagy konténerkútban oly módon, hogy a tárolt folyadék összmennyisége
a) föld alatti, földtakaróval borított tartály esetén nem haladhatja meg a  60 000 litert, amelyből az  I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadék mennyisége nem haladhatja meg a 30 000 litert,
b) konténerkút esetén nem haladhatja meg a 30 000 litert, amelyből az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék
mennyisége nem haladhatja meg a 10 000 litert.
(2) Egymás mellett legfeljebb 3 különálló konténerkút vagy föld feletti tartállyal ellátott üzemanyagtöltő berendezés
helyezhető el.
(3) Üzemi töltőállomáson – ha a környezetvédelmi előírások a föld alatti tartállyal ellátott berendezés kialakítását nem
teszik lehetővé vagy a  technológia indokolja – III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén megengedett 1 db,
legfeljebb 100 m3
űrtartalmú föld feletti fekvőhengeres, kizárólag üzemanyag tárolására szolgáló tartály elhelyezése,
mely duplafalú, lyukadásjelzővel és elektromos szintmérő berendezéssel van ellátva.
(4) A  (3)  bekezdésben említett tároló tartály és az  üzemanyagtöltő berendezés közötti távolság nem lehet kevesebb,
mint 15 méter. A tároló tartályhoz közvetlenül kútoszlop nem csatlakoztatható, a tartályról közvetlenül üzemanyag
nem szolgálható ki. A  tároló tartályt, valamint a  töltőállomáshoz csatlakozó vezetéket úgy kell kialakítani, hogy
az gépjármű ütközése vagy egyéb külső károsodás ellen védett legyen.
(5) A  töltő előtti úttestről az  esetleg kifolyt éghető folyadéknak eltávolíthatónak kell lennie, és be kell vezetni
az olajfogó műtárgyba.
(6) Az  I-II. tűzveszélyességi fokozatba tartozó üzemanyag esetében az  üzemanyagtöltő állomáson kizárólag
a  vonatkozó jogszabály szerint hitelesített és robbanásbiztonsági vizsgálattal megfelelőnek tanúsított
üzemanyagtöltő berendezések használhatók.
(7) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló konténerkút tartálya duplafalú kialakítású.
(8) Az  I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló konténerkút a  vonatkozó jogszabály szerinti tűz- vagy
robbanásveszélyes készüléknek, gépnek, berendezésnek minősül.
173. § (1) A töltőállomások oltóvízellátása a mértékadó tűzszakasz alapján történik.
(2) A mértékadó tűzszakasz alapterületét a töltőállomáson elhelyezett zárt épületek legnagyobb tűzszakasza, valamint
a  szabadban, a  szekrényben vagy a  konténerben tárolt anyagok által elfoglalt terek és a  gépjárművek töltésére
szolgáló terület összesített alapterülete adja. Töltőoszlopok, földalatti tartályok körzeteit mértékadó tűzszakaszként
vagy az oltóvíz-intenzitás számításánál nem kell figyelembe venni.
174. § (1) A töltőállomás területén csak „1” kategóriájú PB-gáz cseretelep telepíthető.
(2) A tárolóhely legalább 3 oldalról nyitott és jól szellőző legyen. Rakfelülete, padozata sík, sztatikus feltöltődést nem
okozó, szikrát nem adó és A1-A2 tűzvédelmi osztályú, a töltőállomás útburkolatának a szintjétől legalább 0,1 m-re
emelkedik ki.
(3) A tárolóhely védőtávolságait a 15. mellékletben foglalt 2. táblázat, elhelyezési távolságait a 15. mellékletben foglalt
3. táblázat tartalmazza.
88. PB-gáz cseretelepek tűzvédelmi követelményei
175. § (1) A tárolható PB-gáz mennyisége alapján a következő cseretelepek létesíthetők:
a) „1” kategória: legfeljebb 1150 kg, üzemanyagtöltő állomáson legfeljebb 1800 kg PB-gáz,

b) „2” kategória: 1151–3000 kg PB-gáz,
c) „3” kategória: 3001–8000 kg PB-gáz,
d) „4” kategória: 8001–50 000 kg PB-gáz, vagy
e) „kategórián felüli”: 50 000 kg fölötti mennyiségű PB-gáz.
(2) A cseretelep telepítési távolságait a 15. mellékletben foglalt 4. táblázat tartalmazza.
(3) Az „1” kategóriájú cseretelep épület falához is telepíthető – MK és KK osztályú épület kivételével –, ha abban
rendeltetésszerűen 50 főnél több személy egyidejűleg nem tartózkodik és az épületfal tűzfal, vagy az épületfalon
a  tárolótól vízszintes irányban 5 méteren belül, függőleges irányban az  épület teljes magasságáig nyílászáró
szerkezet nincs. A  vízszintes irányban előírt távolság 2 m-re csökkenthető, ha a  tároló és a  nyílászáró szerkezet
között legalább A2 REI 90 minősítésű terelőfal van építve. A terelőfal a tároló magasságával és szélességével egyenlő
nagyságú. Ha az épület csak egy kijárattal rendelkezik vagy a tűzfalon nyílászáró szerkezet van, akkor az 5 méteres
távolságot meg kell tartani.
(4) Ha a cseretelep épületben van elhelyezve, akkor
a) a  cseretelepet határoló építményszerkezetekbe kémény, füst- és lefolyócsatorna, ezek nyílásai, gázvezeték
nem építhető be,
b) a cseretelep helyiségének nyílászáró szerkezetei kizárólag A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülhetnek,
c) a cseretelep helyiségének ajtaja kifelé nyíljon és legalább 0,8 m szélességű legyen és
d) a  cseretelep-helyiség minden megkezdett 20 m2
alapterülete után legalább 1 db, minimum 0,15 m2
nagyságú, keresztirányú szellőzést biztosító nyílás kerüljön kialakításra a padozat vonalában.
(5) A cseretelep elhelyezésére szolgáló épület MK osztályba tartozik.
(6) A konténerketrec anyaga A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú.
(7) A konténerketrecben a palackok legfeljebb 2 szinten tárolhatók.
(8) Az  „1” és „2” kategóriájú cseretelepek körül legalább 3 méter, a  magasabb kategóriáknál legalább 5 méter
védőtávolságot kell tartani. A  védőtávolságon belül a  technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység
vagy a  technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhető. A  védőtávolság csökkenthető, ha
a  tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállósági
teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre.

XVIII. FEJEZET
HASZNÁLATI SZABÁLYOK
176. § E fejezet a  létesítmények, építmények, gépek, berendezések, eszközök és – a  robbanó és robbantó anyagok
kivételével – az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket állapítja
meg.
89. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok
177. § (1) A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az  üzemeltetőnek vagy társasház esetén a  közös képviseletnek
az adott létesítmény, épület területén kell tartania.
(2) Az  építményt, építményrészt, a  vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a  használatbavételi, üzemeltetési,
működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek
megfelelően szabad használni.
(3) A  termelést, a  használatot, a  tárolást, a  forgalomba hozatalt, valamint az  egyéb tevékenységet (a  továbbiakban
együtt: tevékenység) csak a  tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban,
rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni.
(4) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és
eszköz tartható.
(5) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a  hulladékoktól, száraz aljnövényzettől
mentesen kell tartani.
(6) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett
robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként,
valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani.
(7) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes
anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

178. § (1) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló
gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az  I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt,
kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra
kijelölt helyen kell tárolni.
(2) Az  üzemszerűen csepegő I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagú
edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre
a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(3) Az  I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett
helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.
179. § (1) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha – ruhatár-rendszerű öltöző kivételével – csak fémszekrényben helyezhető el.
(2) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi
használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.
(3) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy
robbanásveszélyre, valamint a  vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági
jelet kell elhelyezni.
(4) A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni.
(5) Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, olyan ruha,
lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.
(6) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni.
(7) A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell.
(8) A  67.  § (1)  bekezdés szerint kialakított homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az  adott szinten és
tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell.
(9) A mentésre szolgáló nyílászárók helyét – a lakóépületek kivételével – a homlokzaton és az épületen belül a mentésre
szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni.
180. § (1) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési
okokból nem lehetséges, vagy a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul
elő, akkor a  nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy
az ajtó tűzjelző jelére csukódjon.
(2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre
számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a  tevékenység jellege az  ajtók zárva tartását szükségessé teszi
– veszély esetére – az  ajtók külső nyithatóságát a  tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani
kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.
90. Speciális építmények használati szabályai
181. § (1) A felszín alatti vasútvonal területén robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok nem tárolhatók, kivéve, amelyek
a  folyamatos karbantartáshoz, üzemeltetéshez szükségesek, de egy állomáson legfeljebb 30 kg vagy 30 liter
tárolható megfelelő biztonságot nyújtó tárolóban.
(2) A felszín alatti vasútvonal meglévő állomásainak területén a létesítés során kialakított kijáratokat nyitott állapotban
kell tartani az üzemelés időtartama alatt.
(3) A  felszín alatti vasútvonal állomásainak területén lévő üzletek, elárusító helyek csak az  üzlethelyiségen belül
helyezhetik el az áruikat, reklámhordozóikat, szolgáltatásaikkal kapcsolatos berendezéseiket, bútoraikat.
(4) A  felszín alatti vasútvonal meglévő állomásainak területén lévő üzletekben, elárusító helyeken robbanásveszélyes
osztályba tartozó anyagok árusítása, tárolása, használata, forgalmazása tilos.
(5) A  felszín alatti vasútvonalhoz tartozó peron, utasforgalmi tér területén lévő fali tűzcsap ajtóinak nyitása csak
a szerelvények tápellátását biztosító áramkörök feszültségmentesítése után történhet.
182. § (1) Ponyvaszerkezetű építmény nem alkalmazható
a) a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, forgalmazására, árusítására,
b) a menekülésben korlátozott személyek huzamos elhelyezésére és
c) azokban az esetekben, ahol azt jogszabály tiltja.

(2) A ponyvaszerkezetű építmény üzemeltetője, a rendezvény szervezője köteles betartani, betartatni az építményben
tartózkodók maximális létszámára vonatkozó előírást. Az  építményben tartózkodók létszámáról az  építmény
bejáratánál információval kell rendelkeznie a  beléptetést felügyelő személyeknek. A  felügyelő személy
helyettesíthető az  erre a  célra szolgáló beléptető rendszerrel, ha az  veszélyhelyzetben a  kimenekülést is
automatikusan biztosítja.
(3) A ponyvaszerkezetű építmény kijárata előtt a szabadtéren, a kijárat szélességének megfelelő méretben, de legalább
3 méteres szakaszon és minimum a kijárattól mért 10 méter távolságon belül nem helyezhető el kiürítést akadályozó
szerkezet, berendezés, anyag.
(4) A  széksorokkal berendezett ponyvaszerkezetű építményben az  egy oldalról megközelíthető ülések száma nem
haladhatja meg a 20 darabot, a két oldalról megközelíthető ülések száma pedig a 40 darabot. A 10 széknél hosszabb
sorokban a  székeket teljes sorhosszban egymáshoz kell rögzíteni. A  20 széknél hosszabb sorokban a  székeket
egymáshoz és a  padozathoz, talajhoz kell rögzíteni. Az  üléssorokat egymástól legalább 1 méterre kell elhelyezni.
A kiürítésre számításba vett utak szélessége nem lehet kisebb 1,6 méternél.
(5) A  (2)–(4)  bekezdések rendelkezései a  közösségi rendeltetésű és 500 m2
-nél nagyobb alapterületű vagy
tömegtartózkodásra szolgáló ponyvaszerkezetű építményekre vonatkoznak.
(6) A  ponyvaszerkezetű építményekbe gépi berendezés csak akkor telepíthető, fűtésére berendezés csak akkor
alkalmazható, ha az a közvetlen környezetre tűzveszélyt nem jelent.
183. § Állvány jellegű építmények alatt tárolni, helyiséget kialakítani tilos.
91. Tűzveszélyes tevékenység
184. § (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a  tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a  célra alkalmas
helyen végezhető.
(3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a  (5)  bekezdésben foglaltak kivételével – az  előzetesen írásban,
a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása
a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy
feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.
(4) A  munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a  munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsgabizonyítványának
meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén
a munkavégzésre való utasítás nem adható ki.
(5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben,
épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(6) A  külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a  tevékenység helye szerinti
létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a  helyi sajátosságnak
megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki.
(7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját,
helyét, leírását, a  munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a  bizonyítvány
számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.
185. § (1) Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi
szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a  tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott
személy végezhet.
(2) A  tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a  munka kezdésétől annak befejezéséig,
a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy,
ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani.
(3) A  tűzveszélyes tevékenységhez a  munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a  munkát végző személyek
tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a  munkát végző, valamint a  184.  §
(5)  bekezdésében foglaltak szerint tevékenységet végző magánszemély, az  ott keletkezhető tűz oltására alkalmas
tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
(4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi
szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre
közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen

személy, akkor a  munkát végzőnek a  munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény
vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni
kell.
186. § A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet – a  hőlégballon és a  hőléghajó
kivételével – nem üzemeltethető.
92. Dohányzás
187. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az  tüzet vagy
robbanást okozhat.
(2) Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot
előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni.
(3) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy
szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban
meghatározott feltételek alapján szabad.
93. Szállítás és vontatás
188. § (1) Veszélyes áruk szállítása esetén e  fejezet előírásait csak abban az  esetben kell alkalmazni, ha a  veszélyes áruk
szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek.
(2) Ahol a  robbanásveszélyes osztályú anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, ott csak robbanásveszélyes
terekre minősített járművek használhatók, amelyeknél a  biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű
használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be.
(3) A  vasúti mozdonyok a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag szabadtéri tárolóját és a  robbanásveszélyes
osztályba tartozó anyagot feldolgozó technológiai berendezést a  vonatkozó műszaki követelményekben
meghatározottak szerint, az  ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg.
A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni.
(4) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot
szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad.
(5) A járművek robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől,
valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell.
189. § (1) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a  robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, égést
tápláló gázt csak a  nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören
zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a  célra engedélyezett típusú
tartálykocsikon szabad szállítani.
(2) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy
kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg.
(3) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a  robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint
égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a  veszélyre
utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A  veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi
megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében
e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető.
(4) A  25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot
tartalmazó zárt edényeket – megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban – járművön legfeljebb
a  rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A  25 liternél nagyobb
névleges űrtartalmú, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők
el.
(5) A robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn
kívül más személy nem tartózkodhat.

94. Tárolás szabályai
190. § (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az  ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges
robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az  építményben tárolt anyag, termék
mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget.
(2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.
(3) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot – ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba –
a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni.
(4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá
olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben
nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy – ha azt az anyag tulajdonságai
szükségessé teszik – folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.
(5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.
(6) Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén
a) 200 m2
feletti tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a  tárolt anyag között legalább 1 méter
távolságot kell biztosítani,
b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve,
ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás,
c) a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani.
95. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai
191. § (1) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni
csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs
gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították.
(2) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az  I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt
csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.
(3) A  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az  I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és
gyűjtőcsomagolásán – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az  anyag robbanásra vagy heves égésre
való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A  jelölést a  gyártó vagy a  csomagoló, a  kiszerelő vagy
a forgalomba hozó, valamint – a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú
folyadék esetében – a felhasználó szervezet köteles elvégezni.
(4) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter
vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.
(5) Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem
tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a  tetőszerkezet,
valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető
anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.
(6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.
(7) Többszintes lakóépületben – az  egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem
használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack.
(8) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás
a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.
192. § Kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután
gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni.
96. Tűzoltási út, terület és egyéb utak
193. § (1) Az  üzemi helyiségben és a  raktározásnál – ömlesztett tárolást kivéve – legalább a  következő szélességű utat kell
biztosítani:
a) a  40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a  80 méternél szélesebb helyiségben
pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben
30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat,

b) a  40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles,
valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat,
c) a  10–15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a  10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles
hosszirányú utat,
d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási
magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat,
e) a  hűtőházak hűtött tereiben, valamint az  állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a  – ha
az  a)–d)  pontokban meghatározott szélesség nem biztosítható – technológia szerinti, a  tűzvédelmi
hatósággal egyeztetett szélességű utat.
(2) A  létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait
állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a  tűzoltó gépjárművek közlekedésére és
működtetésére.
(3) Az  építményben, helyiségben és szabadtéren a  villamos berendezés kapcsolója, a  közmű nyitó- és
zárószerkezetének, a  tűzjelző kézi jelzésadójának, a  nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető
kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a  tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének,
megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.
(4) Az üzemi és tárolóhelyiségekben – a 400 m2
-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével –
a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat,
amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.
(5) A  kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a  legfeljebb 50 fő tartózkodására
szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat –, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad.
194. § (1) Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba
tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez  alól kivételt képeznek a  beépített építési termékek és biztonsági jelek,
valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek
az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le.
(2) Füstmentes lépcsőházban nem helyezhető el robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag.
(3) A  menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a  pinceszinti helyiségekben
elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják.
(4) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a  vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló
helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt,
a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.
(5) Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le.
97. Tüzelő-, fűtőberendezések
195. § (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése
során nem okoz tüzet vagy robbanást.
(2) A  helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak,
forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés – a  tevékenységet
kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése
esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni.
(3) Az  I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal vagy robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal
üzemeltetett tüzelő- vagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak
megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.
(4) A  munkahelyen a  munka befejezésekor az  égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a  tüzelést
meg kell szüntetni, a  vaskályhákban pedig a  tüzet el kell oltani és a  salakot el kell távolítani. Cserépkályhában
a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni.
A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.
(5) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a  célra szolgáló edénybe, a  kijelölt salaktárolóba vagy
a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
(6) A  tüzelő- és a  fűtőberendezés, az  égéstermék-elvezető, valamint a  környezetében levő éghető anyag között
olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az  éghető anyag felületén mért

hőmérséklet a  legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az  éghető anyagra gyújtási
veszélyt.
98. Szellőztetés
196. § (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett
végezhető.
(2) Ha a  robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol robbanásveszélyes és tűzveszélyes
osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a  szellőztető berendezéseket a  gyártó által meghatározott
rendszerességgel tisztítani kell.
(3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.
(4) A  hő- és füstelvezető rendszer – általános célú – szellőztetésre igénybe vehető, ha a  szellőztetés révén a  hő- és
füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni.
(5) A  14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét,
valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a  gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak
hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban
igazolni kell.
99. Hő- és füstelvezetés
197. § (1) A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad
mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető
és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni.
(2) Az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet,
nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését.
(3) Az (1) bekezdés szerinti feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére
szolgáló kapcsolók feliratát – a magyaron kívül – idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész
használóinak nyelvismerete indokolja.
100. Csatornahálózat
198. § (1) Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot,
az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes
vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos.
(2) Abban a  létesítményben, ahol a  szenny- és csapadékvíz I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazhat,
a csatornahálózatot berobbanás ellen – az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával – vízzárral szakaszokra kell
bontani.
101. Gépi berendezés
199. § (1) Kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén
környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.
(2) Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható.
(3) A  pinceszinti helyiségben, térben, ahol a  0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy
gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz- és
robbanásveszélyt nem jelent.
(4) Azoknál a  gépeknél, amelyeknél a  hőfejlődés vagy a  nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő,
a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését
és a  hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését – technológiai utasításban meghatározott biztonsági
határérték elérésekor – megszünteti.
(5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról.
(6) A  forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a  berendezésre és környezetére tűzveszélyt jelentő felmelegedést
meg kell előzni.

(7) A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó
technológiai, és kezelési utasítással köteles ellátni.
102. Villamos berendezés
200. § (1) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a  környezetére nézve
gyújtásveszélyt nem jelent.
(2) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik
ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen
alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az  elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti
állapota is.
(3) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le
kell választani.
(4) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén
a  téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a  biztonsági jel kikapcsolt állapotában is
hordoz információt, az ne legyen látható.
103. Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés
201. § (1) A  beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezést, a  tűzoltósági kulcsszéfet az  építmény tulajdonosának
állandóan üzemképes állapotban kell tartania.
(2) Az  építményekben a  kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer
vonatkozásában a  beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a  kézi rádió berendezés folyamatos működtetéshez
szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának kell biztosítania.
202. § (1) A  nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a  távbeszélő alközpontokban – ennek hiányában
a  létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett – a  tűzoltóság hívószámát vagy az  egységes segélyhívó
számát jól láthatóan fel kell tüntetni.
(2) Az  üzemeltető a  beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan
biztosítja
a) kioktatott személyzet jelenlétével abban a  helyiségben, ahol a  tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit
megjelenítő készüléket elhelyezték,
b) a  tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a  létesítményen belül kialakított
állandó felügyeleti helyre vagy
c) a  tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a  létesítményen kívül kialakított
állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet).
(3) A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha
a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két
személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia.
(4) A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell
a) a berendezés üzemképes állapotát,
b) a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását,
c) az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását,
d) a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását,
e) az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és
f) az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt.
(5) A  berendezés – közte a  tűz- és hibaátjelző – tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a  kikapcsolás előtt
legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni
kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen.
(6) A  berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a  biztonsági feltételeket az  üzembentartó
a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja.
(7) A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni
kell.

(8) A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna,
vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha
a) a  kiiktatott érzékelő, zóna csak a  téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők
működését korlátozza,
b) a  kiiktatott érzékelő, zóna a  téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem
korlátozza,
c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan
módon, hogy az  a  létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem
sérti és
d) az  érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az  ellensúlyozó
intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak.
203. § (1) A  tűz- és hibaátjelzést fogadó központot állandóan üzemkész állapotban kell tartani, kezelését felkészített
személyzettel kell biztosítani.
(2) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központ helyiségében hozzáférhető helyen kell tartani
a) a tűz- és hibaátjelző rendszer megfelelőségét igazoló tanúsítvány vagy teljesítménynyilatkozat másolatát,
b) a  tűz- és hibajelzésre, a  tűz- és hibaátjelző rendszer meghibásodása esetére meghatározott intézkedési
utasításokat, terveket és
c) a tűz- és hibaátjelzést fogadó központ kezelésére felkészített személyek névsorát.
(3) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván kell tartani
a) a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendeltetését,
b) a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület – föld feletti, föld alatti – szintszámát,
c) az oltást nehezítő körülményeket, így különösen gázpalackok, éghető folyadék, izotóp,
d) a közműelzárók – így különösen gáz, víz, elektromos, távhő – helyét,
e) a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, medence) helyét,
f) a  tűzoltást segítő körülményeket, mint hő- és füstelvezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés,
tűzoltósági beavatkozási központ helye és
g) a kapcsolattartó nevét, telefonszámát.
(4) A  tűzjelzést adó létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, kezelője, használója és a  távfelügyeleti központ
üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tartalmazza a  téves riasztásokból bekövetkező események – mint
a  kivonulás vagy a  vonulásból való visszahívás – elfogadható számát és az  ezen felül történő eseményekből
származó költségek mértékét, megtérítésének felelősségét és módját.
(5) Ha a  távfelügyelet vagy az  első fokú tűzvédelmi hatóság által a  tűzátjelzés fogadásra meghatározott helyszín
megváltozik, az  új helyszínre az  automatikus tűzátjelzés továbbítását 90 napon belül – a  berendezés állandó
felügyeletének folyamatos biztosítása mellett – kell megvalósítani.
(6) Ha a tűzjelzés az állandó felügyeletről, telefonon, szóban történik, akkor az kizárólag a nemzeti segélyhívó számon
történhet, és a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adatokról a jelzésfogadót tájékoztatni kell.
204. § (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. mellékletben
foglalt 1. táblázat tartalmazza.
(2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben
tartott tűzoltó készülék olyan A  és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek
tartoznak, akkor a kisebb oltóanyag-egységet kell figyelembe venni.
(3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani
a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
b) ahol e rendelet előírja és
c) jogszabályban meghatározott esetekben
a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint.
(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a  lakás vagy nem kereskedelmi
szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a  hozzájuk tartozó szabad
területeken, kivéve a  lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében
– gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként – az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A  tűzvédelmi hatóság az  (1)  bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök,
felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.

(6) A  tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a  tűzoltó készülék
a  legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a  legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan
használható, üzemképes állapotban kell tartani.
(7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket
kell készenlétben tartani.
104. Lakó- és szállásépületek
205. § (1) Az  épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a  rendeltetéshez alkalomszerűen
kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a  rendeltetésszerű használattól
eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a  menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban
éghető anyagok és a  menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – a  (3)  bekezdésben foglalt kivétellel – nem
helyezhetők el.
(3) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények
elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.
105. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár
206. § (1) A  művelődési, sport- és oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az  eredeti rendeltetésnek
megfelelő rendezvényekre, valamint az  500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és
sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre a  vonatkozó
tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felelős szervezője köteles írásban meghatározni és
a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából a tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.
(2) A  rendezvény felelős szervezője által az  (1)  bekezdésben meghatározott rendezvényekre vonatkozó biztonsági
intézkedés tartalmazza
a) a kiürítési számítást,
b) a  rendezvény helyszínén a  résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a  kiürítési útvonalakat,
a  kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és
az  oltóvízforrásokat, a  menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó
méretarányos helyszínrajzot,
c) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait,
d) a tűz esetén szükséges teendőket és
e) a tűz jelzésének és oltásának módját.
(3) A rendezvény felelős szervezőjének a rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok
mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őriznie.
(4) Az  ipari, a  kereskedelmi vagy a  mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a  tűzoltójárművek közlekedéséhez
szükséges utat. A  létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait a  várható legnagyobb látogatási létszám
figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A  rendezvény felelős szervezőjének a  létesítményekre és
szabadtérre a  tervezett helyszíneket, a  résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a  kiürítési útvonalakat,
a  kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és
az  oltóvízforrásokat, valamint azok vízellátását biztosító nyitó és zárószerkezetek helyét tartalmazó méretarányos
helyszínrajzot kell készíteni, és azt előzetesen, a  rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatás céljából
az tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni.
106. Szabadtéri rendezvények
207. § (1) Szabadtéri rendezvény veszélyeztetett területéről a  gyors és biztonságos menekülés, menekítés érdekében
menekülési lehetőséget kell biztosítani.
(2) A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát – a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény
esetén – világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy
a résztvevők számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes időtartama alatt legalább
egy jelölés látható és felismerhető legyen.
(3) A (2) bekezdés szerinti jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete 1200 × 600 mm.

(4) A  napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény területén a  közlekedési útvonalak megvilágítását
biztosítani kell.
(5) A szabadtéri rendezvény területén közterületi világítással rendelkező közlekedési és menekülési útvonalakon, külön
megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges.
(6) A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget – a várható legnagyobb létszámot alapul
véve – biztosítani kell oly módon, hogy az  adott pont 40 méteres körzetét az  ott tartózkodók 4 percen belül
maradéktalanul el tudják hagyni.
(7) Az  egymás mellett elhelyezkedő szabadtéri rendezvények kiüríthetőségét a  rendezvények együttes vizsgálatával
kell meghatározni, egymásra hatásuk figyelembevételével úgy, hogy a (6) bekezdés szerinti követelmény teljesüljön.
(8) Menekülésre nem vehető figyelembe 25%-nál meredekebb lejtő, emelkedő és olyan terület, amelynek esetében
a gyalogos közlekedés lehetősége korlátozott.
208. § (1) A  rendezvényen a  menekülésben korlátozott személyek számára a  menekülés, menekítés lehetőségét biztosítani
kell.
(2) A szabadtéri rendezvény területén menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélessége legalább 2,5 méter kell,
hogy legyen.
(3) Szabadtéri rendezvények menekülésre figyelembe vett útvonalán nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható.
209. § (1) A  szabadtéri rendezvény alatt a  rendezvény és a  helyszín jellegzetességeihez, a  résztvevők menekülési
képességeihez, valamint a  helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetet, de legalább
minden megkezdett 200 fő résztvevőre 1 főt kell biztosítani, melynek meglétéért a rendezvény szervezője felel.
(2) Ha a  rendezvényen jellemzően menekülésben korlátozott személyek jelenléte várható, akkor a  rendezvény alatt
minden megkezdett 100 fő résztvevőre legalább 1 fő biztonsági személyzetet kell biztosítani.
210. § (1) Ha a  szabadtéri rendezvény területén telepítenek legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt, azon
a rendezvény területének menekülésre figyelembe vett útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni
legalább a rendezvény, koncert megkezdése előtt, szünetében és a végén.
(2) Ha önkéntes vállalás útján legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt nem telepítenek a rendezvény területén,
akkor a hangosító rendszeren, berendezésen vagy villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell
megtenni az  (1)  bekezdés szerinti tájékoztatást, kiegészítve a  tűz- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges
teendők ismertetésével.
(3) Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a  szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe
véve minden megkezdett 3000 m2
területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell
készenlétben tartani.
(4) Ha hangosító rendszer kiépítésre kerül, de a  tartalék energiaellátása legalább 30 percen át nem biztosított, akkor
annak kiegészítésére a (3) bekezdésben meghatározott számú, villamos hálózattól független hangosító eszközt kell
készenlétben tartani.
(5) A  hangosító rendszert és a  villamos hálózattól független hangosító eszközöket a  pánikhelyzet kialakulásának
megakadályozására, a menekülők informálására, mozgásuk irányítására késedelem nélkül alkalmazni kell.
(6) Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a  tervezett – a  rendezvényen résztvevők számára
kialakított – terület bármely pontján hallható legyen a rendezvény alatt.
211. § (1) A  szabadtéri rendezvény megközelítésére és annak területén a  tűzvédelmi hatósággal egyeztetett, a  tűzoltó
gépjárművek közlekedésére alkalmas utat kell biztosítani.
(2) A helyszín és a tervezett létszám ismeretében az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság a rendezvényen résztvevők
biztonsága érdekében megfelelő számú tűzoltó gépjármű és hozzá tartozó személyzet felügyeletét írhatja elő,
melynek költségét a rendezvény szervezője viseli.
212. § (1) Szabadtéri rendezvényen
a) a színpad védelmére minden megkezdett 50 m2
után 1 db 34A teljesítményű,
b) az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2
után 1 db 34A teljesítményű,
c) a  vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m2
után 1 db 34A, 183B C
teljesítményű
tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

(2) A  színpad alatt tárolni, raktározni tilos, ott csak a  funkció ellátásához legszükségesebb eszközök, berendezések
lehetnek, melyek elhelyezésének módjával biztosítani kell a  tűzoltó készülékkel történő, késedelem nélküli
beavatkozás lehetőségét.
213. § (1) A  szabadtéri rendezvény ülőhelyekkel tervezett nézőterén – a  padok kivételével – csak a  padlóhoz, a  talajhoz
vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az  ülőhelyeket úgy kell elrendezni és
a menekülésre tervezett útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg
a) a széksorok között haladva a 15 métert,
b) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 métert,
c) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 métert és
d) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 métert.
(2) Az  ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,10 méter, a  szektorokat
elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 2,10 méter. Ha a  rendezvény asztalokkal és azok körül elhelyezett
ülőhelyekkel kerül megrendezésre, akkor azok elhelyezésekor az (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelményt kell
betartani.
214. § A felvonulás- vagy verseny jellegű szabadtéri rendezvények esetén a  szabadtéri rendezvényekre vonatkozó
tűzvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók.
215. § (1) A  szabadtéri rendezvényekre a  vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket – a  zenés, táncos
rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények
kivételével – a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz
nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni.
(2) Adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott szabadtéri rendezvény
esetében az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket csak az első alkalom
esetén kell kidolgozni. A  későbbiekben csak a  tűzvédelmi szempontot érintő változást kell az  (1)  bekezdésben
meghatározottak szerint bejelenteni.
(3) A rendezvény szervezője gondoskodik a rendezvény megkezdése előtt, annak folyamán feladatot ellátó személyek
dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani.
(4) A  tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentációt a  rendezvény szervezőjének
a szabadtéri rendezvényt vagy annak megszüntetésének bejelentését követően legalább egy évig meg kell őriznie.
107. Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények
216. § (1) A  kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvényekre a  szabadtéri rendezvények vonatkozó szabályait az  alábbi
eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2) A  tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció kiürítésre, menekítésre vonatkozó
nyilvánosságra hozható kivonatát a rendezvény szervezője tájékoztatásként a rendezvény megjelenítésére használt
honlapon elektronikusan letölthető formában közzéteszi.
(3) A  helyszínen a  menekülés biztosítását szolgáló – rendezvény miatt telepített – villamos táplálású berendezések
tartalék energiaellátását a szabadtéri rendezvény területének kiürítéséhez szükséges ideig, de legalább 30 percen át
biztosítani kell.
(4) A  szabadtéri rendezvények műsorszámaival érintett területén legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőket
kell telepíteni elsődlegesen a rendezvény résztvevőinek biztonsági tájékoztatása céljából, arra alkalmas helyeken.
(5) A résztevők biztonsága érdekében léptékhelyes alaprajzokat kell elhelyezni a rendezvény területén a menekülésre
figyelembe vett útvonalak közelében és azokon a  helyeken, ahol a  résztvevők koncentrálódása várható.
Az alaprajzokon a menekülést és eligazodást segítő rajzi elemeket, menekülésre figyelembe vett útvonalat fel kell
tüntetni.
217. § (1) A rendezvény szervezőjének irányítási pontot kell létrehozni, ahol legalább a rendezvény szervezője, a rendezvény
biztonsági vezetője, a rendezvény tűzvédelmi felelőse és esetleges káreset során a rendőrség, a mentők, valamint
a katasztrófavédelem intézkedésre jogosult képviselői végeznek irányítói feladatokat.
(2) Az  irányítási ponton keresztül a  rendezvény szervezője biztosítja a  kommunikációs és tömegtájékoztatási
lehetőséget.

(3) Az  irányítási ponton 2 db 55A, 233B, C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, melyeket nem
szükséges az e rendeletben meghatározottak szerint biztonsági jellel megjelölni.
(4) Az irányítási ponton a tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció egy példányát el
kell helyezni.
218. § A rendezvény időtartama alatt a  szükséges oltóvizet és annak kivehetőségét a  legveszélyeztetettebb helyszín
védelme érdekében a  rendezvény szervezőjének kell biztosítania, mely történhet egyedi, eseti műszaki megoldás
felhasználásával is. A  szükséges oltóvíz mennyiségét, helyét és követelményeit adott rendezvényre vonatkozóan
egyedileg – egyeztetés keretén belül – az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg.
108. Járművek
219. § (1) A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás
esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie.
(2) Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál – minden töltés és lefejtés után közvetlenül – az üzemben
tartó vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét.
(3) A  jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre
a célra nyílt lángot használni tilos.
(4) A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos.
(5) A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos.
220. § (1) Az  éghető folyadékot és gázt szállító gépjármű csak erre a  célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben
vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyike a  többi gépjármű
mozgatása nélkül kiállhasson. A gépjárműtárolóban álló jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell.
(2) Gépjármű épület kapualjában – a családi házak kivételével – nem tárolható.
(3) Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a  gépjárművet
üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a  gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást
végezni tilos.
(4) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű nem helyezhető el
a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén jóváhagyási jellel ellátott és jóváhagyási jellel ellátott
berendezéssel felszerelt járművek kivételével
aa) pinceszinti, jármű tárolására alkalmas terekben,
ab) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy
amelyből pinceszinti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított,
ac) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított,
b) sűrített földgáz üzemanyag esetén
ba) tömegtartózkodásra szolgáló vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem
szellőzött terekben,
bb) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított.
(5) A  (4)  bekezdés a)  pontjában meghatározott terek bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG
üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni.
109. Aratás
221. § (1) A kalászos termény betakarítását a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
(2) A learatott kalászos terményt, szalmát a vasútállomástól legalább 100 méter távolságon belül el kell távolítani, és
legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
(3) Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos.
(4) Az  aratás idejére a  gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet
lehet kijelölni. A  dohányzóhelyen a  dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet
tartalmazó edényt kell elhelyezni.

110. Szérű, rostnövénytároló, kazal
222. § (1) A  mezőn összerakott kazal, valamint a  szérű és rostnövénytároló elhelyezésénél a  szélső tárolási egység és
a környező
a) robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy
forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
b) egyéb építményektől legalább 100 méter,
c) vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a  legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság
háromszorosa, de legalább 20 méter
tűztávolságot kell tartani.
(2) Az  állattartó telepeken a  legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi
tárolásnak kell tekinteni.
(3) A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
(4) A  kazlak, valamint a  sorok között a  nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell
biztosítani.
(5) A  mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlakat legalább 3 méter széles védőszántással kell
körülvenni.
223. § Dohányozni szélcsendes időben a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
224. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.
(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden
megkezdett 10 000 m2
alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
111. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai
225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a  lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és
a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
(2) Mentesül az  égetési, tűzgyújtási tilalom alól a  katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a  károk
csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.
(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól
és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
(4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv
vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen
igénybe vehetik.
226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő
területen irányított égetést végezhet.
(2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza
a) a kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a  helyszínen biztosított, a  tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök
felsorolását.
(3) A  kérelmet legkésőbb az  égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az  engedélyező
tűzvédelmi hatósághoz.

(4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.
(5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték,
azt azonnal el kell oltani.
(6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
(7) Az  irányított égetés befejezése után a  helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a  parázslást, izzást – vízzel,
földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
227. § (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a  tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az  égetéshez csak a  tarlómaradványok
használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a  tarlót vagy az  érintett szakaszokat a  tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül
kell szántani, és az  adott területen az  apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell
végrehajtani, a  fasorok, facsoportok védelmére a  helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres
védősávot kell szántással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az  egyik szakasz felégetése után
lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a  tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy
jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A  lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az  (1)  bekezdés szabályait kell
alkalmazni.
228. § (1) A  szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a  vasút és a  közút mindkét oldalán annak kezelője köteles
a  szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a  közút szélétől mérve legalább 3 méter széles
védősávot kialakítani.
(2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.
(3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa,
kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.
112. A mezőgazdasági erő- és munkagépek
229. § (1) A  kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati
egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt,
amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről
szemle keretében kell meggyőződni. A  betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet
érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a  tűzvédelmi hatóságnak
be kell jelenteni. A  műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a  járművön el kell
helyezni.
(2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője a munkavégzés megkezdése előtt és annak befejezése után közvetlenül és
munkavégzést megszakító szünetekben köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és
a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
(3) A  tartalék üzem- és kenőanyagot az  erő- és munkagéptől, a  kazaltól és a  gabonatáblától legalább 20 méter
távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
(4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár vagy üzemanyag
elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
(5) Munkaszünet idejére az  aratógépet, az  erőgépet és az  egyéb munkagépet a  lábon álló kalászos terménytől,
a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes
területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, erő-
és az egyéb munkagépet elhelyezni.
(6) Az  aratógépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem
vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
(7) Az erő- és munkagépet, aratógépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
230. § (1) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti
meg, hogy az erőgép égésterméke vagy annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.

(2) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell
tisztítani.
(3) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2
-t.
113. A terményszárítás szabályai
231. § Terményszárító berendezéssel történő szárítás esetén a  tűzvédelmi előírások megtartásáért és annak folyamatos
üzemelés közbeni ellenőrzéséért az üzemeltető és a kezelő személyzet a felelős. A szárítóberendezés üzemeltetése
során a gyártó kezelési utasítását figyelembe kell venni.

XIX. FEJEZET
ÉGHETŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK HASZNÁLATI SZABÁLYAI
114. Éghető folyadékok tárolása és szállítása
232. § (1) Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben,
menekülési útvonalon nem tárolható.
(2) Éghető folyadék csak a  folyadék hatásának ellenálló, a  folyadékra gyújtási veszélyt nem jelentő, jól zárható
edényben tárolható.
(3) A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés (törés, felszakadás) ellen védelmet kell
nyújtania.
(4) Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, lezárt állapotban tárolhatók és szállíthatók. Kiürített, de ki nem tisztított
edények tárolására és szállítására a  megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. A  tárolható anyagmennyiség
a tárolóedények űrtartalmának összesített értékét jelenti.
(5) A lakóépületeket kivéve a I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot és a robbanásveszélyes osztályú aeroszolt nem
éghető anyagú polcon vagy a 235. § (2) bekezdés szerinti szekrényben kell tárolni.
(6) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok maximum 20 liter űrtartalmú tárolóeszközben tárolhatók.
(7) 20 litert meghaladó mennyiségű I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén
legalább 1 db szóróeszközt, továbbá
a) legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3
mennyiségű felitató anyagot,
b) 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3
mennyiségű felitató anyagot
kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani.
(8) 4-nél több parkolóállásos gépkocsitároló helyiségében legalább 1 db szóróeszközt és legalább 0,05 m3
mennyiségű
felitató anyagot kell hozzáférhető helyen tartani.
(9) Személyszállító felvonó éghető folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és legfeljebb 1 személy
kíséretében használható.
115. Tárolás lakásban és garázsban
233. § (1) Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint
robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.
(2) Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék valamint
robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.
(3) Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a  gépkocsikba épített
üzemanyagtartályon kívül
a) parkolóállásonként és
b) tárolóhelyiségenként
legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető
folyadék tárolható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz
– a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével – nem tárolható.

116. Tárolás és forgalmazás kereskedelmi rendeltetés esetén
234. § (1) Kereskedelmi egység területén a  17.  mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti mennyiségű, bontatlan csomagolású
I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható, forgalmazható.
(2) A  vas-, barkács-, festék- és építőanyagot, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egység, helyiségében az  I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol legnagyobb megengedett mennyisége
az (1) bekezdés szerinti mennyiség háromszorosa, ha a kereskedelmi egységet a szomszédos helyiségektől tűzgátló
építményszerkezetek választják el.
(3) Pinceszinti kereskedelmi rendeltetésű helyiségben I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes
osztályú aeroszol nem tárolható és nem forgalmazható.
117. Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén
235. § (1) Kereskedelminek nem minősülő közösségi rendeltetés esetén csak a  rendeltetésnek megfelelő tevékenységhez
szükséges, legfeljebb a 17. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint meghatározott mennyiségű I-III. tűzveszélyességi
fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagok maximális tárolási mennyisége
a) fémszekrényben 20 liter,
b) robbanásgátló szekrényben 50 liter,
c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter.
(3) A (2) bekezdésben szereplő szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként.
236. § (1) Tömegközlekedésre használatos járművön éghető folyadékot tartalmazó edények nem szállíthatók, kivéve éghető
folyadék összetevőt tartalmazó élelmiszereket, háztartási cikkeket, lakkokat, festékanyagokat, valamint ezek
oldószereit, személyenként legfeljebb 5 liter mennyiségben.
(2) Szállítás közben az  éghető folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borulhassanak fel
vagy sérülhessenek meg.
(3) Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az  ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve nem
szállíthatók.
(4) Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék szállítható.
118. Éghető folyadékok és olvadékok tárolása fekvő, hengeres acéltartályokban
237. § (1) Többkamrás tartályok használatakor azok rekeszeiben nem tárolhatók olyan folyadékok, amelyek egymással
veszélyes reakcióba léphetnek.
(2) A tartályok közelében hordozható tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltó készülékek mennyiségének
meghatározása a mértékadó tűzfelület alapján történjen. A tűzoltó készülék föld alatti tartályok esetén legalább 34A
és 144B vizsgálati egységtűz oltására, föld feletti tartályok pedig legalább 55A és 233B vizsgálati egységtűz oltására
legyen alkalmas.
(3) Az  esetleg szabadba kikerült és szétfolyt folyadékot haladéktalanul fel kell itatni. Erre a  célra a  tárolótéren
tartálycsoportonként 0,1 m3 száraz homok vagy 0,05 m3
száraz, nem éghető abszorbens felitató anyagot kell tartani.
119. Éghető folyadékok tárolása kamrában
238. § (1) A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására alkalmas eszközt, felitató anyagot vagy 0,5 m3
száraz homokot és
1 db szórólapátot kell készenlétben tartani.
(2) Ha a kamrában I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrában 1 db, legalább 2 m2
nagyságú tűzoltó takarót kell elhelyezni.
(3) A  kamra bejárata közelében – a  kamrán kívül – 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a  további kamrákhoz
1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
(4) A kamra ajtajának külső felületén 1 db, a tűz- vagy robbanásveszélyre figyelmeztető piktogramot kell maradandó
módon elhelyezni.

120. Üzemanyagtöltő állomás előírásai
239. § (1) Kenőanyag és egyéb éghető folyadék kezelőépületen kívül csak A1-A2 tűzvédelmi osztályú, legfeljebb 500 liter
űrtartalmú szekrényben, kirakatszekrényben vagy konténerben tárolható zárt edényben, kombinált csomagolásban.
Ezekben robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók. A  szekrényeknek és
a konténereknek zárhatóknak kell lenniük.
(2) A  tároló szekrényből, konténerből kútoszloponként legfeljebb 2 db helyezhető el, de az  üzemanyagtöltő állomás
területén az árusított anyagok mennyisége legfeljebb 5 m3
lehet. A konténerekben fűtőberendezés nem lehet.
121. Éghető folyadék tárolása, szállítása üzemanyagtöltő állomás kezelőépületén belül
240. § (1) A tároló edények kiöntőnyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban tárolhatók.
(2) Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók.
(3) Egy helyiségben robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatók.
(4) A  sérülékeny tároló edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés, így törés, felszakadás ellen
védelmet kell nyújtania.
(5) A  folyadék hatásának ellenálló, jól zárható palackban vagy flakonban I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból
legfeljebb 500 l, III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 500 l tárolható. A palack és a flakon űrtartalma
nem haladhatja meg a 2 l-t.
(6) Jól zárható üzemanyagkannában, egyéb dobozban vagy kannában a I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból
legfeljebb 100 l, a III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb 3000 l tárolható. A doboz vagy kanna
űrtartalma nem haladhatja meg a 20 l-t.
(7) Fémhordóban I-II. tűzveszélyességi fokozatú, műanyag hordóban csak III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok
tárolhatók.
241. § (1) Üzemanyagtöltő állomáson belül az éghető folyadékot tartalmazó edények csak a megfelelő szállítóeszközzel vagy
kézi erővel szállíthatók.
(2) Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra rakva nem szállíthatók.
122. Üzemanyagtöltő állomáson elhelyezett tűzoltó készülékek
242. § (1) A töltőállomásokon 3 kútoszlopig 2 db, minden további megkezdett 3 kútoszlop után legalább 1-1 db és legalább
34A és 144B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni a  kútoszlopok, valamint
legalább 1 db-ot a töltőakna 30 méteren belüli környezetében.
(2) Önkiszolgáló töltőállomásokon minden kútoszlophoz 1 db, legalább 34A és 144B jelű vizsgálati egységtűz oltására
alkalmas tűzoltó készüléket kell a kútoszlopok közelében elhelyezni.
(3) 1 db, legalább 34A, 144B és C oltásteljesítményű tűzoltó készüléket kell elhelyezni a  töltőállomáson levő PB-gáz
cseretelep közelében, jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően. A  készüléket együtt lehet tárolni a  kútoszlopoknál
vagy a  kezelőépületben tárolt készülékekkel, de a  készülék és a  cseretelep közötti távolság nem lehet több mint
30 méter.
(4) 1-1 db legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék kell minden I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tároló föld feletti tartályhoz, valamint 2 db minden III. tűzveszélyességi
fokozatú folyadékot tároló föld feletti tartályhoz.
(5) A legfeljebb 10 000 literes konténerkúthoz legalább 2 db, a 10 000 liternél nagyobb konténerkúthoz 3 db, legalább
55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(6) Az  üzemanyagtöltő állomásokon minden megkezdett 3 kútoszlop után és a  töltőaknánál a  legalább 100
liter folyékony szénhidrogén felitatására alkalmas anyagot vagy 0,05 m3
nem éghető száraz felitató anyagot
(kovaföld-zeolit tartalmú őrleményt vagy egyéb szorbens anyagot) kell készenlétben tartani 1-1 db hosszú nyelű
szórólapáttal.
(7) A  kezelőépületben jól hozzáférhetően 1 db, legalább 2 m2
nagyságú tűzoltó takarót kell elhelyezni a  személyek
mentésére.

123. Éghető folyadékok töltése üzemanyagtöltő állomáson
243. § (1) Az  üzemanyag kizárólag álló motorú és rögzített helyzetű jármű tartályába vagy megfelelő antisztatikus edénybe
vagy fém kannába, hordóba tölthető.
(2) Töltőállomásokon üzemanyag kiszolgálásakor, töltésekor nem kell antisztatikus ruházatot viselni.
(3) Üzemanyag acélból készült, tömören zárható, töltésiszint-korlátozóval nem rendelkező edényekbe az  edények
űrtartalmának 97%-ig, korlátozás nélkül tölthető.
(4) 5 liter feletti térfogatú edénybe benzin csak akkor szolgálható ki, ha az  a  kiszolgált folyadék tárolására
biztonságosan alkalmas, elektrosztatikus feltöltődés ellen védett.
124. PB-gáz cseretelep üzemeltetési előírásai
244. § (1) A  cseretelep kezelése, palackok visszavétele, kiadása tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkező személyre nem
ruházható át.
(2) Az „1”-„2” kategóriájú cseretelepek kivételével a  palackok kiadása és bevételezése csak testhezálló, az  üzemeltető
által beszerzett védőruhában, fedett fővel és szikrát nem okozó, antisztatikus lábbeliben végezhető. Műszálból
készült alsó- és felső ruházat nem viselhető.
245. § (1) Az „1” kategóriájú cseretelepek 5 m-es körzetén belül – konyhakerti és dísznövény, valamint szőlő, gyep és élőfa
kivételével – növényzet nem lehet. Egyéb kategóriájú cseretelepeken növényzet élőfa, gyep kivételével nem lehet.
(2) A „2”-„4” kategóriájú cseretelepeket szükségvilágítás céljára el kell látni legalább 1 db, a „kategórián felülit” legalább
2 db robbanásbiztos védettségű hordozható kézilámpával.
(3) Azokon a cseretelepeken, ahol acél palackok tárolása és forgalmazása is történik, a robbanásveszélyes övezetekben
csak szikrát nem okozó szerszámokkal lehet dolgozni, acél szerszámok használata tilos.
(4) A cseretelepen villamos szerelési tevékenységet csak szakképzett személy végezhet. A veszélyességi övezeten belül
csak feszültségmentesítés után lehet munkát végezni. A  munkavégzést naplóban kell rögzíteni. A  villanyszerelési
munkát a  szerelő csak akkor kezdheti el, ha előzetesen írásban igazolta a  robbanásveszély tudomásulvételét.
A munka elvégzése után a robbanásbiztos szerelés hibátlanságáról meg kell győződni és azt dokumentálni.
(5) Palackból a  PB-gáz átfejtése csak a  legfeljebb 5 kg töltettömegű turista használatú palackba, a  hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező hatóság engedélyének birtokában végezhető. Egyéb esetekben palackból a PB-gáz nem
fejthető át.
(6) PB-gáz cseretelepen csak a külön jogszabályoknak megfelelően PB-gáz palacktöltő üzemben töltött és ellenőrzött
– kivéve a turista használatú palackot –, az engedélyes gázforgalmazótól értékesítésre átvett PB-gázpalack tárolható
és értékesíthető.
(7) PB-gáz cseretelepeken palacktöltés nem végezhető. Minden olyan tevékenység, amely során a  PB-gázpalack
szelepén keresztül, a  gázpalackba pébégáz kerül – a  legfeljebb 5 kg töltettömegű turista használatú palackba
történő átfejtés kivételével –, palacktöltésnek minősül.
246. § (1) A gázpalack mechanikai igénybevételnek, különösen ütésnek vagy dobásnak nem tehető ki. A padozathoz lefagyott
gázpalack legfeljebb 40 °C-os vízzel lazítható fel, majd gondoskodni kell a padozat víztelenítéséről.
(2) Az „1” kategórián felüli cseretelepen a PB-gázpalackokon és a forgalmazáshoz előírt felszerelésen kívül egyéb anyag
nem helyezhető el.
(3) A cseretelepeket a 17. mellékletben foglalt 3. táblázat szerinti tűzoltó készülékkel kell ellátni.
(4) A  tűzoltó készülékeket a  cseretelepek közelében – a  tárolón, konténer ketrecen kívül – jól látható, könnyen
hozzáférhető helyen kell elhelyezni. I. kategóriájú cseretelep esetén a  tűzoltó készülék a  cseretelep kezelőinek
állandó tartózkodására szolgáló területen, helyiségben is tárolható.
(5) A tűzoltóság telefonszámát jól látható helyen és időtálló kivitelben el kell helyezni.
(6) A  cseretelepeken keletkező tűz eloltására, a  tűz közelében levő palackok védelmére vonatkozóan az  üzemeltető
írásban – ha kötelezett tűzvédelmi szabályzat készítésére, akkor annak mellékleteként – intézkedik és szükség
esetén az ebben foglaltak szerint jár el.
(7) A palackot sérültnek kell tekinteni és továbbiakban nem használható, ha
a) legalább 1 m magasságból kemény talajra esett,
b) égésnyomok látszanak rajta,
c) éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van,

d) a szállítójárművet közlekedési baleset érte vagy
e) átalakítás nyomai észlelhetők rajta.
(8) Az üzemeltetés során keletkezett sérülésről az illetékes töltővállalatot, cseretelepet tájékoztatni kell.
125. Üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett PB-gáz cseretelep előírásai
247. § (1) Az  üzemanyagtöltő állomás területén létesített PB-gáz cseretelep üzemeltetése a  244–246.  §-ban foglaltak
figyelembevételével történhet.
(2) A  töltött és a  kiürült PB-gázpalackok egy PB-gázpalack-tárolón belül együtt is tárolhatók úgy, hogy a  kiürült
PB-gázpalackokat meg kell jelölni.

XX. FEJEZET
ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT
126. Általános előírások
248. § (1) Az  üzemeltető köteles az  érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról,
karbantartásáról a  18.  mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint
a javításáról szükség szerint gondoskodni.
(2) Az  üzemeltető a  működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét
a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja.
(3) Az  üzemeltető köteles az  érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a  hibák kijavításáról az  annak
elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb
10 munkanapon belül gondoskodni, ha
a) az  érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy
egyéb esemény során vagy
b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre.
(4) Az  üzemeltetői ellenőrzést, az  időszakos felülvizsgálatot, a  karbantartást és a  javítást el kell végezni és annak
eredményét írásban kell dokumentálni.
(5) Az  üzemeltetői ellenőrzés, az  időszakos és a  rendkívüli felülvizsgálat, a  karbantartás és a  javítás során figyelembe
kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait.
249. § (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során
a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét,
b) szemrevételezéssel, és ha e  rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az  érintett műszaki megoldás
működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat,
c) az  ellenőrzés elvégzését, megállapításait az  ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban
dokumentálja és
d) a  működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a  működésképtelenség megállapítását
az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi.
(2) Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás
a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről,
b) sértetlen állapotáról,
c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről,
d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről,
e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról
és
f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények
jelenlétéről
való szemrevételezéses meggyőződést.
(3) Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer
a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és
b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja.

250. § (1) A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során
a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét,
b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és
a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról,
c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és
d) a  működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a  működőképesség vagy
a  hatékonyság hiányának megállapítását az  ellenőrzés befejezését követően azonnal az  üzemeltetőnek
írásban jelzi.
(2) A  jogosult személy a  rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az  időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében
vizsgálja az  érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat,
körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak
elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld.
(3) A jogosult személy a karbantartás során
a) vizsgálja az  előírt üzemeltetői ellenőrzés, az  időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását,
szükségességét,
b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat,
c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja,
d) a  működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a  működőképesség vagy
a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt
írásban jelzi és
e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére.
251. § (1) Az  üzemeltető köteles az  üzemeltetői ellenőrzés, a  karbantartás, az  időszakos és a  rendkívüli felülvizsgálat során
megállapított hibák javításáról a  hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A  hiba súlyosságát a  jogosult
személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy a (2) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével állapítja meg.
(2) Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül
a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy
b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba.
252. § (1) Az  üzemeltetőnek a  felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal
ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető
a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz,
b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig,
c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy
d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz.
(2) Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen
vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével.
(3) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges
ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással.
127. Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata
253. § (1) Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja
a beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését.
(2) A beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti.
(3) Az üzemeltetés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat haladéktalanul ki kell javítani.
(4) A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártó által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni.
254. § (1) A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, mely
tartalmazza
a) a berendezés főbb adatait,
b) a kezelők nevét,
c) az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait,

d) azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt,
e) az észlelt és kijavított hibákat,
f) a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás
időpontját (óra, perc),
g) a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és
h) az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét.
(2) A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni.
(3) A  napló vezetését csak a  beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek
végezhetik.
(4) A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és
a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni.
255. § (1) Az  üzembentartó által a  beépített tűzjelző berendezés központja (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és
kezelésével megbízott személy vagy szolgáltató a berendezés működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzi,
hogy
a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és,
ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó –, értesítették-e
a karbantartót,
b) az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés,
c) a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e.
(2) Ha az  állandó felügyelet távfelügyeleten keresztül valósul meg, az  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározottak
helyett elégséges meggyőződni, a központtal való kapcsolatról és rendszerállapotról.
(3) Az  ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a  belső hangjelző, a  központ fényjelző és információ-kijelzői
megfelelően működik-e.
(4) Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik.
(5) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki
feltételek ellenőrzésével megbízott személy havonta ellenőrzi
a) az (1)–(4) bekezdésben foglaltak betartását,
b) hogy az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
c) hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson,
d) hogy a  nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre
állnak-e.
(6) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a személyi, környezeti és műszaki
feltételek ellenőrzésével megbízott személy háromhavonta ellenőrzi
a) a (4) bekezdésben foglaltak betartását,
b) hogy történtek-e az  épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek
befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét,
a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és
c) hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a grafikus megjelenítő
eszköz üzemképes-e.
(7) A  felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A  rendszeres
felülvizsgálatok célja a  tűzjelző rendszer megfelelő működőképességének normál körülmények között történő
ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani
a) tűzeset után,
b) téves riasztás esetén,
c) a rendszer meghibásodása esetén,
d) a rendszer változtatása esetén,
e) hosszú üzemszünet után vagy
f) új karbantartóval kötött szerződés után.
256. § (1) Beépített tűzoltó berendezések esetén az üzemeltető kioktatott személyzete
a) hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az  oltóanyag mennyiségét, az  üzemképességgel összefüggő
jelzőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el,

b) havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a  fúvókák, a  csővezeték és az  oltóközpont állapotát, és ellenőrzi
az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét,
c) az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződéseket eltávolítja és
d) az  oltóanyag-kiömlő nyílás és a  védendő anyag között az  oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő
távolságot szabadon hagyja.
(2) Automatikus működésű vízalapú berendezések üzemeltetői
a) heti ellenőrzése kiterjed
aa) a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére,
ab) a nyomásérték és a vízszintek ellenőrzésére,
ac) a nyilvánvaló hiányosságok feltárására,
ad) a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére, a kondenzvízgyűjtők ürítésére,
ae) a próbariasztás ellenőrzésére szelep, szelepek nyitásával,
af) a  szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a  szivattyú próbaüzemére,
elektromos meghajtás esetén legalább 15 perc, belső égésű motor esetén legalább 20 perc
– beleértve a habanyag bekeverő szivattyút – és
ag) a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram és nyomás ellenőrzésére,
b) havi ellenőrzése kiterjed
ba) a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentességének ellenőrzésére és
bb) a tartalék áramforrás ellenőrzésére.
(3) Az ellenőrzést a személyzet nélkül üzemelő létesítményekben nem szükséges elvégezni, ha a távfelügyelet az (1) és
(2) bekezdésben meghatározott paramétereket kontrollálni képes.
257. § (1) Tűzjelző berendezések esetében a féléves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során az üzemeltető biztosítja,
hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy
a) ellenőrizze a tűzjelző berendezés (távkezelő, távkijelző egység) üzemeltetésének személyi feltételeit,
b) ellenőrizze az  üzemeltetési napló bejegyzéseit és tegye meg a  szükséges beavatkozásokat a  berendezés
helyes működésének érdekében,
c) értékelje az  üzembentartó által végzett ellenőrzés tapasztalatait, ha szükséges tegyen javaslatot
a berendezés helyes működésének helyreállítására,
d) működtessen minden zónában legalább egy érzékelőt vagy kézi jelzésadót, és ellenőrizze, hogy a  tűzjelző
központ helyesen észleli és jelzi ki az  eseményeket, megszólaltatja-e a  riasztásjelző eszközöket (hang-,
fényjelzők) és működteti-e a vezérlési funkciókat, a sérülés életveszély vagy károsodás (oltóanyag kiáramlása)
elkerülésének érdekében megfelelő eljárásokat kell alkalmazni,
e) ellenőrizze le az elsődleges és másodlagos tápforrások működését,
f) ellenőrizze a tűzjelző központ (távkezelő, távkijelző egység) hibajelzési funkcióinak működését,
g) tűz- és hibaátjelző berendezés esetén ellenőrizze a  kapcsolatot a  fogadó állomások (összevont ügyelet,
tűzoltóság, távfelügyeleti állomás) felé és
h) végezzen el minden további ellenőrzést és vizsgálatot, amit a telepítő, forgalmazó vagy a gyártó előírt.
(2) Éves rendszeres felülvizsgálat és karbantartás során, az  üzemeltetőnek legalább évente kell biztosítania, hogy
a felülvizsgálatra és karbantartásra vonatkozó képesítéssel rendelkező személy
a) elvégezze az (1) bekezdésben foglalt feladatokat,
b) ellenőrizze le az  összes érzékelő helyes működését a  gyártó ajánlásainak megfelelően, az  automatikus
érzékelők, és kézi jelzésadók mennyiségét figyelembe véve; az  összes érzékelő ellenőrzése felbontható, és
elosztható a féléves (megállapodás esetén) negyedéves felülvizsgálatokra és karbantartásokra, ha ezek során
az érzékelők 50-50%-át (25-25%-át) ellenőrzik,
c) szemrevételezéssel ellenőrizze, hogy az  összes vezeték szerelvény és berendezés biztonságosan van-e
rögzítve, sértetlen és megfelelően védett-e,
d) szemrevételezés során és az  üzemeltető adatszolgáltatása figyelembevételével pontosítsa, hogy történt-e
bármilyen a  tűzjelző berendezés megfelelő működését – különösen az  automatikus érzékelők, kézi
jelzésadók, hangjelzők, fényjelzők elhelyezésének megfelelősségét – befolyásoló változás, az  épület vagy
a  helyiségek rendeltetésében, használatában, a  technológiában, az  épületszerkezetekben, épületgépészeti
elemekben.

(3) A rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás során az üzembentartó biztosítja, hogy a felülvizsgálatra és karbantartásra
vonatkozó képesítéssel rendelkező személy, a  (4)–(5)  bekezdésben, továbbá a  258.  § (1)–(4)  bekezdésben
meghatározottakat elvégezze.
(4) Tűzeset után
a) – függetlenül attól, hogy azt a  tűzjelző berendezés jelezte-e – szemrevételezéssel teljes körűen, meg kell
vizsgálni a  tűz helyszínén és annak környezetében, hogy történt-e a  berendezés működését befolyásoló
károsodás vagy meghibásodás,
b) meg kell vizsgálni, hogy a  tűzjelző berendezés a  tüzet észlelte-e, továbbá megfelelő formában és
részletességgel megjelenítette-e,
c) meg kell vizsgálni, hogy a  tűzjelző berendezés szükséges működtetéseket – vezérlés, hangjelzés,
riasztástovábbítás – elvégezte-e, és
d) ha az  ellenőrzés során a  berendezés károsodása, meghibásodása vagy beavatkozást igénylő elváltozása
tapasztalható a  szükséges javítást, cserét – a  jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell
végezni.
(5) Téves riasztás esetén
a) meg kell vizsgálni, hogy milyen objektív és szubjektív körülmények vezettek a téves riasztáshoz,
b) ha megállapítható a téves riasztást okozó körülmény, javaslatot kell tenni a felszámolására,
c) a  téves riasztást okozó körülmény kialakulásának megakadályozása érdekében a  szükséges átalakítást,
javítást, cserét – a jogszabályban foglalt feltételek megtartása mellett – el kell végezni.
258. § (1) A tűzjelző berendezés meghibásodása esetén
a) meg kell vizsgálni, hogy milyen körülmények, okok vezettek a meghibásodáshoz,
b) meg kell vizsgálni, hogy milyen következményekkel járt a meghibásodás a tűzjelző berendezés működésére
vonatkozóan és
c) a  hiba elhárításához szükséges átalakítást, javítást, cserét – a  jogszabályban foglalt feltételek megtartása
mellett – el kell végezni.
(2) A  tűzjelző berendezés változása esetén a  megváltozott részekre és területre vonatkoztatva az  éves rendszeres
felülvizsgálatot kell elvégezni.
(3) 30 napnál hosszabb teljes körű leállás (a továbbiakban: hosszú üzemszünet) után az éves rendszeres felülvizsgálatot
kell elvégezni.
(4) Új karbantartóval kötött szerződés után
a) ellenőrizni kell a szükséges iratok meglétét és
b) el kell végezni az éves rendszeres felülvizsgálatot.
(5) Dokumentálás keretében az ellenőrzés, a felülvizsgálat során tapasztaltakat az üzemeltetési naplóba rögzíteni kell.
A  berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételeket, javaslatokat az  érintettek
– a tűzjelző központ felügyeletét ellátó, az ellenőrzéssel megbízott, a felülvizsgálatot, karbantartást végző személy –,
ha azok további intézkedést igényelnek, írásban jelezik az intézkedésre jogosult felé.
(6) A napi ellenőrzés elektronikusan is lehet rögzíteni, ha az alkalmas a felelősség nyomon követésére.
259. § (1) Az  üzemeltető kijelöl a  tűzjelző berendezés megfelelő működésének, a  személyi, környezeti és műszaki feltételek
ellenőrzésére egy személyt (a továbbiakban: felelős személy), és biztosítja az  előírt ellenőrzések megtartását,
továbbá az ellenőrzések során feltárt hiányosságokat megszünteti.
(2) Az  üzemeltető biztosítja a  rendszeres és rendkívüli felülvizsgálat és karbantartás megtartását, továbbá a  feltárt
hiányosságokat megszünteti.
(3) A  felelős személy a  meghatározott időszakonként szükséges ellenőrzéseket végrehajtja és a  tapasztaltak
figyelembevételével a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi.
(4) A  felülvizsgálatot, karbantartást végző személy a  szolgáltatásra vonatkozó szerződésben foglaltak szerint
meghatározott időnként a  felülvizsgálatot, karbantartást végrehajtja, a  tapasztaltak figyelembevételével
a hiányosságokat az intézkedésre jogosult vezető felé igazolt módon írásban jelzi, az üzemeltető megbízása esetén
a javításokat, cseréket elvégzi.
(5) A  felülvizsgálat és karbantartás szolgáltatására vonatkozó szerződéstől való eltérés, az  abban foglaltak figyelmen
kívül hagyása vagy megsértése esetén a tűzjelző berendezés nem tekinthető felülvizsgáltnak és karbantartottnak.
(6) A  beépített tűzjelző berendezés karbantartásának, szükség szerint javításának elvégzésre a  jogszabályban, gyártó
által kiadott utasításban foglaltak irányadók.

260. § (1) A tűzjelző berendezés felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy
a) ellenőrzi a központ hang- és fényjelzéseit,
b) ellenőrzi a tűzjelző központ kezelő gombjainak működését,
c) az elsődleges tápellátás leválasztását követően ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ megfelelően jelzi-e a hibát,
d) az  elsődleges tápellátás visszaállítását követően az  akkumulátort (akkumulátorokat) leválasztva ellenőrzi,
hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibát,
e) a c) és d) pont szerinti vizsgálat alatt ellenőrzi a tűzjelző központ működőképességét,
f) hibaállapotokat (zárlat, szakadás, földzárlat) szimulál a  tűzjelző központ által felügyelt összes áramkörön,
és ellenőrzi, hogy a központ megfelelően jelzi-e a hibákat, az egyes jelzőáramkörökön, a hang- fényjelzőket
vezérlő kimeneteken, egyéb kimeneteken (távfelügyelet, oltó kimenet) és
g) ellenőrzi a biztosítékok állapotát a gyártó által előírt megfelelőség szerint (típus/érték).
(2) Az energiaellátás ellenőrzése során az ellenőrzést végző személy
a) szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy az  akkumulátorok nem duzzadtak-e, nincs-e elektrolit szivárgás,
a  csatlakozók nem lazultak-e meg, a  csatlakozások biztosak-e és nincs-e túlmelegedett cella, mely
az akkumulátor meghibásodására utal,
b) méréssel ellenőrzi a töltést, melynek során
ba) ellenőrzi, hogy az elmúlt 24 órában a központ csak a nyugalmi terhelésre dolgozott-e,
bb) megméri a csatlakoztatott akkumulátor (akkumulátorok) kapocsfeszültségét, ahol a mért értéknek
13,5–13,8V – sorba kötött két akkumulátor esetén 27–27,6V – között kell lennie,
c) ellenőrzi a hálózati tápegységet, mely során az akkumulátor (akkumulátorok) leválasztása után teljes riasztási
terhelést kell szimulálni, majd ellenőrizni kell, hogy a tűzjelző központ megfelelően működik-e és
d) ellenőrzi az akkumulátor életkorát; 4 évesnél régebbi akkumulátor cseréjéről gondoskodni kell.
(3) Automatikus érzékelők ellenőrzése során az ellenőrzést végző személy
a) megvizsgálja, hogy mechanikailag nem sérült vagy szennyezett-e (nincsen lefestve, részlegesen vagy teljesen
elzáródva, eltakarva) és
b) a környezeti változásokat értékelve megállapítja, hogy az érzékelő megfelelő működése biztosított-e, típusa
megfelel-e a  környezet tűzkockázatának, védelmi jellegének, és a  lehetséges tűzjellemzőknek. Az  érzékelő
működőképességének ellenőrzése során annak vizsgálata történik, hogy az eszköz megfelelően csatlakozik-e
a  tűzjelző rendszerhez, és jelzőképes-e, az  ellenőrzések során használt eszközök és anyagok illeszkednek-e
az  érzékelő gyártója által javasoltakhoz, és olyanok-e, melyek sem az  érzékelőt sem a  környezetet nem
károsítják.
(4) Kézi jelzésadók működőképességének ellenőrzése során az ellenőrzést végző személy
a) szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy a kézi jeladó sérült-e, megfelelő pozícióba van-e szerelve, jól látható-e és
könnyen megközelíthető-e,
b) műanyag lapkájának benyomásával (visszaállítható típus), a  törőüveg kivételével (üvegtörős típus) vagy
az ellenőrzésre szolgáló tesztkulccsal működtetve a kézi jelzésadót ellenőrzi, hogy a tűzjelző központ képes
fogadni a jelzését és
c) kültéri alkalmazásnál, robbanásveszélyes környezetben ellenőrzi, hogy a kábelbevezetésnél vagy a fedélnél
a zárás nem sérült meg.
(5) Bemeneti eszközök (monitor, hagyományos hurokillesztő), modulok működőképességének ellenőrzése során
az ellenőrzést végző személy
a) a  modulra csatlakozó kontaktusokat, eszközöket egyedileg bejeleztetve ellenőrzi, hogy a  központ képes-e
észlelni a jelzést és
b) ha a modulra több kontaktus, eszköz is csatlakozik, ellenőrzi, hogy a hibák hatásának korlátozására vonatkozó
követelmények teljesülnek-e.
(6) Vezérlések működőképességének ellenőrzése során a vizsgálatot végző személy
a) megvizsgálja, hogy a  tűzjelző központ konfigurációjában megadott bemeneti események hatására,
a megfelelő helyen, időben és ideig aktiválódnak-e a kimeneti eszközök,
b) felügyelt kimenet esetén a kimenet működőképessége mellett ellenőrzi azt is, hogy a központ megfelelően
tudja-e jelezni a  kimenet vagy vezetékezésének meghibásodását (vezetékezés zárlat/szakadás, vagy
a működtető tápfeszültség hiánya),
c) az ellenőrzések során nem aktiválható kimeneteket írásban egyezteti az épület, létesítmény üzemeltetőjével,
használójával; az  adott funkciótól függően ezek a  kimenetek az  ellenőrzés idejére letilthatók vagy

műterheléssel ellátva ellenőrizhetők, évente egy alkalommal azonban – valamilyen módon – mindenképpen
ellenőrizni kell működőképességüket.
261. § (1) Hang- és fényjelző eszközök ellenőrzése során a vizsgálatot végző személy
a) ellenőrzi, hogy a  hang- és fényjelző eszközök mechanikailag nem sérültek és nem szennyezettek-e, a  terv
szerinti megfelelő pozícióban vannak-e és az  épület esetleges módosításai, így új falak, határolók, polcok
nem csökkentették-e hatékonyságukat,
b) a hang- és fényjelzők gyakorlati próbája előtt a létesítményért felelős személlyel, az épület üzemeltetőjével,
használójával egyezteti, hogy az ellenőrzések ne zavarják meg az ott tartózkodókat,
c) ellenőrzi, hogy felügyelt kimenet esetén az eszközöket vezérlő kimenet meghibásodását képes-e a központ
jelezni,
d) az ellenőrzések során vizsgálja, hogy mindegyik hangjelző működik-e és azonos hangmintával szólal-e meg
és
e) ellenőrzi, hogy mindegyik fényjelző működik-e, lencséik tiszták-e és nincsenek-e takarásban.
(2) Riasztás- és hibaátjelző eszközöket vagy csatolót működtető kimenetek ellenőrzése során az  ellenőrzést végző
személy
a) az  ellenőrzés megkezdése előtt értesíti a  távfelügyeletet az  ellenőrzések elkezdéséről és várható
időtartamáról, valamint leállítja az ellenőrzések alatt az átjelzést,
b) a tűzjelző berendezés egyéb részegységei ellenőrzésének befejezésekor az átjelzést újra engedélyezi, melyről
értesíteni kell a  távfelügyeletet ellátót, ezután – a  távfelügyelettel egyeztetve – ellenőrzi, hogy a  rendszer
tűzjelzését vagy hibajelzését a riasztás- és hibaátjelző eszköz vagy csatoló megfelelően továbbítja és a jelzést
a távfelügyelet venni tudja,
c) ha a  távfelügyeletre nem csak összevont riasztás- és hibaátjelzés történik, akkor valamennyi átjelzést
ellenőrizni kell,
d) az ellenőrzések megtörténte után a távfelügyelet az adott helyszínről beérkező minden jelzést éles jelzésnek
tekint.
(3) Távkezelő, távkijelző egységek, nyomtatók ellenőrzése során az ellenőrzést végző személy ellenőrzi, hogy
a) a  távkezelő, illetve távkijelző-kezelési funkciók mindegyike megfelelően végrehajtható-e, a  kijelzők jól
láthatók-e és megfelelően olvashatók-e,
b) a nyomtató minden karaktert megfelelően, olvashatóan nyomtat-e (nyomtató belső teszt üzemmódja) és
c) a jelzések bekövetkezésekor a nyomtató megfelelően működik-e.
(4) A segéd tápegységek ellenőrzése megegyezik a tűzjelző központ tápegységének és akkumulátorainak vizsgálatával.
(5) A téves riasztások oka lehet
a) környezeti körülmény vagy olyan tevékenység, amely az adott tűzjellemzőhöz hasonló, és vele azonos hatást
(riasztási állapotot) vált ki,
b) az automatikus érzékelő elszennyeződése,
c) az  eszköz meghibásodása, tönkremenetele fizikai, elektromos vagy elektromágneses behatásra, amely
a riasztási állapottal megegyező hatást okoz,
d) a kézi jelzésadó jó szándékú működtetése,
e) a kézi jelzésadó szándékos félrevezető, rossz szándékú vagy véletlen működtetése vagy
f) egyéb az a)–e) pontokba nem sorolható ok.
262. § (1) Az üzemeltető köteles legalább évenként a teljes beépített tűzoltó berendezést felülvizsgáltatni és a karbantartását
elvégeztetni.
(2) A felülvizsgálat során a gyártói előírások figyelembevételével ellenőrizni kell
a) a beépített tűzoltó berendezés általános állapotát,
b) a beépített tűzoltó berendezés környezetét annak működésével összefüggésben,
c) az oltóanyag-mennyiséget térfogat, tömeg vagy nyomás paraméterek vizsgálatával,
d) az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések működését,
e) a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét,
f) a  beépített tűzoltó berendezéssel összefüggő, de nem a  karbantartó feladatkörébe tartozó ismételt
vizsgálatok esedékességét,
g) az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtását,
h) az üzemeltetési naplót,

i) a beépített tűzoltó berendezés üzemképességét működési próbával,
j) az átjelzéseket és
k) ha habképző anyagot vagy haboldatot alkalmaznak, akkor annak minőségét, a  vonatkozó műszaki
követelmény szerint.
(3) A  karbantartás során végre kell hajtani a  tömítetlen csövek, csőkötése cseréjét, és ha a  karbantartó személy
a  beépített tűzoltó berendezés működésképtelenségét tapasztalja – melyet nem tud kijavítani –, írásban értesíti
az üzemeltetőt.
128. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása
263. § (1) Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett
karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti.
(2) Tűzoltó készülék karbantartását az  arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező
karbantartó személy végezheti.
264. § (1) A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék
a) az előírt készenléti helyen van-e,
b) rögzítése biztonságos-e,
c) látható-e,
d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e,
e) használata nem ütközik-e akadályba,
f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e,
g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e,
h) fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a  karbantartó szervezet OKF
azonosító jele sértetlen-e,
i) karbantartása esedékes-e,
j) készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és
k) állapota kifogástalan, üzemszerű-e.
(2) A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy
az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti.
(3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha
azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja.
(5) A  készenlétben tartó gondoskodik a  készenlétben tartott tűzoltó készülékek 18.  mellékletben foglalt táblázatban
meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a  részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek
újratöltéséről.
(6) A  ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a  legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén
a  gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a  tűzoltó készüléken
feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31.,
ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont.
(7) A  tűzoltó készülékekről a  készenlétben tartó az  általa végzett ellenőrzésekről, valamint a  tűzoltó készülék
karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza
a) a létesítmény nevét és címét,
b) a tűzoltó készülékek típusjelét,
c) a  tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a  tűzoltó készülék gyártási száma
megadásával,
d) a  tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés,
alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát,
e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását.
265. § (1) A  szén-dioxiddal oltó és a  hajtóanyagpalack kivételével a  tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem
haladhatja meg a 20 évet.

(2) A  25 kg és az  annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a  gyártást követő 20 év után a  tűzvédelmi szakértői
névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható
készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg.
(3) A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik.
129. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálata
266. § A tűzoltó-vízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az  előírt rendszeres
ellenőrzések, karbantartások, javítások és nyomáspróbák (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban együtt:
felülvizsgálat) elvégzéséről az oltóvíz hálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik.
267. § (1) A  felülvizsgálatot – a  falitűzcsapszekrényeknek a  felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltó-
vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező személy
végezheti.
(2) A  felülvizsgálat alapján feltárt hiányosságok megszüntetéséről az  oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős
szervezet gondoskodik, amely a  meghibásodott tűzoltóvízforrások és azok szerelvényeinek javítására, szükség
esetén cseréjére azonnal intézkedik.
(3) Az  oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet a  tűzoltóvízforrásokról nyilvántartással rendelkezik.
A nyilvántartás vezetése a felülvizsgálatot végző személy kötelessége.
(4) A tűzoltóvízforrásokról vezetett nyilvántartás tartalmazza
a) a tűzoltóvízforrás egyértelmű azonosítását,
b) a felülvizsgálat időpontját,
c) a felülvizsgálatot végző nevét, szakvizsga-bizonyítványának számát és
d) a felülvizsgálat megnevezését és megállapításait.
268. § A tűzoltóvízforrások felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy minden esetben
a) megvizsgálja
aa) a tűzoltó-vízforrások jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét,
ab) az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvashatóságát,
ac) a  (szabadtéri) tűzoltóvízforrásoknak az  év minden szakában tűzoltógépjárművel történő
megközelíthetőségét, a  szerelvények hozzáférhetőségét, a  szerelvények és a  tartozékok
rendeltetésszerű használhatóságát,
ad) a korrózió elleni védelem épségét,
b) elvégzi
ba) a  vízhálózatról működő tűzoltóvízforrások esetében a  hálózat átöblítését a  mechanikai
szennyeződésektől mentes víz megjelenéséig és
bb) a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését.
269. § (1) Száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot és szekrényt (a  továbbiakban: száraztűzivízvezeték-rendszert)
legalább félévenként kell felülvizsgálni és ötévenként nyomáspróbázni.
(2) A száraztűzivízvezeték-rendszer féléves felülvizsgálata során a 268. §-ban meghatározott általános feladatokon felül
a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi
a) a betáplálási pont tűzoltógépjárművel történő akadálytalan megközelíthetőségét,
b) a száraz felszállóvezeték betáplálási pontján 2 db „B” jelű csonkkapocs meglétét,
c) a szekrények akadálytalan megközelíthetőségét,
d) az ajtók értelemszerű és megfelelő működését,
e) a szerelvények épségét, működtethetőségét,
f) a szekrényben a tűzcsap és a rászerelt „C” jelű csonkkapocs és az azt lezáró kupakkapocs meglétét,
g) szekrény nélküli kiépítés esetén a  szabad megközelíthetőséget, az  elzáró szerelvények, a  csonkkapcsok és
a kupakkapcsok meglétét és
h) a csővezeték légteleníthetőségét.
(3) A  felülvizsgálatot végző személy a  tapasztalt hiányosságok esetén írásban értesíti a  tűzoltóvízforrás üzemben
tartásáért felelős szervezetet, vagy a hiányosságot azonnal megszünteti.
(4) A tűzcsapszekrényből az oda nem illő tárgyakat a felülvizsgálatot végző személy eltávolítja.

(5) A  teljes száraztűzivízvezeték-rendszer nyomáspróbája 5 évenként vízzel történik, a  próbanyomás értéke
– a  betápláló csonknál mérve – 1,5 MPa, a  nyomáspróba alatt az  elzáró szerelvényeknél minimális csepegés
megengedett.
(6) Pinceszinti és nehezen megközelíthető területek védelmére kialakított száraztűzivízvezeték-rendszer féléves
felülvizsgálata során a felülvizsgálatot végző személy az általános feladatokon felül ellenőrzi a tűzvédelmi hatóság
által előírt csatlakozási lehetőségek meglétét, megfelelőségét.
270. § (1) Föld alatti és föld feletti tűzcsapok esetében az  épületek, építmények használatba vételi eljárása során a  kérelem
benyújtása előtt legfeljebb fél évvel korábban készült, a  legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett,
a  tűzcsapok vízhozamának méréséről felvett vízhozammérési jegyzőkönyvvel igazolni kell az  előírt oltóvíz
mennyiség meglétét. A  mérést az  épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével
kell elvégezni. Ha az  oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor
a vízhozammérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozik.
(2) A  föld alatti és föld feletti tűzcsapokat legalább félévenként a  gyártó előírásai és a  268.  §-ban meghatározott
általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni.
(3) A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot
végző személy ellenőrzi
a) a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét,
b) a tömítések épségét, állapotát,
c) a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét,
d) tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épségét, állapotát,
e) az elveszés elleni biztosítás meglétét,
f) a biztonsági ház, házak állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát,
g) a kupakkapcsok levétele után a tűzcsapszelep működtetésével a tűzcsap üzemképességét,
h) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
i) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2
kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és
j) a víztelenítő rendszer működését.
(4) A  föld alatti tűzcsapok féléves felülvizsgálatakor a  268.  §-ban meghatározott általános feladatokon felül
a felülvizsgálatot végző személy elvégzi
a) a tűzcsap környezetének tisztítását,
b) a tűzcsapszekrény nyithatóságának ellenőrzését,
c) a tűzcsapszekrény kitisztítását,
d) a  fejszerelvényt védő fedél vagy menetes záró- vagy védősapka állapotának és föld alatti tűzcsapkulccsal
történő nyithatóságának ellenőrzését,
e) a ház és a szelep szivárgásának ellenőrzését,
f) a víztelenítő rendszer ellenőrzését és
g) a csatlakozó menet zsírozását.
(5) A föld alatti tűzcsapszekrények esetében a nyitott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működtetését.
(6) A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot
végző személy ellenőrzi
a) csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a menet épségét, a tömítő felület állapotát,
b) üzempróbával a tűzcsap működését,
c) a tűzcsapban mérhető statikus nyomást,
d) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2
kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és
e) a víztelenítő rendszer működését.
(7) A  falitűzcsap-szekrények felülvizsgálata feleljen meg a  vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal legalább
egyenértékű biztonságot nyújtson.
271. § (1) A  szerelvényszekrények és szerelvényei, tartozékai legalább félévenkénti felülvizsgálatáról és évenként teljes körű
felülvizsgálatáról az üzemben tartásért felelős szervezet gondoskodik.
(2) A  felülvizsgálat gyakoriságának megállapítása a  kérdéses szekrény környezeti körülményei, a  tűzveszély és
kockázat figyelembevételével történik. A legalább félévenkénti felülvizsgálat a 268. §-ban meghatározott általános
feladatokon túl kiterjed arra, hogy
a) a szerelvényszekrény kielégíti-e a vonatkozó műszaki követelmény előírásait,

b) a szerelvényszekrény elhelyezkedése jól láthatóan jelölt-e,
c) a fali felfüggesztés esetén a felfüggesztő szilárd és a célnak megfelelő-e,
d) a szerelvényszekrény sérülésmentes, ajtaja szabadon nyitható-e,
e) az előírt szerelvények, tartozékok megtalálhatók-e,
f) a szerelvények, tartozékok rögzítettek-e és
g) van-e megfigyelhető hiányosság, korrózió okozta vagy egyéb károsodás akár a  szerelvényszekrényen, akár
a benne lévő szerelvényeken, tartozékokon.
(3) A  felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi a  tárolt szerelvények, tartozékok és a  szerelvényszekrény
sérülésmentességét, a  tartozékként elhelyezett vízzáró lapos tömlőket áthajtogatja, az  áthajtogatás során
szemrevételezéssel ellenőrzi a  tömlő állapotát és a  korrodált vagy sérült szerelvényről, tartozékról írásban értesíti
az üzemben tartásért felelős szervezetet.
(4) Az éves teljes körű felülvizsgálat során a 268. §-ban meghatározott általános feladatokon és a (2)–(3) bekezdésekben
előírt féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot végző személy
a) ellenőrzi
aa) a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvények, tartozékok állapotát,
ab) a  föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs vagy az  egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és
biztonságos használhatóságát gyakorlati próbával; a  kulcsokon rendellenes deformáció, repedés
nem megengedett,
ac) az állványcső működtethetőségét vagy az áttétkapocs állapotát és
ad) a sugárcső biztonságos és könnyű működtethetőségét,
b) elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvényeken, tartozékokon a gyártó által előírt karbantartásokat és
c) a  vizsgálat során nem megfelelőnek minősített szerelvényekről, tartozékokról írásban értesíti az  üzemben
tartásért felelős szervezetet.
272. § A szerelvényszekrényekben elhelyezett állványcsövet, nyomótömlő-szerelvényt, áttétkapcsot 5 évenként
nyomáspróbának kell alávetni.
273. § A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állványcsövön az  ötévenkénti nyomáspróba alkalmával illeszkedési próbával
ellenőrizni kell a  csatlakozó menet épségét, a  föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges
helyzetben felszerelt állványcsövön a  szerelvények zárt és nyitott állásában – a  nyitott esetben a  csonkok
kupakkapoccsal zárt állapota mellett – 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A  vizsgálat
eredményes, ha 2 perc vizsgálati idő alatt a  kiömlő ágakon és az  állványcső egyéb részein szivárgás nem
tapasztalható.
274. § (1) Medencék, tartályok (a  továbbiakban együtt: víztárolók) és egyéb vízforrások félévenkénti felülvizsgálatáról,
ötévenkénti teljes körű felülvizsgálatáról az  üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. Gondoskodik
továbbá azon tartozékok nyomáspróbázásáról, amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve.
(2) A  féléves felülvizsgálat során a  268.  §-ban meghatározott általános feladatokon felül a  felülvizsgálatot végző
személy megvizsgálja az oltóvíz mennyiségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték állapotát,
a lábszelep működőképességét, fűtött víztárolók esetén a fűtési rendszer működőképességét.
(3) Szükség esetén a  felülvizsgálatot végző személy az  oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, nagymértékű szivárgás
észlelése esetén a szivárgás tényéről írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.
(4) Szükség esetén a  felülvizsgálatot végző személy a  fémből készült tartályoknál a  korrózió elleni védelem
szükségességéről írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.
275. § (1) Víztárolók esetében az  ötéves teljes körű felülvizsgálat során az  általános és féléves feladatokon felül
a felülvizsgálatot végző személy elvégzi
a) a víztároló tisztítását,
b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását,
c) a szívóvezeték nyomáspróbáját,
d) a fémszerkezetek festését és
e) a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját.
(2) A  szívóvezeték nyomáspróbája a  szívókosár nélküli, lezárt szívóvezetéken vízzel történik, a  próbanyomás értéke
1,5 MPa, időtartama 5 perc. A nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem megengedett.

(3) Egyéb víztároló esetén a szívócső meglétének, karbantartottságának, a tűzoltásra tartalékolt, előírt víz meglétének
és a  vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthetőségének félévenkénti ellenőrzéséről a  fenntartó
gondoskodik.
(4) A természetes vízforrások, mint tűzoltóvízforrások felülvizsgálatakor a kialakítástól függően kell az előírásokat kell
alkalmazni.
130. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata
276. § (1) Az  időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a  lakóépületek – kivéve a  fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges
áramerősségű túláramvédelem utáni áramköröket –, közösségi, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények,
továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, vagy áthelyezhető építmények, valamint a  kikötők
következő villamos berendezéseire terjed ki:
a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű
áramkörök,
b) a  készülékek belső áramkörét kivéve, minden olyan áramkör, amely legfeljebb 1000 V feszültségű villamos
berendezésből származó, de 1000 V-nál nagyobb feszültségen működik, különösen kisülőlámpa-világítás,
elektrosztatikus szűrőberendezés áramköre, távközlés, jelzőrendszer, vezérlés rögzített energiaátviteli,
erősáramú táphálózata és
c) szabadtéren elhelyezett minden fogyasztói berendezés.
(2) Az alcím előírásai nem vonatkoznak
a) az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálatra,
b) az áramszolgáltatói elosztóhálózatokra, a  vasutak munkavezetékeire, a  járművek villamos berendezéseire
és a bányák mélyszinti, föld alatti erősáramú berendezéseire, továbbá az olyan hordozható berendezésekre,
amelyekben az áramforrás a berendezés részét képezi.
(3) Nem vonatkozik ezen alcím azokra a  gyógyászati berendezésekre, amelyek villamos áramnak a  gyógyászati
kezeléshez történő felhasználására szolgálnak, továbbá a  villamos vontatás készülékeire, beleértve a  vasúti
járművek villamos szerkezeteit és a jelzőkészülékeket, az autók villamos szerkezeteire, beleértve a villamos autókat,
a  hajófedélzeti, mobil és rögzített partközeli létesítmények villamos berendezéseire, a  repülőgépek villamos
berendezéseire, azokra a közvilágítási villamos berendezésekre, amelyek a közcélú hálózat részei.
277. § (1) A  villamos berendezés használatbavételét követően a  berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem
rendelkezik,
a) 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag
gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább
3 évenként,
b) egyéb esetben legalább 6 évenként
a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a  tapasztalt hiányosságokat a  minősítő iratban
a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.
(2) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.
(3) A  telep- vagy működési engedélyhez, bejelentéshez kötött átalakítás vagy rendeltetésváltás során a  helyiségben,
épületben elhelyezett villamos berendezéseken a  berendezés üzemeltetője a  tűzvédelmi felülvizsgálatot
elvégezteti, ha az új rendeltetéshez a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg.
(4) A  villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata, a  berendezés minősítése a  létesítéskor érvényes vonatkozó
műszaki követelmény szerint történik.
(5) A  felülvizsgálat része a  villamos berendezés környezetének értékelése és a  hely robbanásveszélyes
zónabesorolásának tisztázása.
(6) A  felülvizsgálat kiterjed azokra a  hordozható berendezésekre is, amelyeket az  üzemeltető nyilatkozata szerint
a technológiából adódóan rendszeresen használnak.
131. Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata
278. § (1) Az  elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelő, ha a  tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást
a vonatkozó műszaki követelmény szerint végzik, és az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot
követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti.

(2) A felülvizsgálat elvégzése kötelező
a) az üzembe helyezés előtt,
b) az átalakítás, bővítés után,
c) tűzesetet követően,
d) a technológia változása után vagy
e) a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki
leírásban, dokumentációban vagy a  telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél
rövidebb időtartamról.
(3) A felülvizsgálat során a felülvizsgálatot végző személy az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet szolgáló
a) megoldások, eszközök, intézkedések,
b) elektrosztatikai földelések és
c) burkolatok
megfelelőségét vizsgálja.
(4) A felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző személy minősítő iratot készít és ebben feltüntetni
a) az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját,
b) a vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmű meghatározásával,
c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat, műszaki irányelveket,
d) a mérési körülményeket és a mérőeszközök adatait,
e) a mért eredményeket,
f) a mérési eredmények és az elektrosztatikai kockázat kiértékelését,
g) minősítő véleményt – indokolással – a  vizsgálat tárgyának megfelelőségéről, a  hiányosságok felsorolását,
ezek kijavítására szükséges intézkedéseket és
h) az  ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítványának
számát, szervezet esetén az előbbieken túl a szervezet székhelyét és a cégszerű aláírást.
(5) Az  elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata szempontjából
a naptári napot kell figyelembe venni.
132. Villámvédelem felülvizsgálata
279. § A nem norma szerinti villámvédelem hatálya alá tartozó építmények, szabadterek esetében a  villámvédelem
felülvizsgálatát
a) a létesítést követően az átadás előtt,
b) e rendeletben előírt időszakonként vagy
c) a  villámvédelem vagy az  építmény átalakítását, bővítését és a  vonatkozó műszaki követelményben foglalt
különleges eseményt követően
kell elvégezni.
280. § (1) A  nem norma szerinti meglévő villámvédelem időszakos felülvizsgálatát a  létesítéskor érvényben lévő vonatkozó
műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.
(2) A  nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi
szempontból
a) a  300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására,
feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy
szabadtér esetén legalább 3 évenként,
b) egyéb esetben legalább 6 évenként,
c) a  villámvédelem (LPS és SPM) vagy a  védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása,
javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja,
d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan
befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát,
felül kell vizsgáltatni és a  tapasztalt hiányosságokat a  minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell
szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
281. § (1) A  norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott
építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát

a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt,
b) a létesítést követően az átadás előtt,
c) a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és
d) a  villámvédelem vagy az  építmény átalakítását, bővítését és a  vonatkozó műszaki követelményben foglalt
különleges eseményt követően
kell elvégezni.
(2) A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

XXI. FEJEZET
TŰZVÉDELMI MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI KÉZIKÖNYV
133. Általános követelmények
282. § (1) Az  építmény használatbavételét követő 60 napon belül az  építmény tulajdonosának, társasház esetén
a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK)
kell rendelkeznie
a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek,
b) az 1000 m2
-nél nagyobb közösségi épületek,
c) az 1000 m2
-nél nagyobb ipari épületek,
d) a 3000 m2
-nél nagyobb mezőgazdasági épületek,
e) a 2000 m2
-nél nagyobb tárolási épületek vagy
f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút
esetében.
(2) A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő
30 napon belül.
(3) Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.
(4) A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni.
(5) A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani.
283. § (1) A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani.
(2) Az  építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a  tulajdonos köteles
felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát, az alábbiak szerint:
a) az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény,
b) a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e és
c) a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban.
284. § A TMMK tartalmazza
a) az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit:
aa) az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel,
ab) a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és
ac) a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását,
b) a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását,
c) a rajzi mellékletet,
d) a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és
e) az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot.

XXII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
285. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(2) A 288. § (2) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.
286. § (1) Az  e  rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban az  Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011.
(IX. 6.) BM rendelet rendelkezéseinek megfelelően készített tűzvédelmi tervdokumentáció is benyújtható, ha

az  annak készítésére vonatkozó tervezési szerződést e  rendelet hatálybalépését megelőző 180 napnál nem
korábban kötötték meg.
(2) A 156. § (2) bekezdése szerinti tűzátjelzést 2015. július 1-jéig kell megvalósítani.
(3) A 282. §-ban foglaltakat e rendelet hatálybalépését követően használatba vett építmények esetében kell alkalmazni.
287. § (1) A bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól
szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet „Tűzoltó készülék karbantartása” alcíme a következő 4/A–4/G. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A tűzoltó készülék nem vehető át karbantartásra, ha
a) a gyártó által előírt alkatrészek, oltóanyag és technológiai utasítás nem áll rendelkezésre,
b) a forgalomból kivonták vagy szabálytalanul hozták forgalomba,
c) újra nem tölthető tűzoltó készülék,
d) a gyártója, gyártási időpontja nem állapítható meg (nem olvasható) vagy
e) életkora a 9. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott élettartamot elérte.
(2) A karbantartó személynek írásban kell értesítenie a készenlétben tartót, ha a tűzoltó készülékek karbantartása
nem végezhető el.
4/B. § (1) A karbantartás elvégzését a karbantartást igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztása jelöli.
(2) Az OKF azonosító jelet úgy kell felragasztani, hogy a karbantartást igazoló címkét részben fedje át, de az adatokat
vagy a gyártó jelöléseit ne takarja el. Az OKF azonosító jel kizárólag a karbantartást igazoló címkével együtt és csak
egyszer használható fel.
(3) A  karbantartás során a  korábban használt karbantartást igazoló címkék eltávolítása – a  legutolsó közép- vagy
teljes körű karbantartást és gyártói végellenőrzést, vagy újratöltést igazoló címkék kivételével – az OKF azonosító
jellel együtt történik.
(4) A karbantartást igazoló címke tartalmazza
a) a „KARBANTARTVA” szót,
b) a karbantartó szervezet nevét és címét,
c) a karbantartó személy aláírását vagy az aláírással egyenértékű azonosító jelzést,
d) a karbantartás jellegét (alap-, közép-, teljes körű karbantartás, újratöltés),
e) a karbantartás dátumát (év, hónap, nap) és
f) a következő karbantartás esedékességét időponttal megadva (év, hónap, nap).
(5) A karbantartást igazoló címke
a) öntapadós kivitelű,
b) közérthető nyelvezetű,
c) segédeszköz nélkül olvasható, (a betűméret minimum 3 mm),
d) logóval, emblémával, és a  (4)  bekezdés f)  pontjában megadott adatok angol vagy német nyelvű feliratával
kiegészíthető és
e) olyan anyagú, melynek élettartama a karbantartás érvényességi idejével arányos.
4/C.  § (1) A  karbantartó szervezetnek a  karbantartó műhelyében rendelkeznie kell a  tevékenység végzéséhez
szükséges valamennyi általános és speciális felszereléssel, műszaki útmutatással, technológiát tartalmazó leírással.
(2) Az  oltópor tárolása, átfejtése és a  vizes technológiát igénylő műveletek ugyanabban a  helyiségben nem
végezhetők.
(3) A  karbantartó szervezet által használt mérő- és ellenőrző eszközöknek, felszereléseknek a  mérések műszaki
igényeinek és a  joghatású mérésre vonatkozó jogszabályoknak kell megfelelniük. A  karbantartó szervezet
rendelkezik
a) a  mérendő tömegnek megfelelő méréshatárú, osztású és – hajtóanyag palack esetében legfeljebb 1 grammos
osztású és legalább 1 grammos – pontosságú mérleggel,
b) világító tartályvizsgáló tükörrel,
c) a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú – 1,6% pontosságú – nyomásmérővel,
d) nagyítóval,
e) a menetek ellenőrzésére alkalmas eszközzel,
f) nyomáspróba berendezéssel (tartály, fej szerelvény, portömlő vizsgálatához),
g) zártrendszerű portöltővel,
h) páratartalom mérővel,
i) szükség esetén biztonsági szelep beállítóval,
j) nyomaték kulccsal,

k) tolómércével,
l) gyártó által előírt célszerszámokkal,
m) csavarkulcsokkal, fogókkal,
n) befogó-rögzítő szerkezettel,
o) azonosítható lenyomatú plombafogóval és
p) tartályszárításra alkalmas géppel, berendezéssel.
(4) A  karbantartás a  karbantartó szervezet karbantartó műhelyében, az  e  rendelet szerint felszerelt mozgó
szervizben vagy a készenlétben tartó által rendelkezésre bocsátott helyiségben is elvégezhető, ha az e rendeletben
előírt feltételek adottak.
4/D.  § (1) A  karbantartó személy ellenőrzi, hogy a  tűzoltó készülék használatra alkalmas-e, és nem tartozik-e
a 4/A. §-ban felsorolt tűzoltó készülékek közé.
(2) A karbantartó személy a tűzoltó készüléket készenlétben tartásra alkalmatlannak minősíti, ha
a) a  tűzoltó készülék tartályán vagy szerelvényein olyan mértékű sérülés található, amely a  tűzoltó készülék
biztonságos készenlétben tartását és használatát veszélyezteti,
b) a tűzoltó készülék alkalmazása esetén veszélyes lehet,
c) a tűzoltó készülék állapota miatt nem működőképes vagy
d) a tűzoltó készülék vagy a hajtóanyagpalack töltetének vesztesége, nyomásának csökkenése meghaladja a gyártó
által megadott értéket.
(3) Ha a  tűzoltó készüléken a  hiba a  helyszínen nem javítható ki, a  karbantartó személy a  tűzoltó készüléken
jól látható helyen a  karbantartást végző szervezet adatait, a  dátumot és a „KARBANTARTÁSRA SZORUL” feliratot
tartalmazó címkével látja el, és írásban tájékoztatja a készenlétben tartót.
(4) A  nem karbantartható vagy a  4/A.  §-ban felsoroltak közé tartozó tűzoltó készüléket a  karbantartó személy
„SELEJT” felirattal látja el, és erről írásban tájékoztatja a készenlétben tartót.
(5) Ha a  karbantartás a  készenléti helyen történik, a  karbantartó személy a  tűzoltó készülék rögzítését és egyéb
felszereléseit is megvizsgálja.
(6) A karbantartó személy a tapasztalt hibáról, sérülésről a készenlétben tartót írásban tájékoztatja.
4/E.  § (1) Az  újratöltött tűzoltó készüléken a  karbantartó személy legalább alapkarbantartást végez vagy a  soron
következő fokozat (közép- vagy teljes körű karbantartás) műveletei is elvégezhetőek.
(2) A karbantartó személy a részlegesen használt tűzoltó készüléket teljesen kiüríti és az oltóanyagot selejtezi.
(3) A tűzoltó készülék újratöltése a gyártó által megadott eljárások és utasítások szerint történik.
(4) Az újratöltött tűzoltó készüléken fel kell tüntetni az újratöltés időpontját.
(5) Alkatrészek pótlásakor és újratöltés esetén kizárólag a  gyártó által megadott, jóváhagyott vagy szállított
alkatrészek és oltóanyag használható fel.
4/F.  § (1) Azok a  műveletek, melyek során az  oltópor a  légköri levegővel érintkezik, csak olyan helyiségben
végezhetők, ahol a relatív páratartalom legfeljebb 70% és a helyiség hőmérséklete legalább 15 °C.
(2) Az  oltóport érintő műveletek megkezdése előtt a  karbantartást végző személy biztosítja, hogy
az (1) bekezdésben előírt feltételek teljesülnek.
(3) Az  oltóportípusoknak egymáshoz vagy a  szennyező anyagokhoz való keveredésének megakadályozása
érdekében egyidejűleg csak azonos típusú oltóport tartalmazó tűzoltó készülékek szerelhetők szét.
(4) A megbontott csomagolású, de teljesen fel nem használt oltóporokat a környezeti levegőtől elzárva kell tárolni.
(5) A  halon, HCFC, HFC, és a  környezeti elemekre, különösen a  légkörre káros töltetű tűzoltó készülék a  légkörbe
nem üríthető ki. A  töltési és lefejtési műveletek az  oltóanyag visszanyerésére alkalmas, zárt rendszerű eljárás
alkalmazásával történik, szükség esetén az ilyen oltóanyag regenerálásával vagy ártalmatlanításával.
4/G. § (1) Az alapkarbantartás műveleteit a 10. melléklet tartalmazza.
(2) A középkarbantartáskor a karbantartást végző személy – az alapkarbantartás keretébe tartozó műveleteken túl –
a) ellenőrzi a  nyomásjelző működőképességét a  nyomásjelző műszerrel felszerelt, állandó nyomású tűzoltó
készüléken, a gyártó előírásai szerint,
b) kiüríti a tűzoltó készüléket,
c) megvizsgálja az oltóanyagot a gyártó útmutatása szerint,
d) nagyítóval részletesen megvizsgálja a tűzoltó készüléket,
da) a zárószerelvények,
db) az elsütőfej-szerelvény,
dc) a nyomásmérő és jelző eszköz,
dd) a tömlő- és a pisztolyszerelvény,

korróziójának, sérülésének megállapítása érdekében,
e) világítóeszköz és tükör segítségével megvizsgálja a  tartály belsejét, különös tekintettel a  korróziós nyomokra,
a  belső bevonat hibátlanságára és a  hegesztési varratok épségére, melynek során a  gyártó előírásai szerint jár el,
kétes esetekben pedig a gyártóhoz fordul,
f) megvizsgál minden záróelemet, a csatlakozó menet, alak, méret és bevonat szempontjából,
g) a tűzoltó készülékek felszállócsövén vagy belső hajtóanyagpalackján maradandó módon jelöli
ga) a karbantartás dátumát,
gb) a karbantartó szervezet nevét vagy azonosító jelét és
gc) a karbantartó személy aláírását és
h) a tűzoltó készüléket, a gyártó előírásait figyelembe véve megtölti oltóanyaggal, és összeszereli.
(3) A  teljes körű karbantartáskor a  karbantartást végző személy – az  alap- és középkarbantartás keretébe tartozó
műveleteken túl –
a) a tűzoltó készülék teljes szétszerelését követően a hibás vagy a lejárt élettartamú részeket selejtezi, majd ezeket
újjal pótolja,
b) a tartályt a rajta lévő jelölés értékének megfelelő nyomáson nyomáspróbának veti alá,
c) a jelöletlen tartályokat selejtezi,
d) az  MSZ 1040 szabvány szerint gyártott tűzoltó készüléknél a  nyomáspróbát a  legfeljebb 25 kg össztömegű
tűzoltó készülék esetén festetlen, az  annál nagyobb össztömegű tűzoltó készülék esetén a  hegesztési varratok
környezetében fémtiszta állapotban végzi, kivéve
da) a porszórásos festéssel gyártott tartályokat,
db) a szén-dioxiddal oltók alumínium palackjait vagy
dc) az olyan belső védőbevonattal rendelkező tartályokat, melyeknél a festékeltávolítás vagy az újrafestés a belső
bevonat épségét megsértheti,
e) nyomáspróbának veti alá a biztonsági szelepet és a tűzoltó készülék mindazon szerelvényét, amely a működtetés
során a nyomás által terhelt és
f) a biztonsági szerelvényt a gyártó előírásait figyelembe véve ellenőrzi és szükség esetén beállítja vagy cseréli.
(4) Amikor a tűzoltó készülékek teljes körű karbantartása esedékes, akkor az újratöltésre vonatkozó és a gyártó által
megadott előírások is irányadók.
(5) Ha a  karbantartást végző személy vizet alkalmaz a  különböző eljárásoknál, a  tűzoltó készüléket az  újratöltést
megelőzően teljesen kiszárítja.”
(2) A bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól
szóló 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet
a) a 19. melléklet szerinti 9. melléklettel, valamint
b) a 20. melléklet szerinti 10. melléklettel
egészül ki.
288. § (1) Hatályát veszti az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet.
(2) Hatályát veszti a 203. § (6) bekezdése.
289. § E rendelet tervezetének a  műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és
az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 8–10. cikke
szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Mezőgazdasági gépekre vonatkozó, harmonizált szabványok jegyzéke:
A biztonsági szabványok szerkezeti felosztása:
· az A típusú szabványok (biztonsági alapszabványok) azokat az alapfogalmakat,
kialakítási elveket, és az általános szempontokat tartalmazzák, amelyek minden gépre
alkalmazhatók;
· a B típusú szabványok (az általános biztonsági alapszabványok) egy biztonsági
szempontot vagy egy olyan típusú biztonsági berendezést tárgyalnak, amelyek a gép egy
nagyobb csoportjához használhatók;
· A B1 típusú szabványok meghatározott biztonsági szempontokra, (például biztonsági
távolságokra, felületi hőmérsékletre, a zajra) vonatkoznak,
B2 típusú szabványok biztonsági berendezésekre (például kétkezes kapcsolásra, reteszelőberendezésekre,
a nyomásra érzékeny berendezésekre, a védőburkolatokra) vonatkoznak);
· a C típusú szabványok (gépek biztonsági szabványai) részletes biztonsági
követelményeket tartalmaznak egy meghatározott gépre vagy a gépek egy meghatározott
csoportjára.
A megjegyzés rovatban az „A” betű az angol nyelvű, az „M” betű a magyar nyelvű
változatot jelzi.
A háttérszínek jelentése:
„Sárga” – a közvetlen mezőgazdasági gépekre vonatkozó szabványok jelölése
„Fehér” (színtelen) – a kapcsolódó szabványok jelölése.
„Zöld” – közvetlen élelmiszer ipari gépekre vonatkozó szabványok jelölése
„Szürke” – Visszavont szabványok jelölése.
 

Bevásárló kosár

A kosár üres!

Termékkategóriák

AKCIÓK

Munkavédelmi, tűzvédelmi matricák

Egyéb matricák

Táblák

Rövidáru, kreatív kellékek

Papír, írószer

Dekoráció

Autó matrica

Fal dekorációk, matricák

Számítástechnika

Elektronika

Munkaruha, póló

Idegen nyelvű matricák

Ajándéktárgyak

Tetoválás